Kultúra

„Nem sok az, amit tehetek,
nincs nálam pénz!” – mondta szánakozó
hangon az állomáson
egy hegedűt tartó gyerek,
mielőtt a vonat megérkezett –
„De játszhatok valami dalt,
mely kedves és elragadó!”

Rigó énekel, alkonyi dalnok,
páros, magános pinty fütyül,
s ahogy a homály nő, csalogány
      sikongat
teljes erőből szüntelenül
a sűrű lomb közül.

Igen, a lomb ragyog,
a lomb tovább ragyog,
és te úgy függsz e televény
előterében, akár egy gyümölcs.

Holott ember vagy, holott ember voltál,
útszéli Isten.

Ez esetben nem vallási értelemben vett kérdésfelvetésről van szó, hanem inkább régészeti kíváncsiságról. Fogalmazzunk tehát pontosabban: hová kerülnek az elhunytak egy régészeti ásatás után?

Kevesen tudják, mi történik a leletekkel egy régi temető feltárását követően. A régészeti és a muzeológusi munka befejeztével a sírmellékletek – megcímkézve és leltározva – a múzeumi raktárak polcaira kerülnek, kisebb (értékesebb) részüket pedig egy-egy időszaki kiállításon ismerhetjük meg.

Ismét gyászol a magyar kulturális élet: július utolsó napján, életének nyolcvankettedik évében elhunyt Vattay Elemér fotóművész, műgyűjtő. A különféle magas kitüntetések elkerülték, ám mi szilárdan hisszük, hogy a valódi díjat, a méltó elismerést nem állami szinten, nem földi kezekből osztják…

Milyen gyorsan eltelt ez a két hét! Mintha csak tegnap lett volna, amint Szilágyi Áron káprázatos vívással megszerzi az aranyat, vagy amikor Gyurta Dani szédületes világcsúccsal a célba csap. Mégis, augusztus 12-én már véget is érnek a XXX. Nyári Olimpiai Játékok. Azért néhány kulisszatitokkal még szolgálunk, egyenesen a brit fővárosból.

Gyurta Dániel Fair Play díjat kaphat

A hétvégén záruló londoni olimpián együtt örülhettünk a magyar győzelmeknek. Láthattunk kiemelkedő teljesítményeket és megrendítő emberi gesztusokat. Egy olyan eseménnyel is találkozhattunk, amelynek kétségbevonhatatlan krisztusi értéke van. A kétszáz méteres mellúszásban világcsúccsal olimpiai bajnoki címet szerzett Gyurta Dániel bejelentette, aranyérmének másolatát elküldi a tragikusan elhunyt úszó, Alexander Dale Oen családjának. „Alex halála nemcsak a család számára volt tragédia, hanem az úszásnak is, a sportnak.

Lezárult az idei Művészetek Völgye

Előbb-utóbb minden jónak vége szakad, legalábbis egy időre: múlt vasárnap bezárta kapuját a július 27. és augusztus 5. között megrendezett Művészetek Völgye programsorozat. Bár a különféle fesztiválok révén újabban országszerte számos vetélytárs jelentkezett, az ezúttal mindössze két településen lezajlott programsorozat változatlanul méltán viselheti „a nyár kultúrcsúcspontja” elnevezést. A másfél hetes, több mint nyolcszáz eseményt felvonultató kavalkád utolsó három napján jártunk.

A világ mostanság a számok bűvöletében él, így hát érthető, hogy Márta István ötletgazda, fesztiváligazgató közvetlenül a zárás után nyilvánosságra hozta rövid Völgy-összefoglalóját. Eszerint a két faluban, Kapolcson és Taliándörögdön összesen huszonkilenc helyszínen zajlottak az események. A látogatók összlétszáma a tíz nap során százhúszezer fő volt, a fellépő művészeké ezerötszáz. A tervbe vett nyolcszáz programból mindössze egy maradt el. A szervezők nyolcvanegymillió forintból gazdálkodhattak, ennek negyedét miniszteri keretből kapták. A hamisítatlan vásári hangulatról százhatvan árus gondoskodott, a szállást hatvan ideiglenes vendéglátó biztosította. A zökkenőmentes lebonyolításban száztíz úgynevezett völgymunkás és négyszáz önkéntes segített.

Ám ne szaladjunk ily nagyon előre: egyelőre még csak ott tartunk, hogy a jámbor tudósító pénteken, mindössze negyvenfokos hőségben megérkezik Kapolcsra, s lehetőleg hűtött, adott esetben cseppfolyós kultúrára szomjúhozva beleveti magát az események sűrűjébe…