Ismét az év azon időszakához érkeztünk, amikor lehetőségünk nyílik adónk egy százalékával támogatni az egyházakat, illetve azokat az intézményeket és alapítványokat, amelyek a vonatkozó törvényi előírásnak megfelelnek. Sok családi és munkahelyi beszélgetésben örökzöld téma, hogy vajon a megfelelő helyre kerülnek-e adóforintjaink.
Mi, magyarok szeretünk úgy gondolni magunkra, hogy igazán vendégszerető nép vagyunk. A turisták azonban sokszor barátságtalannak tartanak bennünket – így volt ezzel a New York Times újságírója, Seth Kugel is, aki már többször járt Magyarországon. Január végén, amikor Bukarestből utazott Budapest felé, mégis úgy döntött, véletlenszerűen kiválaszt egy kis települést, leszáll a vonatról, és ott tölt egy hétvégét.
Tízéves a Facebook
Február elején ünnepelte tízéves fennállást a Facebook. Az üzemeltetők minden felhasználónak ajándékvideót készítettek. Meg is érdemeltük, hiszen az alapító és vállalata mégiscsak nekünk, felhasználóknak köszönheti gyors és nem akármilyen meggazdagodását. No, de ne legyen az ember cinikus, főként akkor ne, ha önként csatlakozott az oldalhoz, vállalva, hogy szó szerint behálózzák.
A közösségi oldal használóinak száma a tíz év alatt mintegy 1,3 milliárdra emelkedett. Népszerűsége akkor sem csappant, amikor kiderült: az amerikai nemzetbiztonság hozzáfér a felhasználók adataihoz. Az oldal egyedül a kínai, az orosz, a koreai és a japán internetezők körében nem tört egyeduralomra. Ezekben az országokban erősebbek a helyi közösségi oldalak. Érdekesség, hogy a magyar internetezők nyolcvanöt százaléka használja a Fa- cebookot, ez a szám európai viszonylatban kiugró, csak a törökök lelkesebbek nálunk.
Az új evangelizáció útjai
Az elmúlt huszonöt évben, amióta evangelizációval foglalkozom, több ezer órát töltöttem el személyes beszélgetésekkel és közös imádsággal, főként frissen megtért vagy hitükhöz visszatérő emberek szolgálatában. A misszió egyik alapelve, hogy felelősek vagyunk az új testvérekért, és befogadó közösséget kell felajánlanunk számukra. Kezdettől fogva mélységesen átéreztük a kinyilatkoztatás egyik alapigazságát, hogy minden egyes ember végtelenül értékes. Nem azért, mert kiváló tulajdonságai vannak. Egyszerűen azért, mert Isten akaratából született meg, az ő képmása, és Isten Fia érte ontotta vérét a kereszten. Több mint megindító látni, ahogyan Jézus odafordul a szenvedő emberhez az evangéliumokban. Betegek tömegei özönlöttek hozzá, és ő mindenkivel egyenként foglalkozott. A személynek kijár a személyesség. Isten valamennyiünknek felkínálja az ő kiválasztó szeretetét, hogy meggyógyítson és helyreállítson minket. Az egyház minden szentsége a gyógyulás, az élet kibontakozásának kegyelmeit közvetíti, hogy végül osztályrészünk lehessen a teljes győzelem: a test dicsőséges feltámadása az örök életre, ahol már nem lesz sem betegség, sem szenvedés, sem halál (vö. Jel 21,4).
Amikor 1992-ben életemben először közelről láttam és megpróbáltam használni egy számítógépet, még nem sejthettem, mennyire megkönnyíti majd a munkámat. Többek között hihetetlenül felgyorsult általa a levelezés és a hírközlés, kitágult a világ. Sajnos azonban ezzel is úgy jártunk, mint a szabad közlekedéssel. Nemcsak az értékek, az okos, hasznos ismeretek jutnak el hozzánk gyorsabban és szélesebb körűen, hanem a hiábavalóságok, sőt az ostobaságok is.
A család fogalma az Európai Unióban
Jóváhagyta az Európai Parlament Ulrike Lunacek osztrák képviselő jelentését a leszbikus, meleg, biszexuális és transzszexuális (LMBT) személyek jogairól. Ezek közé tartozik például az egynemű párok házassága, a gyermekek örökbefogadása, a mesterséges megtermékenyítés és a béranyaság lehetővé tétele. Az Európai Unió e döntéssel arra hívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az LMBT-személyek jogait. Az egyes országok szabadon dönthetnek a jelentésben foglaltak alkalmazásáról vagy figyelmen kívül hagyásáról. Lapunknak Maria Hildingsson, a Katolikus Családok Szervezetei Európai Föderációjának főtitkára nyilatkozott a döntésről, Brüsszelből.
A jó pedagógus tudja, hogy nehéz téma esetén milyen jót tesz óra közben egy pihentető tréfás megjegyzés. Utána könnyebb összpontosítani a figyelmet.
Nagy emberi ajándékunk a nevetés.
A velünk élő állatok mozgásából, ugrándozásából ugyan következtetünk örömük kifejezésére, a madárcsicsergésből is hajlamosak vagyunk a kis szárnyasok vidámságára gondolni, de mosolyogni, nevetni csak a magasabb értelmi és érzelmi képességekkel megáldott ember képes.
Erkölcstani mozaikok
A demokráciának azért érdeke a lelkiismeretes ember, mert az magától jó. Egyrészt emberbaráti megfontolásból: a lelkiismeret ellenében nem lehet boldognak lenni, s a demokrácia törekszik polgárai megelégedettségére, boldogságára. Ezen túlmenően azonban súlyos forintokról is szó van. A lelkiismeretes embert ugyanis nem szükséges állandóan ellenőrizni, nem kell bekamerázni az utakat, a munkahelyeket, nem kell annyit költeni a rendőrségre, a bíróságra és a börtönökre. Az így megtakarított pénzt másra lehet fordítani. Alapesetben a lelkiismeretes emberek olyan törvényeket hoznak, melyeket a lelkiismeretes polgárok maguktól megtartanak. Minél fejlettebb egy társadalom tagjainak a lelkiismerete, annál kevesebb törvényre, rendőrre és börtönre van szükség. Az erős társadalom megteremtéséhez ezért csak az egyik út a törvényhozás, a rendfenntartás és a büntetés-végrehajtás erősítése. A másik út az alulról építkező erkölcs fejlesztése, s ez mindannyiunk közös feladata.