Az „önszekularizáció” tévedése

Brazil püspökök jártak nemrégiben ad limina látogatáson a Vatikánban. Hozzájuk szólva XVI. Benedek pápa a II. vatikáni zsinatot követő „önszekularizáció” veszélyéről is beszélt. Bizonyos egyházi csoportok összetévesztették a világ felé való nyitást – amelyet a II. vatikáni zsinat is szorgalmazott – a szekularizálódással. Mivel a szekularizációban felfedezni véltek olyan keresztény értékeket, mint az egyenlőség, a szabadság, a szolidaritás, a világgal való együttműködés lehetséges területeit keresve engedményekre is hajlandónak mutatkoztak. Ennek jegyében egyes egyházi vezetők a közvélemény elvárásainak megfelelően nyilatkoztak, miközben hallgattak az olyan hitbéli alapigazságokról, mint a bűn, a kegyelem, az Isten felé forduló élet és a végső dolgok.

Másképp, máshogy, másról

Az emberismerettől a hittanig – Embertan, erkölcstan, vallástan, hittan címmel rendezett beszélgetést szeptember 19-én, a budapesti Háló Központban ezen tantárgyak mai életképességéről, a tanrendben elfoglalt helyéről az Emberismeret- és Etikatanárok Egyesülete. A beszélgetést Kamarás István vallásszociológus, a Pannon Egyetem etika tanszékének oktatója, az egyesület korábbi elnöke vezette. Kamarás István bevezetőjében felvázolta az európai helyzetet, amelyből kiderült: az unió országainak hittanoktatási gyakorlatában négyféle változat van jelen a kötelezőtől a választhatóig, illetve a „helyettesítő” tantárgyak választásáig. A hittan alternatívájaként általában etikát, emberismeretet, társadalom- és polgári ismereteket, valamint vallásismeretet lehet tanulni.

A nyelvtörvény kapcsán

Egyházi vezetők az EBESZ képviselőjénél – Knut Vollebaekkel, az EBESZ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosával találkozott Erdő Péter bíboros, valamint a hazai történelmi egyházak és felekezetek több vezetője.

A különbözőségek tisztelete

Üzenet a turizmus harmincadik világnapjára – Az idegenforgalom lehetőséget ad a találkozásra és megismerésre, és ez nem választható el az erkölcsi felelősség vállalásától és a másság tiszteletétől. A különbözőségeket látva az ember fölfedezheti Isten teremtő keze nyomát, aki minden teremtményét a maga egyediségében alkotta meg. –Többek között ezeket a fő gondolatokat olvashatjuk az üzenetben, amelyet az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsa a szeptember 27-i turizmus világnapjára tett közzé.

Szent Mihály útján

Mintha lejárt lemez lenne, ha valaki manapság angyalokról beszél. Az erdélyi Diósi Dávid, a pap és tanár jegyzi meg, hogy az angyalokkal foglalkozó teológiával „keveset tud kezdeni az ember az internet, a robot-, chip- és géntechnika korában”.

Az anyanyelv szerepe a magyarság jövőjében

Mit jelent az anyanyelv? „A meghatározás szerint: anyanyelvnek azt a nyelvet nevezzük, amelyet az ember gyermekkorban a szüleitől vagy a a környezetétől megtanul, és azt mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.