Kultúra

Dejcsics Konrád bencés szerzetes a Szent Márton-évről – Olyan, mint egy kétrészes, hatfelvonásos világdráma, amelynek címszereplője ugyan egy pillanatra sem jelenik meg a színen, ám minden jelenet róla, koráról és hatásáról szól. Nyár elején nyílt meg az egyik legjelentősebb és legnagyobb szabású hazai kiállítás Szombathelyen és Pannonhalmán Szent Márton és Pannónia – Kereszténység a római világ határán címmel. A tárlat apróságairól, a közösségi és ökumenikus szellemű pannonhalmi ünneplésről, az újrainduló Arcus Temporum művészeti fesztiválról és a Szent Márton-év további eseményeiről Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, a főapátság kulturális igazgatójával beszélgettünk.

Esterházy Péter halálára

A Magyar Nemzeti Múzeum 1956-os, jubileumi kiállítására belépve rögtön megragadta a figyelmemet a néhai Sztálin-szobor jobb kézfejének egészen ép maradványa, egy régi utcatáblával kiegészítve. Milyen hatalmas – futott át az agyamon, és ez csupán a keze volt ennek az irdatlan méretű szobornak. Eredetileg Pécsi Sándor színész tulajdonát képezte, aki elásva tartotta a kertjében, majd a nyolcvanas években a családtól került a Nemzeti Múzeumba.

Bizony, cudar dolog a magány, főleg ha nincs kivel megosztanod. Ez a graffiti-falakra való, fanyar és elmés mondat kiválóan foglalja össze az új évezred túlcivilizált nyugati emberének létállapotát, s annyi filmtörténeti előzmény után nemrég újabb, szűk kétórányi nagyjátékfilmes kifejtést is kapott.

Matuscsák Tamás Rejtő-könyve és a valóságot elfedő tények – Amikor először hallottam az új Rejtő-könyvről, meg voltam győződve arról, hogy az év szenzációja lesz.

A debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatosaként először a színészet érintette meg. Egy ponton aztán úgy érezte, hogy a színészeknél ő introvertáltabb típus, az elmélet pedig amúgy is jobban érdekli. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen a színházi rendező szak zenés szakirányát végezte el Szinetár Mikós osztályában. Kezdetben mégis inkább a prózánál maradt, mert az volt számára a bizonytalanabb terep. Tanulni akart, és úgy tűnt számára, hogy a prózai színházban több a megválaszolandó kérdés és a kihívás. Szabó Mátéra jellemző, hogy amikor döntenie kell, általában a nehezebb utat választja. A színház és a zene szeretetéről, a művészeti vezetés kihívásairól, valamint aktuális munkáiról beszélgettünk…

A Csíkszeredában született, Pécsen tanult, közgazdászdiplomával is rendelkező színész pályafutása különösebb kanyarok és kitérők nélkül, mégis meglehetősen fordulatosan alakult. Adorjáni Bálint 2008 óta a Radnóti Színház társulatának tagja. Az ottani változatos repertoár kihívásai mellett a filmes feladatok is rendre megtalálják. Az elmúlt években elsősorban Móricz-adaptációkra szakosodott rendező, Vitézy László immár harmadik filmjében játszik főszerepet; A fekete bojtárt nemrég mutatta be a Duna Televízió. A fiatal művész nem a „szokványos” kortárs trendek alapján gondolkodik feladatairól. Tiszteli az előtte járó nemzedéket, inspirálják a „bizonyított” életek és a beteljesített hivatások. Értékes útravalót köszönhet szüleinek. Édesapját – akinek szobrászműhelyében sok időt töltött gyerekként – első mestereként emlegeti. Beszélgetésünket innen, a mester és tanítvány viszony egyéni meghatározásától indítottuk…

Tulajdonképpen az a különös, hogy ennyit várattak magukra ezek a filmek. Az utóbbi évek (sőt immár évtizedek) ikonteremtő irodalmi művek, ponyvák, fantasyk és kép­regények történeteinek szinte kényszeres újragondolásait hozták a mozikba. A régebbiek közül Maugli és Tarzan azonban eddig valahogy kimaradt.