Mozaik

Kisvilágok

Petőfinél versciklus, fiatalon is válságos életérzésének kifejezése. Később az impresszionista francia: Debussy. A Három nocturne-ből az első égi mozdulatlanság, majd lassú vonulás és fehér-szürke tovatűnés.

A Biblia világában szövetségjel az Isten és ember közt, titokzatos oszlop – sátorbejáratnál, míg az Úr Mózessel beszél. Dánielnél a megváltás idejének szimbóluma. Csupa védelem, ígéret és mulandóság: az ember mint felhő tovaszáll, eltűnik, nem tér vissza… Komolyság és játék az égbolt felhői, nappal sugaras és sötét tömbök, éjszaka szigetek, melyeknek mentén a változó hold evezget, vagy csillagok bújócskás terei…

Gulyás Balázs professzor előadása

Az agykutatás mindig érdekelte az embert – már az ősi időkben is különféle elképzelései voltak a koponyán belüli világ működéséről. Az élettudományok ma egyre nagyobb lehetőséget adnak arra, hogy mind részletesebben ismerjük meg azt a szervünket, amelytől egyesek talán az önmagunkkal kapcsolatban megfogalmazott legfontosabb kérdések megválaszolását várják. Netán még az önmegváltás gondolata is belénk fészkelődik, mert ha megismerjük az agy működését és mibenlétét, hasonlatosakká válhatunk Münchhausen báróhoz, aki saját hajánál fogva akarta fölemelni magát.

Mindössze pár száz forintért annyiféle virágmagot vásárolhatunk, amennyivel egy egész udvart virágtengerré tudunk varázsolni. A varázslathoz szükséges kellékek adottak. Mert mi kell egy magnak, hogy növény cseperedjék belőle? Föld, fény, meleg és nedvesség.

Magvetési egyszeregy

Kezdjük az első tényezővel, a földdel! Az ideális vetőföld általános virágföld és szemcsés, folyami homok fele-fele arányú keverékéből áll. A homokra azért van szükség, mert lazítja a földet. Ilyenkor, április elején már elegendő az a fénymennyiség, amire a kikelt palántának szüksége van. A meleget a lakásunk szolgáltatja, a palántanevelés helyszíne ugyanis az ablakpárkányunk. Itt csupán arra kell ügyelni, hogy közvetlen napsütés ne érje a vetést. A nedvesség a palántanevelés során az egyik leglényegesebb tényező: a csírázás során a földnek mindig nyirkosnak kell lennie, mert ha egyszer kiszáradt, a zsenge gyököcskék elfonynyadnak, még mielőtt kibújnának a földből. A kiszáradás veszélyét csökkenteni lehet azzal, ha üveglappal vagy átlátszó fóliával borítjuk be a vetőedényt.

Út

Erdőben kanyargó. Virágok kísérik, harasztok; télen megroppant, lehullt ágak árválkodnak rajta. Csak a kövei maradandók; vízmosta, fövenyes ágyazatban fehérek, szürkék barnák…

Isteni világterv jelképe minden ösvény, út. Mindegyik vezet valahová.

Tavasszal a növényeknek, sokféle állatnak, de a gombáknak is indulót fúj a természet. A tövisaljagombánál különösképpen. Az Entoloma gombanemzetség nagyjából kétezer fajt számláló társaságból csak egy-két faj ehető. Az Entoloma clypeatum az egyik ilyen. Mint azt magyar neve is jelzi, szúrós bokrok, galagonya, kökény árnyékában lelhetünk rá leginkább, de a rózsafélék családjába tartozó kajszibarack és a szilvafélék alatt, kertekben is előfordul.

Lwówban 2003-ban indult útjára az a kezdeményezés, hogy Krisztus feltámadásának emlékére, Isten iránti hálánk jeléül a világ összes fővárosába eljusson egy hatalmas tölgyfa kereszt. II. János Pál 2004. március 10-én a Vatikánban megáldotta a misszió kezdeményezőit. A hálaadó zarándoklatot és a keresztet Krisztus halála és feltámadása kétezredik évfordulójának ünneplésére szentelik. Arra szeretnék kérni a világ embereit, hogy hálájukat fejezzék ki Krisztusnak szeretetéért, s hogy egyesítsék a népeket Krisztus keresztje alatt.

Háromnapos szakmai útra érkezett hazánkba a németországi katolikus sajtó tizennégy munkatársa. Erdő Péter bíboros szeptember 27-én, a budapesti prímási palotában fogadta a fiatal médiaszakembereket.

Az újságírók képzésével foglalkozó müncheni médiaintézet munkatársai és a német katolikus újságíró-iskolában végzett fiatal médiaapostolok háromnapos budapesti tartózkodásuk során a magyar egyház helyzetéről és társadalmi szerepéről tájékozódtak. Látogatást tettek több katolikus szerkesztőségben, és információkat gyűjtöttek a politika, a gazdaság és a média viszonyának alakulásáról.

Erdő Péter bíboros felszólalása Brüsszelben

Erdő Péter bíboros, prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének meghívására Brüsszelben, a bizottság székhelyén vallási vezetők találkozóján vett részt. A július 19-i megbeszélés témája a szegénység volt.

„Az Európai Unió ezt az évet a szegénység témájának szenteli. Ebben nem csupán karitatív tevékenységünk érdekes, hanem az a szemléleti hozzájárulás is, amit a szegény ember támogatásával és a szegénység mint jelenség kezelésével kapcsolatban hitünk és egyházunk nyújtani tud – nyilatkozta a találkozó után a főpásztor. – A lisszaboni szerződésben is olvashatjuk, hogy az unió az egyházakkal, vallási közösségekkel szervezett kapcsolatokat tart fenn. Ezen belül fontos, hogy bizonyos egyházakkal külön is legyen megbeszélési lehetőség, továbbá az is, hogy akik az egyházat képviselik, ne csupán az unió vezetősége által kiválasztott személyek legyenek, hanem olyanok, akik hivatalos képviselői az adott felekezetnek. A katolikusokat Európában egyrészt az Apostoli Szentszék képviseli, mint a világ minden katolikus hívőjének képviseleti szerve. Az Európai Unióhoz akkreditált apostoli nuncius feltétlenül tagja egy ilyen delegációnak. De léteznek Európában a katolikus egyházat reprezentáló más szervek is, elsősorban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa, míg a püspöki konferenciák az egyes egyházmegyéket, azaz a részegyházakat képviselik. Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa (COMECE) az a bizottság, amely katolikus részről az unió szerveivel Brüsszelben rendszeresen tartja a kapcsolatot. Így természetszerűleg a COMECE elnöke is tagja lehet egy ilyen küldöttségnek.”