Érem­eső a ka­jak-ke­nu vébén

Van még jó hírünk

Ti­zen­hét érem­mel zár­ta a ma­gyar vá­lo­ga­tott a szep­tem­ber 1-jén vé­get ért duisburgi ka­jak-ke­nu vi­lág­baj­nok­sá­got: hét arany, öt ezüst és öt bronz a mér­leg. Ez­zel a má­so­dik he­lyen vé­gez­tünk az érem­táb­lán, rá­adá­sul a do­bo­gós he­lyek kö­zül hét olim­pi­ai szám­ban szü­le­tett.

Kép-mondatok

Fotókiállítás a cigányokról Budapesten

Sorsok, élettörténetek elevenednek meg Schild Tamás fotóművész képein, a dél-dunántúli, a baranyai és a somogyi cigányok mindennapjai, örömei, bánatai. A Szép cigányaim című kiállítást augusztus 26-án nyitották meg a budapesti Balassi Intézetben.

„Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik.”

Őszhozó Kisasszony

A néphagyomány szerint Kisasszony vagy Kisboldogasszony napján, aki arra érdemes, az megláthatja a felkelő napban Máriát, és rózsákat figyelhet meg a nap körüli sugarakban. Ezen a napon búcsúznak a fecskék és más költöző madarak is, de még nem kelnek útra. Ekkor kezdték meg a dióverést, és sok helyütt a vetést is. A gazda tiszta ruhában, fehér ingben, szótlanul vitte ki a vetőmagot a földre, munka közben sem beszélt, majd amikor végzett a vetéssel, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. Egyes vidékeken a gabonamagot már hajnalban kiterítették az ég alá, hogy a lehulló harmat által a Jóisten megszentelje azt, s bőséges legyen a termés.

Virághagymákat a földbe!

Kopáran nézne ki tavasszal a sziklakert és a virágágyás, ha most nem ültetnénk hagymákat. Különben is nehéz ellenállni a kertészeti kínálat csábításának. Ne sajnáljuk a derekunkat, amikor a hagymák helyét készítjük elő. A jól megforgatott, porhanyós talajban erőteljes gyökerek fejlődnek. Milyen mélyre ássunk? Azt hagymája válogatja.

A di­ós­győ­ri vár re­ne­szán­sza

Van még jó hírünk

Meg­újul a di­ós­győ­ri vár – új­já­va­rá­zsol­ják a bás­tyá­kat, a pa­lo­ta­szár­nya­kat: a nyu­ga­ti szárny ki­vé­te­lé­vel mind­egyi­ket két szint ma­gas­sá­gig épí­tik fel. Re­konst­ru­ál­ják az egy­ko­ri lo­vag­ter­met, amely Kö­zép-Eu­ró­pá­ban a ma­ga ide­jé­ben a leg­na­gyobb volt, a vár­ká­pol­nát és a ki­rály­nék la­kó­ter­mét is. A ki­ál­lí­tó­te­rek­ben a kö­zép­ko­ri vár­élet­be és a haj­da­ni mes­ter­sé­gek­be nyer­het­nek majd be­pil­lan­tást a lá­to­ga­tók. A vár re­konst­ruk­ci­ó­ján túl vá­sár- és lo­va­gi tor­nák szá­má­ra al­kal­mas te­ret ala­kí­ta­nak ki, és meg­újul a lil­la­fü­re­di füg­gő­kert is. A Diósgyőr–Lillafüred komp­lex kul­tu­rá­lis és ökoturisztikai fej­lesz­té­se cí­mű pro­jekt ki­vi­te­le­zé­se a 2014-es nyá­ri fő­sze­zon­ra vár­ha­tó­an be­fe­je­ző­dik.

Balatonszív

Lapunk ezzel a képpel búcsúzik az idei nyártól. A fotót kedves olvasónk, Gál Péter küldte, aki a Zamárdiban tartott Balatoni Játszadalom rendezvény szervezője volt. Az esemény csúcspontján, augusztus 9-én több mint ezer ember fogta meg egymás kezét, hogy egy nagy szívet alkossanak. Minden évben valakikért dobog a balatoni szív, idén a jegyespárokért lüktetett.

Szent Mihály hava

Az esz­ten­dő ki­len­ce­dik hó­nap­ja, a har­minc­na­pos szep­tem­ber a né­pi ka­len­dá­ri­um­ban Szent Mi­hály ha­va, az ősz kez­de­te. Bár az idő még nyá­ri­a­san me­leg le­het, a ter­mé­szet las­san-las­san a tél­re ké­szül, ám előbb még meg­aján­dé­koz­za a szor­gos gaz­dá­kat íz­le­tes gyü­möl­csök­kel s a hegy át­tet­sző­en fe­hér vagy ép­pen mély­vö­rös le­vé­vel. Ré­geb­ben e hó­nap el­ső nap­ján lép­tek szol­gá­lat­ba a ju­há­szok és a kon­dá­sok, s a sző­lő­he­gyen meg­kez­dő­dött a sző­lő­őr­zés.

A re­mény aján­dé­kai

Morandini Ta­más ne­ve is­me­rő­sen cseng Za­la­eger­sze­gen. Az olasz szár­ma­zá­sú épí­tész je­len­tős mér­ték­ben for­mál­ta a vá­ros ar­cu­la­tát. Le­szár­ma­zot­tai most má­sért is büsz­kék rá. Az épí­tész haj­dan nem­csak tu­dást ho­zott ma­gá­val Itá­li­á­ból, ha­nem ki­csiny cse­rép­ben egy agá­vét is. A nö­vényt a csa­lád tag­jai száz éven át ön­töz­ték, óv­ták és dé­del­get­ték.