Lelkiség

Tör­té­ne­lem­órán úgy ta­nít­ják, hogy az augs­burgi bé­ke­kö­tés­sel 1555-ben le­zá­rult az eu­ró­pai val­lás­há­bo­rú. Ám még em­ber­öl­tő­kön át sok po­li­ti­kai vi­szály ka­pott val­lá­si szí­ne­ze­tet, és nem hogy nem ér­tet­ték meg, de gyil­kol­ták egy­mást a ke­resz­té­nyek. És a va­ló­di ki­en­gesz­te­lő­dés mint­ha még min­dig nem szü­le­tett vol­na meg min­den szív­ben. A Ma­gyar Ka­to­li­kus Egy­ház, il­let­ve a je­zsu­i­ta rend­tar­to­mány hit­val­ló ál­do­za­tai a kas­sai vér­ta­núk: Kö­rö­si Márk, Grodziecki Meny­hért és Pongrácz Ist­ván. So­ká­ig a meg­tor­lás in­do­ká­ul hasz­nál­ták őket, pe­dig a meg­bo­csá­tás köz­ben­já­rói az Is­ten­nél, aki a sze­re­tet.

A biblia üzenete

Kü­lön­le­ges, sok­szor vis­­sza­té­rő kép a Bib­li­á­ban a ka­pu. Egy­szer nyi­tott: a sza­bad be- és ki­lé­pés he­lye, a be­fo­ga­dás jel­ké­pe. Más­kor zárt. Ek­kor a vé­de­lem és a biz­ton­ság szim­bó­lu­ma, amely ugyan­ak­kor egye­se­ket el­uta­sít és ki­zár. Így vagy úgy, mind­ket­tő szét­vá­laszt, meg­ros­tál. Ma­ga Jé­zus is hasz­nál­ja ma­gá­ra a ka­pu ké­pét. ő a Köz­ve­tí­tő – aki ál­tal mint nyi­tott ka­pun ke­resz­tül Is­ten köz­li ma­gát ve­lünk, és aki ál­tal el­ju­tunk az Atyá­hoz –, de egyút­tal ő a la­ko­má­ra ké­sőn ér­ke­zők előtt be­zár­ha­tó ka­pu is, aki fel­té­telt szab a be­lé­pés­hez: a meg­té­rést!

Görögkatolikus lelkiség

„Em­ber ter­vez, Is­ten vé­gez” – gyak­ran hall­juk, vagy akár mond­juk is bi­zo­nyos – fő­leg ked­ve­zőt­len – hely­ze­tek­ben ezt a szó­lás­mon­dást. Ám­de ér­de­mes ve­le csín­ján bán­ni. Ugyan­is a vég­te­le­nül jó és tö­ké­le­tes Is­ten sem­mi ros­­szat nem ter­ve­zett, és nem ter­vez a vi­lág­ban. Leg­fel­jebb csak meg­en­ge­di, de azt is csu­pán az em­ber sza­bad aka­ra­ta mi­att. ő vég­te­le­nül ma­gas táv­lat­ból lát­ja a mi mor­zsá­nyi éle­tün­ket, sor­sun­kat. S a jó­ra ve­zér­li. Ha pe­dig va­la­mi rossz tör­té­nik, nem őt kell okol­nunk, ha­nem néz­zünk a ben­sőnk­be, s ott meg­fe­le­lő éles­lá­tás­sal fel­fe­dez­zük, amit Arany­szá­jú Szent Já­nos már a IV. szá­zad­ban meg­ál­la­pí­tott: „A bűn okát ne más­hol, ha­nem ön­ma­gunk­ban ke­res­sük.” Le­szö­gez­het­jük: Is­ten az ő gond­vi­se­lé­sé­vel csak és ki­zá­ró­lag jót akar ne­künk.

Kis liturgikus etikett 8.

Kö­zös­sé­gi ün­nep­lé­se­ink igen ér­zé­keny és szá­mos konf­lik­tus­tól ter­helt va­ló­sá­ga ez. Nem is sze­ret­nék mé­lyeb­ben ne­ki­fe­szül­ni a té­ma ki­dol­go­zá­sá­nak, már csak azért sem, mert a ter­je­del­mi ke­re­tek sem te­szik le­he­tő­vé a szük­ség­sze­rű­en kö­rül­te­kin­tő mér­le­ge­lést. Csu­pán né­hány fon­tos szem­pont­ra hí­vom fel li­tur­gi­kus kö­zös­sé­ge­ink fi­gyel­mét.

A hét szentje

A fő­ran­gú Furius nem­zet­ség­be szü­le­tett 350 kö­rül, ro­ko­nai rég­óta a sze­ná­tus tag­jai vol­tak. Pammachius ma­ga ró­mai kon­zu­li és pro­kon­zu­li tiszt­sé­get is vi­selt. Az éle­té­ről és te­vé­keny­sé­gé­ről szó­ló lé­nye­ges köz­lé­se­ket egy­ko­ri is­ko­la­tár­sá­nak, Szent Je­ro­mos­nak kö­szön­het­jük, aki több mű­vét is ne­ki aján­lot­ta.
Pammachius hit­ve­se, Pa­u­li­na Szent Pa­u­la lá­nya és Szent Eusztochium nő­vé­re volt. Uno­ka­hú­ga pe­dig Szent Mar­cel­la volt.

Összeegyeztethetetlenül és kibékíthetetlenül más Isten békéje (Fil 4,7) és e világ békéje (Jn 14,27). Ezt Szent Lukács már evangéliuma elején jelzi azzal, hogy Augustus császár rendeletének ismertetésével kezdi Jézus születésének leírását. A császárkultusz Augustust istenként tisztelte és üdvözítőnek tartotta, aki megteremtette a világ békéjét, a Pax Augustát, vagyis az augustusi békét. A császár Ara Pacis Augustae néven grandiózus oltárt is emeltetett, jellemzően a hadistenről elnevezett Marsmezőn. Az augustusi béke ugyanis erőszakon, hódításon és behódoláson alapult. Ebben a történelmi miliőben nevezi az angyal az istállóban született és jászolba fektetett gyermeket Üdvözítőnek és Úrnak – ez az Ószövetség legrégibb görög fordításában a Jahve név megfelelője. Majd kitárul az égbolton a mennyei szentély. Az angyalt Istent dicsőítő mennyei seregek veszik körül, melyek – mint egy ünnepi kórus – kihirdetik, hogy e gyermek meghozza a földnek Isten békéjét, a békét az Istennek tetsző embereknek (Lk 2,13–14). 

Kis liturgikus etikett 7.

Sok oka lehet annak, hogy valaki nem tud, nem szeret vagy nem mer énekelni a misén. Mivel az ének „a szív örvendezésének a jele” (Általános Rendelkezések a Római Misekönyvhöz, 39.), az egyházi ének lényege nem az előadásmódban, a darab művészi és hitbéli értékében rejlik, noha ezek is fontosak, hanem az imádkozó szívben. Egy középkori mondás szerint: „si cor non orat, invanum lingua laborat”, vagyis „ha a szív nem imádkozik, feleslegesen dolgozik a nyelv”.

„Alberto Hurtado Chiléből egy jobb országot csinált, egy emberibb arcút. Egy összetartóbb országot. Egy nagylelkűbb országot. Ezt a művei által és konkrét cselekedetekkel tette. Ezért őrzi minden chilei a szívében.” Ricardo Lagos chilei államelnök nyilatkozta ezt 2005-ben, amikor Alberto Hurtado Cruchagát szentté avatta XVI. Benedek pápa.