Közelkép

Egy ötvenhatos menekült Olaszországban

Az ’56-os forradalom leverése után sokan kényszerűségből, mások a jobb és biztonságosabb élet reményében hagyták el hazánkat. Szabadság iránti vágyunk kivívta a világ rokonszenvét. A nyugati országok ezrével, tízezrével fogadták be a magyar menekülteket. Súlyos ítélet várta volna a ma is Rómában élő Mihályi Gézát is, aki az ötvenes évek elején, ávós kihallgatásokat követően, politikai vádakkal került az egyetemről a kommunisták börtönébe. Három évnél többet ült, néha külön büntetésként kurtavasban, amikor csupán kétnaponta kapott ételt. A forradalom évfordulóján őt kérdeztem emlékeiről, elítéléséről és olaszországi életéről.

A kúp alakú magas hegy úgy trónolt a hegygerincekkel övezett medence oldalában, mint székesegyház egy püspöki székhely felett. De nem város, csak sok kis falu sorakozott a medencében, hosszan egymás után az országút mentén, mint szentolvasóra felfűzött golyócskák. És nem katedrális, csak egy kis fehérre meszelt kápolna állt a hegy lábától felfelé jó nekirugaszkodásnyira lévő párkányszerű kiszögellésen. Messzire el lehetett látni onnan is a medence falvai felett, nem volt szükség felmászni a csúcsra. Maga a hegy csúcsa a felhőkbe veszett.

A Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület a Széchenyi Társaság díjazottja

Több évtizedes önzetlen, áldozatos munkásságukat – a határon túli magyar emlékek felkutatását és bemutatását – a Széchenyi Társaság gróf Széchenyi István szellemi örökségének folytatásaként értékelte, ezért – több jeles személyiség mellett – a Széchenyi Társaság Díja kitüntető elismerésben részesítette Messik Miklóst, a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület elnökét (akinek az Új Emberben számos alkalommal jelentek meg írásai a határon túli magyar emlékekről – a szerk.), s az egyesület kutatói körét. A következőkben a laudációból közlünk részleteket.

A Magyar Televízió Duna World csatornája magyar dokumentumfilm-sorozatában Hitvallók és ügynökök – Az igazság szabaddá tesz benneteket… címmel az egyik adásban Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát sokoldalúan rámutatott azokra az – enyhe kifejezéssel élve – sérelmekre, amelyek a katolikus papokat érték. A magam részéről azonban nehezen találok okot arra, hogy miért nem beszélt a főapát úr az egyik rendtársát, nevezetesen Olofsson Placidot ért kirívó sérelmekről, miért nem említette, hogy nevezett még a hírhedt Gulagon is eltöltött tíz évet.

Pécsett járok, ahol októberben rendezik a Katolikus Kulturális Heteket. Gazdag programot kínál, a Kodály-központban elhangzott koncerttől kezdve bioetikai előadáson át könyvbemutatók és tudományos konferenciák jelzik a választékot. Sárosi István író, orvosprofesszor A rabbi, a pápa és a sátán című drámájának bemutatására és irodalmi beszélgetésre a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában került sor (a szerzővel nemrégiben közöltünk beszélgetést), a Pálosaink, a fehér barátok című nagyszabású, áttekintő kiállításnak a Modern Magyar Képtár ad helyet. De kiállítás nyílik a hátralevő októberi napokban Az üdvösség titkai: A velencei Szent Márk-bazilika mozaikjai címmel, s az eseménysorozat a hónap legvégén a Pannon Filharmonikusok elhunytak emlékére adott koncertjével zárul. Hallgassunk most bele a Kereszténység és kortárs magyar irodalom címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésbe, amely e sorok íróját továbbgondolásra késztette. Szénási Zoltán irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Mekis János irodalomtörténész, kritikus, a PTE modern irodalomtörténeti tanszék vezetője, Vörös István költő, író, műfordító és Halmai Tamás költő, író, kritikus részvételével Görföl Balázs kritikus, szerkesztő vezette az estet.

Az 1956-os események egy résztvevő szemével

Olvashatunk tanulmányokat, hallgathatjuk a szakértők elemzéseit, de nincs annál elevenebb, mint ha az mesél egy fontos történelmi eseményről, aki átélte azt. A Stuttgart melletti Neuhausenben élő Haris József nem csupán szemtanúja, de tevékeny résztvevője is volt az 1956-os magyarországi forradalomnak. Az egykori gödöllői egyetemista mindig ott volt, ahol a legfontosabb történések zajlottak. Az alábbiakban visszaemlékezéseiből válogattunk.

Edith Stein-emlékkiállítás nyílt október 16-án, csütörtökön a győri Zichy Ferenc Látogatóközpont káptalanházában. A Magyar Katolikus Kulturális Hetek kiemelt egyházmegyei programjának számító tárlatot Pápai Lajos győri megyés püspök nyitotta meg. Az ünnepélyes eseményen részt vett az Egri egyházmegye dolgozóinak társaságában érkező Ternyák Csaba érsek, Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, a kiállítás Győrbe hozatalát lehetővé tevő Roberto Maria Pirastu kármelita elöljáró és Fodor János devecseri plébános is.

Beszélgetés Karosi Júlia jazzénekesnővel

Diáklánykorában is úgy játszott Debussyt, mint akit nemcsak az ujja visz, hanem a szíve is. Na meg a tudatossága. Évekkel később a Széchényi Könyvtár csendes, félsötét lépcsőfordulóján futottunk össze – kezünkben a vizsgaidőszak súlyos kötelezőivel. Legutóbbi találkozásunkkor az idén tavasszal megjelent, Hidden Roots című második jazzlemezét adta át. Karosi Júlia – a zenei iskolákat és a filozófia szakot egyaránt megjárt énekesnő – legújabb albumában (nép)zenei és nyelvi gyökereinket keresve közvetíti a kortárs jazz világát.

– Alkotói munkámban meghatározó szerepe van a filozófiai gondolkodásnak és tanulmányoknak. Mivel én írom a dalainkat, az első lemezen is fontos szerkesztői szempont volt a filozófia szak évei alatt megtapasztalt útkeresés. Fontos inspiráció volt a bölcsészkar, és igyekszem „belekomponálni” a zenei karrierembe. Mindenkinek más az útja: van, aki korábban tudja már, hogy mi felé tart, és van, akinek több állomáson kell keresztülmennie, mire megleli a hivatását.