A kultúra útjain
Az evangelizáció öröme
Korunk összképe igen sokrétű: találkozunk keresztényüldözéssel, totalitarizmussal, szélsőséges egyénközpontúsággal. A legfontosabb mégis az, hogy „az uralkodó kultúrában az első helyet az foglalja el, ami külsőséges, közvetlen, látható, gyors, felszínes és időleges” (EG 62). A globalizáció által elősegített gyökérvesztés csak tovább erősíti e tendenciát. Hiteles válaszok nem érkeznek, mert a szekularizáció, a száraz racionalizmus „űrt hagy hátra” (EG 63), nem képes minden dimenziójában megszólítani az embert, de legfőképpen képtelen arra, hogy erkölcsi alapot nyújtson a létezéshez. „Olyan információs társadalomban élünk, mely minden megkülönböztetés nélkül adatokat halmoz fel, mindet ugyanazon a szinten, s ennek eredményeként félelmetesen felszínessé tesz abban a pillanatban, amikor erkölcsi kérdések vetődnek fel” (EG 64).