Lelkiség

A hét szentje

Boldog Emmerich Anna Katalin neve A passió című film nyomán vált világhírűvé. Mel Gibson azt a könyvet használta fel a szenvedéstörténet evangéliumokban nem szereplő részleteinek bemutatásához, amelyet Clemens Brentano író szerkesztett az ő látomásai alapján. Katalin elragadtatások során találkozott a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel, színről színre megtapasztalta a Szentháromságot, illetve szem- és fültanúja lehetett Jézus nyilvános működésének, és ezen kívül is átélt bibliai jeleneteket. A könyvről Katalin boldoggáavatási eljárása során bebizonyosodott, hogy nem hiteles leírása misztikus élményeinek, nagyobbrészt Brentano képzeletének szüleménye. Ugyanakkor a Vatikán elismerte: a könyv összességében a megváltás művének kiemelkedő hirdetője.

Görögkatolikus lelkiség

Mi más lehet az ember végső és legnagyobb célja, mint az örök üdvösség elnyerése, illetve az örök kárhozat elkerülése?! Íme, a nagyság és kicsinység témája a nagyböjti felkészülés útjának negyedik vasárnapján is előttünk áll. Görögkatolikus egyházunk a húshagyó vasárnapon – amely után már mellőzzük a húst az étkezésünkben – az utolsó ítéletről szóló példabeszédet (Mt 25,31–46) olvastatja fel a szent liturgián. Ez bemutatja, hogyan lehet az ember – nem csupán egy földi, hanem egy örök életre szólóan – nagy az üdvösségben, illetve hogyan lehet végérvényesen kicsi a kárhozatban.

A Biblia üzenete

A pusztában töltött „hivatástisztázó lelkigyakorlata” után Jézus visszatér szülővárosába. Lukács tudatosan emeli ki szövegében Galileát, amely számára a beteljesedés hirdetésének és csodás megvalósulásának helye, ugyanakkor a sokszori meg nem értésé is. A kettő együtt teremti meg a hangsúlyos folyamatosságot az ó- és az újszövetség közössége között.

Lukács külön megjegyzi, hogy Jézus a „Lélek erejével” tér haza, azaz egy megvilágosító istentapasztalattal: ő maga hordozza a Lelket, s ez egészen biztosan érezhető volt a megszokott környezete számára is. Jézus tanítói tekintéllyel, a későbbi mester szavainak erejével és hatalmával hirdeti meg a várva várt jubileum éve eljöttét.

A liturgia alapelemei

Az oltár a templomban, ahogyan ezt a legutóbbi alkalommal végiggondolhattuk, amolyan „gravitációs pont”, amely nemcsak a tekintetünket vonzza, mivel a templomtér középpontja, hanem egész személyünkre ilyen „hitbéli mágnesességgel” hat. Nyilván szubjektív vélemény, de számomra a templom és az oltár szentelésének szertartása teológiai mélységben, szimbolikában, dinamizmusban vetekedik a húsvéti vigília szertartásával.

A hét szentje

Mindennapi életünknek szerves része a vidámság, ám éppen az örömhír hirdetésében ritkán találkozunk a humorral. Vannak azonban olyan szentek, akik hidat tudtak építeni a hit és a nevetés közé. Ilyen Néri Fülöp és Bosco János is. A kortársaik őrültnek, jobb esetben Isten bolondjának tartották őket, pedig meglehet, valójában csak arról volt szó, hogy olyan szoros baráti kapcsolatot ápoltak Krisztussal, amely megengedi az önfeledtséget.

Görögkatolikus lelkkiség

A nagyböjtre való felkészülésünk – mintegy lelki felemelkedésünk – folyamán „a tékozló fiú vasárnapján” a harmadik lépcsőfokhoz érkeztünk. Görögkatolikus egyházunk a napi evangélium és a liturgikus szövegek alapján ismét arra buzdít: gondolkodjunk el azon, hogyan tudunk igazán naggyá lenni.

Az egész evangéliumi örömhírnek egyik legismertebb és talán legtanulságosabb példabeszéde az, amelyik a tékozló fiúról szól (Lk 15,11–32). Három főszereplője alapján olyan, mint egy kaleidoszkóp: bármelyiket is nézzük, különböző lelki tartalom tárul lelki szemeink elé. A nagyböjt felé haladásunk vándorútján azonban mégis magának a tékozló fiúnak a személye a legfontosabb.

A hét szentje

A mai Németország területén született 1838-ban. A keresztségben a Maria Anna Barbara Koob nevet kapta. Kétéves korában a családja kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Uticában (New York állam) telepedtek le. Nyolcéves volt, amikor édesapja rokkant lett, s mivel ő volt a legidősebb a gyerekek között, dolgozni küldték egy gyárba. Huszonnégy éves korára végre minden testvére elég idős lett ahhoz, hogy lekerüljön a válláról a családfenntartás felelőssége. Belépett a Szent Ferenc szabályai szerint élő Reguláris Harmadik Rendbe (TOR). Részt vett New York állam első két katolikus kórházának létrehozásában, illetve ő lett Syracuse első közkórházának igazgatója. Nagy szerepe volt a New York állambeli Geneva orvosi főiskolájának Syracuse-ba költözésében, ahol azután megreformálta a képzést.

Görögkatolikus lelkiség

Egyházunk a vámos és a farizeus vasárnapján továbbvezet bennünket a nagyböjtre való felkészülésünk útján. Immár nemcsak az evangélium (Lk 18,10–14), hanem az énekeskönyvünkben mostantól megjelenő liturgikus szövegek segítségével is. Ezen a vasárnapon himnuszaink kettős téma köré csoportosulnak. Egyrészt a farizeus helytelen dicsekvésére, másrészt a vámos alázatos bűnbánatára hívják fel a figyelmet. Természetesen megjelenik a tanulság is: ennek az utóbbinak a viselkedését kell követnünk, ha igazán nagyok akarunk lenni. Egyik énekünk így fogalmazza ezt meg: „A vámszedő és a farizeus közötti különbséget megértvén, én lelkem, a farizeus kevélységét gyűlöld, és a bűnbánó vámos alázatos imájához ragaszkodj!”

Két személyt állít tehát elénk az evangélium, valamint a liturgikus szövegek gondolatvilága. A két ember közül melyik az igazán nagy?