Charlie Chaplin sétapálcájával, félreismerhetetlen bajuszával és persze történetei egész sorával meghódította a szórakoztatás világát. Filmjeinek nem volt szükségük hangra vagy színekre ahhoz, hogy nyomot hagyjanak a filmművészeten. A Vatikán az idén 125 éve született művész tiszteletére bélyeget adott ki, melyen Chaplin leghíresebb szerepében, Charlot-ként látható.
Budapest épül és szépül. Néhány évvel ezelőtt még simán le lehetett volna forgatni benne a világ összes háborús filmjét. S bár most is akad néhány olyan utca, amelyek kiváló díszletei lehetnének egy-egy világégést megjelenítő alkotásnak, a változás szinte mindenütt tetten érhető.
Különleges misszió a szegregációval vádolt nyíregyházi iskolában
„Te vagy a pap bácsi új csaja?” – kérdezi az egyik kislány. „Nem, én újságíró vagyok!” – válaszolom. „Akkor benne leszünk az újságban?” „Én is benne akarok lenni!” „Meg én is!” És egyszerre mind ott vannak körülöttünk. Legalább annyit kérdeznek, mint én, némelyik már a kezemet fogja, és egyre csak mesélnek. A nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában járunk, ahol a többségében cigányok lakta Huszártelepen élő gyerekek egy részét oktatják. Több mint két éve egy alapítvány pert indított az iskola ellen, mert szerintük ami itt folyik, az szegregáció. A bíróság pedig úgy döntött, szeptemberben nem indulhat első osztály. Ám mivel az ítélet nem jogerős, indul.
Keresztény etikai elvek a gazdaságban
Talán nincs még egy olyan terület, ahol a keresztény elvek oly mértékben próbára vannak téve a mindennapok során, mind a gazdaságban. Persze csak akkor, ha egy vállalat irányítója, egy vállalkozás tulajdonosa felvállalja és komolyan veszi azt, hogy életét a krisztusi tanítás vezérli. A következő hetekben az Új Ember hasábjain olyan keresztény vállalkozókat szólaltatunk meg, akik igyekeznek a keresztény etikai elveket összeegyeztetni a sikeres gazdasági tevékenységgel. Sorozatunk első részében Fejes László, az MKB Euroleasing elnök-vezérigazgatója beszél megtéréséről és a keresztény elvek gyakorlati megvalósíthatóságáról.
Egyházi indítással
A cikk címe azt sugallja, hogy a katolikus egyháznak jelentős szerepe volt a brazíliai futball történetében. Valóban, egyes katolikus papok sokat tettek e labdajáték brazíliai elterjedéséért. Bodo Bost luxemburgi teológus, publicista cikkéből tudhatjuk meg, hogy amikor 1890 körül Brazíliában hódítani kezdett a futball, éppen a papok voltak a leglelkesebb népszerűsítői. Egyikük, Manuel González egy petrópolisi katolikus iskola számára adta ki honi nyelven először a futball szabályait, és ő készítette el az első bőr futball-labdát is. Vajon miért? Vélhetően azért is, mert felismerte e csapatjáték nevelő erejét. De nem csupán ezért.
Találkozás Bolyki Györggyel
A Bolyki Brothers énekese, az Erkel Ferenc Kamarazenekar csellistája, aki az elmúlt évek során azt is bebizonyította: kiváló szervező. Bolyki György a tizenötezres közönséget vonzó Kaposfest, a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál igazgatója, aki a kaposvári kötődésű Kokas Katalin hegedűművésszel, a fesztivál alapító és művészeti vezetőjével azt reméli, hogy az augusztus 13. és 19. között zajló fesztivál ezúttal is tűzbe hozza a zenei világot s a közönséget.
– Honnan ered vonzalma a muzsika iránt?
– Édesanyám zongoratanárnő, gyönyörű hangja van, évtizedek óta vezényli saját kórusát. Szerintem tőle örököltem a zene iránti affinitásomat.
Emlékszem, épp a közértben álltam sorban 1967 októberében, amikor mellettem ketten arról beszéltek, hogy nemrég bemondta a rádió: előző nap Bolíviában agyonlőtték Che Guevarát. Fiatal srác voltam akkoriban, mégis sokat hallottam a hírhedett gerillavezérről. A bátyám korosztályába tartozó, nálam néhány évvel idősebb barátaimat sokat foglalkoztatta Che személye. Alakja már akkor is legendaszámba ment. Hosszú, lobogó haja, távolba néző, mindenre elszánt tekintete a szabadság szimbólumaként jelent meg a fiatalok számára. Alberto Korda közismert Guevara-fotója már a hatvanas években is világhíres volt, és ha az ember körülnéz, láthatja, hogy ma is az. Jelenség, amelyet ugyan figyelmen kívül lehet hagyni, de számos formában jelen van a világban. Négy hónappal Che Guevara halála előtt egy milánói kiadó elvitte Korda két negatívját, megsejtve a kép vizuális erejét. A fotót a kiadó választotta ki és vágta meg ilyen formára, majd irdatlan példányszámú plakátot készített az új „messiás” arcképéről. Leggyakrabban pólókon tűnik fel Che képe, de látható kulcstartókon, bögréken és ki tudja, milyen más tárgyakon.
A Budapesti Történeti Múzeum – az Uffizi képtár magyar vonatkozású önarcképeiből válogató – időszaki kiállításáról szóló, két héttel ezelőtt megjelent írásunkra Eckhardt Mária a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont nyugalmazott alapító igazgatója reagált. Levelében Nemes Eliza önarcképe kapcsán néhány gondolatot fűzött cikkünkhöz: „Ma a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum állandó kiállításának féltve őrzött kincse Nemes Eliza egyik gyönyörű, nagyméretű festménye, amelyet 1879-ben Liszt Ferencről festett, aki modellt ült neki a zongoránál.