Kultúra

Uni­ver­zum. Oszt­rák is­me­ret­ter­jesz­tő so­ro­zat (2005)

A tü­csök és a han­gya — gye­rek­ko­rom­ban ez volt az egyik ked­venc me­sém. Tet­szett, ahogy a szor­gos han­gya ki­oszt­ja a bo­hém tücs­köt. Néz­tem is a han­gyá­kat so­kat a kert­ben (meg — az ál­lí­tó­lag fi­nom han­gya­sav mi­att — et­tem is, de anya meg ne tud­ja!), és min­dig cso­dál­koz­tam, hogy se­rény­ked­nek.

Ma­gyar film­drá­ma (1964)

Oláh Jan­csi (Bá­lint And­rás) pá­lya­kez­dő fi­a­tal. Ge­ne­rá­ci­ó­já­nak töb­bi tag­já­hoz ha­son­ló­an ő is ar­ra vá­gyik, hogy te­het­sé­gét meg­mu­tat­has­sa, s meg­ta­lál­ja he­lyét a vi­lág­ban. Egy kor­osz­tály kér­dé­se­i­vel ta­lál­ko­zunk az éle­tén ke­resz­tül.

Ame­ri­kai ze­nés film (2000)

A be­at­nem­ze­dék ki­fe­je­zés­vi­lá­ga leg­in­kább a ze­né­ben tel­je­se­dett ki. Az an­gol Beat­les együt­tes el­ső le­me­ze mér­föld­kö­vet je­len­tett 1962-ben. A ze­ne­kar leg­nép­sze­rűbb tag­ja az 1980-ban meg­gyil­kolt John Lennon volt, akit a BBC köz­vé­le­mény-ku­ta­tá­sa sze­rint még 2002-ben is a nyol­ca­dik­ként je­gyez­tek a száz leg­na­gyobb brit lis­tá­ján.

Egy óra Mar­ton Éva ének­mű­vés­­szel

Nem túl­zás: a ma­gyar ope­ra­tör­té­net leg­fé­nye­sebb csil­la­ga. Mar­ton Éva idén het­ven­éves. Több mint négy év­ti­ze­den át tar­tó pá­lya­fu­tá­sa so­rán töb­bek kö­zött Ver­di, Wag­ner, Puc­ci­ni és Richard Strauss ze­ne­drá­má­i­ban arat­ta vi­lág­ra­szó­ló si­ke­re­it.

Fran­cia film­víg­já­ték (1976)

Louis de Funès film­je­in nem­ze­dé­kek nőt­tek fel. A fran­cia ne­vet­te­tő, aki egyéb­ként spa­nyol ne­me­si csa­lád sar­ja volt, kar­ri­er­jét a szín­pa­don kezd­te, de a nagy el­is­me­rést a film hoz­ta meg szá­má­ra. Az öt­lá­bú bir­ka, a Hor­gász a pác­ban, a Csend­őr-so­ro­zat, a Fantomas, Az ügye­fo­gyott, a Já­kob rab­bi ka­land­jai so­kak ked­ven­ce lett.

Ma­gyar do­ku­men­tum­film (2009)

A Selmeczi Bor­bá­la ál­tal szer­kesz­tett do­ku­men­tum­film a Bar­tók és Ko­dály utá­ni nem­ze­dék há­rom leg­je­len­tő­sebb ze­ne­szer­ző­jé­nek er­dé­lyi kö­tő­dé­sét mu­tat­ja be. E vo­ná­suk nem­csak élet­raj­zi ada­ta­ik­ból kö­vet­he­tő nyo­mon, ha­nem fő­ként élet­mű­vük ins­pi­rá­ci­ó­já­ból.

Ma­gyar film­víg­já­ték (1938)

A két vi­lág­há­bo­rú köz­ti film­gyár­tás ter­mé­kei jó het­ven esz­ten­dő­vel rö­pí­te­nek vis­­sza ben­nün­ket a múlt­ba. Má­sok a gesz­tu­sok, a hang­súly­ok, a tár­sa­dal­mi vi­sel­ke­dés­min­ták… de örök az em­be­ri gyar­ló­ság.

Ame­ri­kai film­drá­ma (2006)

Sok bib­li­ai té­má­jú fil­met lát­tam már, leg­in­kább Jé­zus éle­té­ről szó­ló­kat. A Michael O. Sajbel ren­dez­te Egy éj­sza­ka a ki­rál­­lyal Esz­ter ószö­vet­sé­gi köny­vén ala­pul. A ro­man­ti­kus for­du­la­tok­ban bő­vel­ke­dő re­gé­nyes tör­té­net egyik fő­sze­rep­lő­je Sá­mu­el pró­fé­ta (Peter O’Toole), a má­sik a csi­nos és bá­tor fi­a­tal zsi­dó lány, Ha­das­sah, az­az Esz­ter (Tiffany Dupont), aki meg­hó­dít­ja a per­zsa ki­rály szí­vét, és Xer­xész (Luke Goss) fe­le­sé­ge lesz.