Kultúra

A szocialista kisember sovány vigasza, a hidegháborús Amerika rémálma, majd a tudományos-ismeretterjesztő tévécsatornák sztárja, és azóta is számtalan összeesküvés-elmélet főszereplője – no, vajon ki az? Jurij Alekszejevics Gagarin, az első űrhajós, az egykori szovjet tömb számára maga a nagybetűs világtörténelmi ugrás. S mint ilyen, igazán szokatlan, hogy csupán a közelmúltban készült róla egész estés játékfilm. A hazai mozikban október 20-án bemutatott, pazar kiállítású orosz életrajzi film így több tekintetben is különleges élményt ígért.

Győrffy Ákos költővel az irgalmasság szentéve kapcsán beszélgettünk az írás értelméről, hajléktalanságról és szegénységről, irgalomról és az „igazi” otthon megtalálhatóságáról.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem legalább két évtizednyi zárva tartás után megnyitotta az Andrássy úti főbejáratát. Hogy eddig miért volt zárva, azt nem lehet pontosan tudni, talán csak egy valamikor hirtelen hozott rossz döntés következményeként. Most viszont, október 20-án, a meghívottak és a hallgatók jelenlétében az igazgatónő ünnepélyes keretek között megnyitotta a bejáratot. Nemcsak szó szerint, hanem szellemi értelemben is: nyitás ez a külvilág felé.

Szeretjük a rejtvényeket. Leginkább azokat, amelyek nem fedik fel titkukat azonnal, hiszen az jelenti az igazi sikerélményt, ha csak lépésről lépésre haladva, a megfelelő módszert alkalmazva juthatunk el a megoldásig. Egy krimi is akkor izgalmas, ha tele van rejtélyekkel. Az pedig csak hab a tortán, ha mi, olvasók vagy nézők is bekapcsolódhatunk a főhős nyomozásába, vele együtt fejthetjük meg a talányt.

Ravasz László forradalmi prédikációja

Keleti Éva fotói a Magyar Nemzeti Múzeumban

Még csak negyvenöt esztendős, de már háromszoros nagypapa. Hat gyermeke mellé sorra jönnek az unokák. Háta mögött van több tucat saját mű, s több mint harminc, általa franciára fordított kötet. Tizenhét évig tanított a Pázmányon. Rajong az életért, az írásért, a zenéért; szenvedélyes szerelem fűzi Kapolcshoz. Zsámbékon él a családjával, s évente száz fellépést vállal. A József Attila-díjas Lackfi János költővel, íróval, műfordítóval beszélgettünk.

A forradalom és a költészet kapcsolata – interjú Jelenits Istvánnal