Az egyház katolikus, így a liturgiája is katolikus. Mit jelent ez? Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a katolikus jelző elsősorban nem felekezeti megkülönböztetést jelent, vagyis nem arra utal, hogy például nem protestáns. A katholikosz görög melléknév egyetemesként, teljesként fordítható, és ez magában foglalja a hitletétemény teljességét, de az üdvösséghez szükséges eszközök (például a szentségek) és kegyelmek összességét is.
Az evangéliumok egyik legszebb mondata hangzik el ezen a vasárnapon: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Az evangélium eredeti görög szövegében e mondat jelentése kissé eltérő. A kötőszavak nem illenek össze, és ha szó szerint fordítanánk, akkor ezt kellene írnunk: „Úgy szerette Isten a világot, és mégis, még egyszülött Fiát is odaadta érte.” Mintha az evangélista töprengene azon, miként történhetett, hogy Isten a Fiát adta oda értünk, hogy Isten meghalt értünk.
Írország védőszentjének tisztelete elterjedt az egész középkori katolikus Európában, így a szomszédos Ausztriában is. Nálunk azonban még ma sem ismert eléggé e misszionárius alakja. Igaz, az utóbbi időben, jobbára az angolszász kultúra hatására egyre több magyar fiú kapja a Patrik nevet, de talán sok szülő nem is tudja, hogy a „divatos” név mögött az egyik legkedvesebb védőszent áll.
„A te kereszted előtt leborulunk, Uralkodó, és a te szent feltámadásodat dicsőítjük.” A szent nagyböjti időszak közepén, a harmadik vasárnapon minden görögkatolikus templomban háromszor is felhangzik ez a szép ének, hogy legbecsesebb ereklyénk előtt kifejezzük tiszteletünket. Tüstént le kell szögeznünk, hogy tiszteletről, annak is egy magasabb fokáról, hódolásról van szó, de semmiképpen nem imádásról!
A hagyományos szerzetesházak egyik legfontosabb tere a kerengő. Ez a római családi házak átriumából örökölt, négyszög alakú belső udvar és a hozzá tartozó folyosó egyfelől építészeti és praktikus egységbe szervezte a különféle funkciókat betöltő tereket: az ebédlőt, a káptalantermet, a scriptoriumot, a melegedőtermet, az emeleten pedig a hálótermet és a szerzetesi cellákat. Másfelől a szerzetesek mindennapi életének, munkájának helyszíneit szervesen a templomépülethez kapcsolja, ahová általában egy díszes kapu vezet a kerengőfolyosóról.
Amikor Jézus megtisztítja a jeruzsálemi templomot, nem valamiféle jámbor cselekedetről van szó, hanem olyan történésről, amely Krisztus öntudatát, önértelmezését tükrözi vissza. A megrökönyödő kortársak értik, érzik a pillanat súlyát, ezért követelnek valamiféle megerősítő jelet. Jézus válasza több okból is elgondolkodtató.
Istenes Szent János Portugáliában született 1495-ben. Bátran mondhatjuk: a tüzes életű szentek számát szaporítja egyházunkban. A nagyszívű, lelkes, „megszállott” szentekét, akiknek erénye és bűne ugyanarról a tőről fakadt. S ezt a tövet nevezhetjük nyugtalanságnak is.
Minden vallásos embernek van tapasztalata az imádságról, ugyanakkor meglehetősen nehéz pontosan megfogalmazni, mit is jelent valójában. Ugyanis – az egyetemes egyház tanítása szerint – az ima az egyház életéhez tartozik, tehát élő és nem megkövesedett valóság. Az atyák és a lelki élet mesterei sok meghatározással próbálkoznak. Ezeket két téma köré lehet csoportosítani: a lélek felemelése Istenhez; az illő dolgok kérése Istentől.