Ha testvéred vétkezik ellened…

A Biblia üzenete

A huszonharmadik évközi vasárnap evangéliumában olyan mondatokat olvasunk, amelyeket első hallásra nem találunk az irgalmas Jézus szájába illőknek. Az Üdvözítő lépten-nyomon arra biztat, hogy bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek, nem hétszer, de hetvenszer hétszer.

Az újjászületés hitével

Szent Ágoston

Isten, ki mindent létbe hívsz, / Mennyek vezére, ékesen / Ruházod fénnyel nappalunk / S éljünk álmok kegyelmivel, / Hogy így megernyedt tagjaink / Munkára ajzza pihenőnk, / Enyhítse bágyadt szellemünk / S kínos siralmunk törje szét.
Szent Ágoston szerette ezt az imádságot, Szent Ambrus fényfohászát. Milánó főpapja sohasem törekedett teologizálni népszerű verseiben, folyton a szív bőségével mondta ki a legelvontabb igazságokat.

Keresztelõ Szent János fejvétele

Görögkatolikus lelkiség

Az egyházban Keresztelő Szent János különleges tiszteletnek örvend. Neki – s rajta kívül csak az Istenszülőnek – megünnepeljük földi születésnapját is (június 24-én). Nem nyilvános, kötelező ünnepként megtartjuk fogantatása napját (szeptember 23-án). Sőt, minden keddi napot az ő tiszteletének szentelünk, s ilyenkor minden szertartás végén megemlítjük az elbocsátó imádságban. Mennyei születésnapját augusztus 29-én ünnepeljük, régebben szigorú böjttel, ma csak bűnbánati nappal.

Történeti adalékok (I.)

Fedezzük fel a zsolozsmát! (18.)

Sokat jelent a keresztény istentisztelet megértése szempontjából, ha a történetét tanulmányozzuk. Újrafelfedezése annak igényét is kifejezi, hogy szeretnénk minél közelebb kerülni ahhoz, ahogyan Jézus és az ő nyomán az apostoli egyház hitt és imádkozott. A mai liturgiatörténeti kutatások ezért nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megértsék és leírják azon zsidó közeg istentiszteleti szokásait, amelyben Jézus és tanítványai éltek.

Jézus követése – a kereszt értelme (Mt 16,21-27)

A Biblia üzenete

Miután Péter – isteni indításra – a Tizenkettő nevében ünnepélyesen megvallotta Jézus istenségét, és a Mester a galileai halászra bízta leendő egyháza vezetését, a főapostolt meghökkentő epizód következik: Jézus megjövendöli szenvedését, kereszthalálát és feltámadását.

Apostoli királyunk

Görögkatolikus lelkiség

A harmadik évezredbe átlépve már nemcsak a katolikus, hanem a görög ortodox egyház is szentként tiszteli első, apostoli királyunkat. Az erről szóló határozat (praxisz) 2000. április 11-én kelt, és az augusztus 20-i ünnepen hirdették ki Budapesten. Gondosan megszerkesztett szövege felvázolja a szentek sorába iktatás fontos pilléreit.

Óvatosságban látta a megoldást

Szent X. Piusz

A San Pietro egyik mellékoltára alatt várja a feltámadást Giuseppe Sarto. 1903. augusztus 4-én választottak pápává. Harmadik utóda 1954 májusában szentté avatta.
A Piusz nevet vette föl, a „kegyesek” sorában ő volt a tizedik. Messziségbe néző tekintet, mély szemek, s a már kanonizációja után a képein megjelenő „fénytöbblet” egyáltalán nem stilizált arcról tanúskodik, hanem arról a benső emberről, aki volt.

A zsoltárokról (I.)

Fedezzük fel a zsolozsmát (17.)

A „zsolozsma” kifejezés lényegi kapcsolatban van a zsoltár fogalmával. E rovat keretei nem teszik lehetővé annak kifejtését, hogy az ókori görög nyelvű Ószövetség-fordítás, a Septuaginta „pszalmósz” kifejezése (ezt fordítjuk mi „zsoltárnak”) és a bibliai Zsoltárok könyvének, a „Pszaltérionnak” a fogalmisága hogyan megy át nemcsak az egyes nyelvek fordításaiba, hanem miként kapcsolódnak össze ezek az ószövetségi, sugalmazott (!) költemények a keresztény, egyházi gyakorlattal, a zsolozsmázással.