Közelkép

Emlékezés Magyar Kornélnéra, Emi nénire

Legutóbb néhány évvel ezelőtt találkoztunk, egy nyári napon. Emi néni ült a széken, mint aki éppen megpihen, s majd indul tovább, tekintete azonban már az életfáradásról beszélt. Amikor azonban megpillantott, az egymást köszöntő szavak után az első kérdése az volt: – És mi újság odabent?

Ez az „odabent”, az Új Ember szerkesztősége és kiadóhivatala jelentette számára – családja mellett – azt az oázist, ahol el lehetett viselni, túl lehetett élni a diktatúra évtizedeit. Vannak személyek – és Emi néni, Magyar Kornélné ilyen volt –, akik elválaszthatatlanokká lesznek attól a helytől, attól az eszmétől, ahol és amelyből részt vállalnak.

Színek beszédes „morfológiája” végtelenbe tágítja a tájékozódás benső tartalmát. Hajnal és alkonyat az időszak, amely egészen közel hozza látott fények-színek játékával azt, ami Isten „szent tüzében” áll. Ott fent, a szőlőskert lépcsőzetes tetején például a hatalmas jegenyét. Távolról ciprusnak is vélheti a szemlélődő; arbor vitae – mondta a középkor a ciprusról – életfa, s képeken a keresztfa körül látni dúsan zöldellőt. Jelképe itt is az élet.

A közösség tüze, és akiket megperzsel

Az egri lelkipásztori napokon, miközben Szecsődi Péter ceglédi plébános a mintegy kétszázötven fős hallgatóságnak beszélt, végig azon gondolkodtam: mit jelent, hogyan alkalmazható a gyakorlatban, miként ültethető át a mindennapokba mindaz, amit oly szenvedélyesen, sőt néha már-már provokatívnak tűnően képvisel? S vajon milyen útja lehet a szívekhez, a ma keresőihez, küszködőihez, bűnöseihez, azaz mindannyiunkhoz egy oly radikális lelkipásztornak, amilyennek a szavai alapján ő látszik? Erről kérdeztem.

Teremtésvédelem

Kína egyrészt jelenleg a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, másrészt az az ország, ahol egyre több az éghajlatváltozással kapcsolatos természeti katasztrófa és elemi csapás, ideértve az árvizeket és a szélsőséges száraz időszakokat. A tavalyi év újdonsága, hogy a kínai kormány megerősíti környezetvédelmi típusú hazai és nemzetközi fellépését, többek között az éghajlatváltozás kezelésére tett intézkedéseit. Különösen az energiaszektor káros anyagkibocsátásának mérséklésére helyezi a hangsúlyt.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő iraki útja

Az észak-iraki Kurdisztánban járt január 30. és február 3. között Hölvényi György néppárti európai parlamenti képviselő a Szentszékhez közel álló, huszonkét országban tevékenykedő nemzetközi segélyszervezet, Aid to the Church in Need francia és német nemzeti igazgatójával, valamint a segélyszervezet helyi vezetőjével, Andrzej Halemba lengyel pappal. A Törökországgal határos Kurdisztán a maga nehéz múltjával ma a menekültek földje. Délen az Iszlám Államnak (IÁ-nak, újabban dásnak) nevezett alakulattal határos. A dás fegyveresei elől a keresztényeknek – és másoknak is, így a jeziditáknak – menekülniük kellett. Hölvényi Györggyel személyes tapasztalatairól, valamint arról beszélgettünk, mit tehet Európa, ezen belül Magyarország a menekültek érdekében.

Erdélyi Zsuzsanna halálakor

A végtelen Szeretet tengerén az arany kápolna ajtaja megnyitva most, hogy lezárult a földi pálya. A kápolnába térve lelke zsámolyra borul, majd az Aranykapuhoz érve az Országban, megzörgeti. „Jézus, Mária, Péter együtt vannak. Mondja Jézus Péternek: Menj el, Péter, menj el, nézd meg, ki zörget a kapun. Péter mondja: Uram Teremtőm, egy tiszta lélek. Menj el, Péter, menj el, mondd meg neki, hogy nagy örömmel várják a mennyben.”

Vallási turizmus
Templom és menedék a budai Várhegyen

A látogatók egy része csak Mátyás-templomként ismeri a budavári Nagyboldogasszony-templomot, az egykori budavári koronázó főtemplomot. A templom jelentősége meghatározó, hiszen a budai Vár és a teljes várnegyed Budapest leghíresebb és egyben leglátogatottabb turisztikai nevezetessége, a magyar történelem egyik kitüntetett helyszíne.

A templom belső díszítéséhez hasonlót ritkán lehet látni. Az indákkal és virágokkal borított színes, festett falak nemcsak a magyar, de az európai szecesszió kivételes példái közé tartoznak. A Szent István királyunk által alapított eredeti templomot számos uralkodónk bővítette, így IV. Béla, Nagy Lajos és Zsigmond király is. Középkori virágzása pedig a névadó Hunyadi Mátyáshoz kötődik. Itt koronázták meg később IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt, valamint Ferenc Józsefet és gyönyörű feleségét, a „magyarok királynéját”, Sisit is.

Magyarországon járt a Shalom Katolikus Közösség alapítója

Az 1980-as évek elején egy huszonéves srác elhatározta: a fiatalok evangelizációjának szenteli az életét. Összegyűjtött néhány egyetemistát, és létrehozott egy központot, amelynek előtere egy snackbár, hátsó része pedig egy kápolna volt. Ők, a fiatalok voltak a pincérek, és a szendvicseknek bibliai nevet adtak. A vendégek rendeltek, Moysésék pedig mesélni kezdtek. Beszélgetésük az asztalnál kezdődött, és az oltárnál végződött. Egyre több fiatal jött, aki azt mondta: oda szeretné adni magát Istennek. Így született meg a brazíliai Fortaleza városában a Shalom, amelynek alapítója, Moysés Azevedo nemrég Magyarországra látogatott, hogy találkozzon az ide küldött misszionáriusokkal és a budapesti közösség fiataljaival. Nyitott, közvetlen, „csupa lélek” személyiség, aki odavan a magyar misszióért.