Mozaik

Nem túlzás ismeretlen szentnek nevezni Szent László király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő leányát, Árpád-házi Szent Piroskát (1088–1134. augusztus 13.). Bár a katolikus egyház is szentjei között tiszteli, itthon nem alakult ki körülötte olyan kultusz, mint mondjuk Szent Erzsébet vagy Szent Margit körül.

Piroska mindössze kétéves volt, amikor édesanyját elveszítette, és hatéves, amikor édesapja is meghalt. Ezután Könyves Kálmán udvarában élt. 1104-ben – ekkor Piroska tizenhat éves volt – Alexiosz bizánci császár az első keresztes hadjáratok következtében kialakult politikai helyzet miatt feleségül kérte fia, a bizánci trónörökös Komnénosz János számára.

Megálltam egy tölgyfa előtt, és hirtelen nem tudtam, miért tűnik olyan ismerősnek. Aztán eszembe jutott. Persze, hogy ismerős, hiszen azon a májusi reggelen, amikor ugyanitt jártam, ez a most kopaszon álló fa ugyan zöld volt, de egy magas ágán egészen kiváló hangú énekes rigó dalolt. Amikor megtaláltam a távcsővel, felém fordulva ült, és én elhitettem magammal, hogy egyedül nekem énekel. Addig hallgattam, amíg be nem fejezte egyszemélyes koncertjét, és rézsút repülve el nem tűnt a bokrok között.

Van még jó hírünk

Egy szánkókból készült karácsonyfa áll a Művészetek Palotája előtt, idén ezzel az alkotással ünnepelt a kulturális intézmény. A tizenegy méter magas, háromszázhetven szánkóból álló építményt a Hello Wood nemzetközi művészeti program tagjai készítették. A karácsonyfa nemcsak szokatlan „alapanyaga” miatt különleges, hanem azért is, mert lebontása után a Telekom jóvoltából az SOS Gyermekfalu lakóinak adományozzák a szánkókat.

A népnyelv szívesen rokonított egy számára kedves virágot az általa imádott szent emberrel. A Biblia is sok növényt említ, amelyek valamilyen módon egy-egy apostolhoz vagy más szenthez kapcsolódnak. A karácsonyi ünnepkörben járjuk körül a botanikának ezt a szegletét!

Kezdjük az Istennel. Ismerünk istenfát (az ürömcserjét nevezik így), istenítéletbabot- és fát, meg istenvirágot. Ez utóbbit bálványvirágként is említik.

Van még jó hírünk

A világ első karácsonyi bélyegsorozatát – azaz amelyet kifejezetten az ünnep alkalmából bocsátanak ki, és karácsonyi jeleneteket ábrázol – a Magyar Betlehem Mozgalom kezdeményezésére adták ki hetven évvel ezelőtt.

Róma város lakói hosszú évszázadokon keresztül megfeledkeztek a katakombák létezéséről. Ezért is fontos, hogy a kutatók a XXI. századi technika segítségével a lehető legtöbbet derítsék ki a történetükről, és korszerűen mutassák be azokat a zarándokoknak és az érdeklődőknek. Az Örök Város számos katakombája közül manapság ismét a Szent Priscilla-katakombára irányul a legnagyobb figyelem, hiszen elkészült az a számítógépes feldolgozás, amely három dimenzióban teszi lehetővé a virtuális sétát ebben a talán kevésbé ismert, igen régi folyosórendszerben, amelyet temetkezésre használtak.

A vulkáni tufába vájt kora keresztény temetkezőhelyek neve valószínűleg a verem jelentésű kümbai görög szóból ered. Először a Via Appia mentén lévő, Szent Sebestyénről elnevezett temetkezési hely környékét hívták kata kümbasznak, magyarul: verem melletti helynek. A feledés homályából egy baleset szabadította ki e szent helyeket. A vértanúk sírját ugyanis csak azután kezdték el kutatni, hogy 1587-ben homokot bányászó munkások zuhantak a Szent Priscilla-katakomba járatába. Az első feltárásokat Antonio Bosio régész végezte, aki egyébként Néri Szent Fülöp tanítványa volt. Első kutatási eredményeiről éppen a szent által létrehozott oratóriumban számolt be.

A Betlehemben található Születés templomát idén szeptemberben kezdték felújítani. A munkálatokat, amelyeket csak most, a karácsonyi időszakra függesztenek fel, a tervek szerint 2014 közepére fejezik be. A zarándokok és a turisták a renoválás ideje alatt is zavartalanul látogathatják a bazilikát. A szakemberek már egy évtizeddel ezelőtt jelezték, hogy a történelmi épület javításra szorul. A tetőszerkezethez hatszáz éve nem nyúltak, noha az a levegő magas páratartalma miatt már régóta nagyon rossz állapotban van. A restaurálást megelőzően teljes körű vizsgálatot végeztek a templomon, majd az épületegyüttes tulajdonjogán osztozó felekezetek döntöttek arról, hogy először a tetőszerkezetet és az ablakokat újíttatják fel.

A munkácsi gyermekkórház mellett november 29-én ünnepélyes keretek között helyezték el azt az inkubátort, amelyet szép kifejezéssel az Élet ablakának neveztek el. A kezdeményezés ugyanazt a célt szolgálja, mint a Magyarországon működő gyermekmentő inkubátorok. Az anya anonim módon, büntetőjogi következmények nélkül hagyhatja benne a gyermekét. Ukrajnában már több helyen létrejött ilyen ablak, Kárpátalján viszont ez az első, amely az Élet elnevezésű életvédő csoport közreműködésével, jó szándékú emberek adományaiból valósult meg.