Kultúra

Magamban mint porszem
Földünk hontalanja
Állok védtelenül
És mégsem egyedül
Trónod előtt Uram
Fölajánlom magam
Megtelik lelkeddel
Veled egylényegű

Elindulsz keresni
Eltűnő múltadat
S leendő magadat
Megtalálod Isten
Jézus és Szent Lélek
Örök háromságát
S az isteni Anya
Mária virágát

Általunk csak Te cselekszel
Szavaimban Te létezel
És mi most is Benned vagyunk
Titkod őrzi minden dalunk

Egyszerre vagy Atya, Fiú
Fűben-fában lakó Lélek
Benned élek, Te bennem élsz
Téged félve soh’sem félek

János óvatosan vezette Opeljét a hókásás úton. A mögötte jövő Mercedes rádudált, villogtatta lámpáit, sürgette, hogy gyorsabban hajtson. János már megtapasztalta a havas út hátrányát. Néhány éve éppen egy lejtőn haladt, amikor a hó alatt megbúvó jégen megcsúszott a kocsija. Csupán a szerencséjének köszönhette, hogy az úton perdült meg vele, s nem zuhant az árokba. Lehúzódott az út szélére, hagyta előzni a Mercedes vezetőjét, aki – amint elhaladt mellette – szitkozódva ordította, hogy ne pazarolja az ő idejét. János úgy tett, mintha nem hallaná, mit kiabál, pedig legszívesebben figyelmeztette volna a Lassan járj, tovább érsz! közmondásra. Bekapcsolta autórádióját. Haydn Esz-dúr szimfóniája szólt. Már elmélyült a zene hallgatásában, amikor az előtte vonuló autócsorda fékezett, majd megállt. Az emberek kiszálltak autóikból, s türelmetlenül nézegettek előre. János lehúzta kocsija ablakát, s hallotta, amint egymásnak kiabálják: a hajtűkanyarnál karamboloztak.

Első pap ismerősöm Erdősi Imre piarista szerzetes volt. Rákosi Viktor A hős fiúk című regényének A branyiszkói diadal című fejezetében elevenedett meg előttem akkor, amikor kezében kereszttel rohamra vezette a honvédeket. Mivel a szabadságharcos történet Budavár bevételével ért véget, biztos voltam benne, hogy a magyarok – eltekintve a világháborúktól – mindig győztek és győznek. Labdarúgó-válogatottunk volt rá a legfőbb bizonyság. Mígnem! Kilencéves voltam, amikor bekövetkezett 1954…, tizenegy múltam 1956 őszén… Elvarázsoltan éltem át a kétszer két hét időabroncsába fogott dicsőség és vereség hullámvasút- robogását. Párhuzamosai bennünket, gyerekeket is keresztülnyársaltak. Félig felnőttek lettünk… A történelem koravénjei…

A Magyarország templomait bemutató tárlat hazánk történelmi és kulturális örökségét idézi meg a különböző felekezetek szakrális építészetén keresztül, a XI–XIX. század közötti időszakból. Gránitz Miklós, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett fotóművész kiállítása Nagykanizsán, a Képzőművészetek Házában tekinthető meg.

Az egyszerű és a monumentális építmények, a sokféleség, a művészeti remekművek egy ország népeinek történelméről, életéről, hagyományairól tanúskodnak. Egy más, a maira alig emlékeztető Európa volt a tanúja annak, csaknem egy évezredre visszatekintve, hogy román stílusban emelt óriási templomok nőttek ki a középkori városok házai közül.

Balogh Rudolf képei a Széchényi Könyvtárban

Fényképezni nem csupán azt jelenti, hogy megörökíteni, hanem azt is, hogy tudósítani. Már a XIX. század végén is akadtak fotósok, akik a látvány megragadása mellett valami többet, mást is közölni kívántak a képeikkel. Félix Nadar a Le Journal illustré című párizsi lapban 1886. szeptember 5-én képes interjút jelentetett meg az akkor százéves Eugène Chevreul francia kémikussal. Nadar ezzel új műfajt teremtett: a fotóriportot. E munkája során már tulajdonképpen a mozgókép alkotásmódjához közelített. „Arról álmodom – írta –, hogy egy szónak mozdulatait, arckifejezésének változásait folyamatosan rögzítve láthassam, mint ahogy a fonográf rögzíti a szavakat vagy az éneket.” A fotó reprodukálása akkor vált lehetővé a nyomtatott sajtóban, amikor a képet sikerült egymást keresztező vonalrácson keresztül apró pontokra felbontani. Több kísérlet után ez a múlt század második felétől működött.

Prokopp Mária művészettörténész európai értékeinkről

Ha a szükséges összeg rendelkezésre állna, akár egy éven belül meg lehetne nyitni a nagyközönség előtt Vitéz János érsek studiolóját – mondja Prokopp Mária művészettörténész. A támogatás és a pályázati pénzek kiszámíthatatlansága miatt azonban lassan halad a munka az esztergomi várban. A Botticellinek tulajdonítható freskónak, amely a négy sarkalatos erényt ábrázolja, legutóbb az erősség allegóriáját ábrázoló részlete újult meg.

A török harcok idején omlottak be az esztergomi vár emeleti termei. A romok felett ágyúállásokat alakítottak ki. A betemetett helyiségek feltárására csak 1934 és 1937 között került sor. Építészetileg akkor állították helyre többek között Vitéz János studiolóját és a kápolnát is. A munkálatokat az 1938-as Szent István-év nemzetközi ünneplésére be kellett fejezni, így mélyreható vizsgálatukra nem kerülhetett sor.