Könyörtelen keresztényüldözőből lett Krisztus követője a damaszkuszi úton. „Pál fordulására” már a VII. században külön ünneppel emlékeztek meg Galliában. Ez az egyik legjelentősebb megtérés az egyház kétezer éves történetében.
Evangéliuma elején Márk rögtön Jézus üzenetének lényegére irányítja a figyelmet: Krisztus személyében elérkezett Isten országa, uralma (baszileia). Ő maga az Isten országa, autobaszileia, ahogy a III. századi egyházatya, Órigenész mondta. Hinnünk kell, és meg kell térnünk, hogy beléphessünk az országba, hogy Krisztus társai lehessünk.
Mintha ószövetségi jelenet ismétlődnék: Vendelt juhok mellől szólítja el az Úr, mezők csöndjében titokzatos hang. Rómában Nagy Szent Gergely pápa tudományos igénnyel, lelkipásztori buzgósággal akkoriban írja a lelkipásztorkodás kézikönyvét, bölcs mértéktartással, Benedek diszkréciójának hatására. Vendel a bencés regulát követte a legenda szerint is, és apátként halt meg tíz-tizenhárom évvel Gergely pápa után.
„Minden újítástól mentesen őrizzük a számunkra megszabott írott és íratlan egyházi hagyományokat. Ezek közé tartozik a festett képi ábrázolás, amely megfelel az evangéliumok által hirdetett történetnek, s amely az Isten-Ige nem képzeletbeli, hanem valóságos megtestesülésének szilárd hitéhez és hasonló haszonhoz segít bennünket.”
A zsolozsma a zsoltárok mellett még sok helyen és módon épít a Szentírás szövegeire. Általában igaz, hogy a liturgiában használt, nem kifejezetten a Szentírásból vett szövegek mind-mind bibliai ihletésűek. Az egyes himnuszok, antifónák, válaszos énekek stb. jelentős részben bibliai szövegek átiratai vagy azok által sugallt alkotások.
Ezzel a kérdéssel akarják tőrbe csalni Jézust a farizeusok. A római uralom híveit, a Heródes-pártiakat küldik a Mesterhez, hogy szaván fogják. Ha Jézus igennel felel, a farizeusok a mózesi törvény és a nemzeti függetlenség árulójának mondják, ha nemlegesen, akkor mint lázítót bevádolhatják a római hatóságnál.
Spanyol földön a leginkább emlegetett név Szent Jakabé. Salamancában meglepett az evangélista Máté tisztelete, a „spanyol Rómában” az egyhetes ünnepség, amely a népszokásokat is megszenteli: az éjszakai seprűs táncokat a város terén, a vendégséget, amikor mindenki – az idegen is – jó barát.
Tóth Péter szerkesztésében 2007-ben megjelent egy könyv a IV. század elején vértanúhalált szenvedett Szent Demeterről. Nagyon kifejező az alcíme: Magyarország elfeledett védőszentje. Amint ez is sugallja, Szent Demeter tisztelete a történelem során egyre inkább háttérbe szorult a római katolikusok között.