Az evangelizáció öröme

Korunk összképe igen sokrétű: találkozunk keresztényüldözéssel, totalitarizmussal, szélsőséges egyénközpontúsággal. A legfontosabb mégis az, hogy „az uralkodó kultúrában az első helyet az foglalja el, ami külsőséges, közvetlen, látható, gyors, felszínes és időleges” (EG 62). A globalizáció által elősegített gyökérvesztés csak tovább erősíti e tendenciát. Hiteles válaszok nem érkeznek, mert a szekularizáció, a száraz racionalizmus „űrt hagy hátra” (EG 63), nem képes minden dimenziójában megszólítani az embert, de legfőképpen képtelen arra, hogy erkölcsi alapot nyújtson a létezéshez. „Olyan információs társadalomban élünk, mely minden megkülönböztetés nélkül adatokat halmoz fel, mindet ugyanazon a szinten, s ennek eredményeként félelmetesen felszínessé tesz abban a pillanatban, amikor erkölcsi kérdések vetődnek fel” (EG 64).

Ferenc pápa részvételével immár harmadszor ülésezett a C8-nak nevezett nyolctagú bíborosi tanács, amelyet megválasztása után egy hónappal hozott létre a szentatya.

Száz lelkipásztor kísérte az olimpikonokat

Az öt világvallás több mint száz lelkipásztora állt a sportolók és a szurkolók rendelkezésére február 7. és 23. között Szocsiban, a téli olimpiai versenyek idején. Szolgálatukat a március 7-től 16-ig tartó paralimpiai játékok alatt is ellátják abban a három vallásközi központban, amelyeket kifejezetten erre a célra alakítottak ki. A katolikusok az 1997 óta létező plébániaépületben vehetnek igénybe lelkipásztori támogatást. (KAP)

Marx bíboros megfontolásai az újraházasodott elváltakról

Reinhard Marx münchen–freisingi bíboros érsek február 11-én adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint át kellene gondolni a katolikus szexuális erkölcsre vonatkozó egyházi tanítást. Úgy véli, hogy az egyháznak némely kérdésben, mint például a fogamzás-megelőzés témájában, nem kellene túlságosan belemennie a részletekbe.

Az olimpiai játékok hivatalos mottója: Citius, altius, fortius – azaz: Gyorsabban, magasabbra, erősebben. Történetét az Aleteia.org írása nyomán ismertetjük.

E hármas jelszót Pierre de Coubertin választotta 1894-ben, amikor megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Ám ő sohasem titkolta, hogy a mottó valójában barátjától, Henri Didon Domonkos-rendi szerzetestől származik.

A keresztényüldözés dokumentumai

A Vatikáni Könyvtár japán intézményekkel együttműködve kutatásokat folytat a XVII– XIX. században folyt japán keresztényüldözés történetével kapcsolatban. Nem azért, mintha eddig nem foglalkozott volna ezzel a kérdéssel a tudomány, hanem azért, mert fel akarják dolgozni azt a mintegy tízezer dokumentumot, melyet az 1930-as, ’40-es években gyűjtött öszsze Mario Marega olasz szalézi misszionárius.