A látványnál valami többet

A Fotóhónap 2012 keretében most az 1879-ben született Balogh Rudolf fotóriporter képeit csodálhatjuk meg az Országos Széchényi Könyvtárban. Olyan képeket is kiállítottak, amelyeket eddig még nem láthattunk. Szinte megelevenedik előttünk a régmúlt a Duna-parti kofák (1905) című felvételen. Az Árvíz Rákosszentmihályon című képe 1906-ból tudósít arról, miként önt el derékig egy falut a víz. Található a fényképek között olyan is, ahol maga az uralkodó, Ferenc József császár is jelen van Habsburg Rudolf szobrának avatásán, 1908-ban. A fotós munkái közül kiemelkedik a Blériot Budapesten című felvétel, amelyen jól látszik, hogy a repülés egykori úttörője bizony nem akármilyen ember volt. Az ilyenre szokás azt mondani, hogy igazi egyéniség. A fotósnak pedig a legjobb pillanatot sikerült elkapnia.


 

Balogh Rudolf az első igazi magyar fényképész, aki a mai értelemben véve is fotóriporternek számított. Ezért nemritkán a „magyar fotóriporterek atyjaként” is szokták emlegetni. Igyekezett mindenhol ott lenni. Nem maradt távol az első világháborútól sem. Egyedülálló panoráma felvételein jól láthatók az 1915–17-es harctéri viszonyok, de fotózott szekereket lovakkal és harctéri tömegjeleneteket is.

1903-ban nyitott saját „Fényképészeti műintézetet” a Váci utca 12. szám alatt. A Vasárnapi Újság is ekkor kezdte közölni képriportjait. Balogh hírfotókat, eseményképeket készített a XX. század első évtizedeiben vasúti sztrájkokról, főhercegi látogatásokról, aratóünnepélyekről, szoboravatásokról. E képriportok általában öt-hat fotóból álltak. A húszas évek elején az Est lapok munkatársa lett, majd vezető szerepet kapott az 1925-ben indult Pesti Napló Képes Mellékleténél. 1930-ban a Fotóművészeti Hírek kiadója és felelős szerkesztője volt.

Balogh Rudolf magyaros népviseletbe öltözött, jókedvű falusi lányokat is fényképezett, ahogyan az például a Bekecses kislány virágzó fán című képén is jól látszik. Szép, hangulatos magyar tájban halad az a hatökrös fogat is, amelyet 1930-ban örökített meg. Balogh Rudolf a magyar népélet, a népviseletek, a magyar táj szerelmese, hűséges fotográfusa volt. A két háború közti időszak egyik népszerű lapjában, az Érdekes Újságban jelent meg képe Horthy Miklós bevonulásáról a Nemzeti Hadsereg élén Budapestre, 1919-ben, s ugyanezt az eseményt jelentette meg a Pesti Napló Képes Műmelléklete is.

Az Est lapok szerkesztősége a Rákóczi út 54. szám alatti Atheneum-palotában működött, itt székelt a Pesti Napló és testvérlapjai, Balogh Rudolf legsikeresebb munkahelye. A harmincas években a Magyar Film Iroda laboratóriumának vezetője lett, ott dolgozott élete végéig, 1944-ig. Különlegesnek számító képes anyaga volt a Fotóriport egy kiscica úri életéből című összeállítása, amelyet a korabeli sajtó előszeretettel közölt.

A kiállítás különlegességeinek számítanak a fotós ránk maradt emléktárgyai, például „bábatáskája”, amelyben a fényképezőgépét vitte magával. Érdekes látnivaló az Aranykoszorús díj is, amelyet munkássága elismeréseként kapott 1925-ben. Balogh Rudolf szakmai tudásával, kitűnő kompozíciós készségével, hazafias látásmódjával jelentősen hozzájárult Magyarország külföldi népszerűsítéséhez is.

(A tárlat december 22-ig tekinthető meg az Országos Széchényi Könyvtárban.)