Közelkép

Orosz Atanáz görög katolikus püspök hitről és tévhitekről

A közelmúltban nevezték ki Orosz Atanáz görög katolikus szerzetest a Miskolci exarchátus főpásztorává. Szentelésére május 21-én kerül sor. Húsvét közeledtével a böjtről, az ünnepről, az ember sorsának lényegéről, kultúra és hit viszonyáról beszélgettünk. Az első kérdés a monasztikus szerzetesnek szól: nem anakronisztikus ez az életállapot a mai világban?

– Nem, főként a keleti rítusú ember számára nem. A keleti egyházban ez a kérdés jószerével föl sem vetődik. Minden szerzetes monachosz, s csak másodlagosan kerül elő: apostoli módon vagy visszavonultan élje-e meg szerzetességét?

– A mindennapi életben mi a szerzetesi élet „funkciója”, egyáltalán, lehet-e így föltenni a kérdést?

– A szerzetes kaphat olyan sajátos karizmát is, hogy az adott történelmi-társadalmi valósághoz való alkalmazkodásban legyen kiváló, de a szerzetes alapvetően Isten embere, abszolút elkötelezettség jellemzi, s ennek következtében nem az adott helyzethez köteles mérni és igazítani identitását.

Európai családegyesületek nyilatkozata

Antoine Renard, az Európai Katolikus Családegyesületek Federációja (FAFCE) elnöke március 30-án nyilatkozatot adott át Soltész Miklós szociális, család- és ifjúsági államtitkárnak azon a tudományos konferencián, amelyet Állam és egyház felelőssége a jövő nemzedékért címmel rendeztek Budapesten Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke fővédnökségével.

A FAFCE többek közt hangsúlyozta azt is, hogy a családok előtérbe helyezése a kulcsa annak, hogy egyensúly jöjjön létre a családi élet és a munka között, és hogy inkább a családi élet figyelembevételével kell megtervezni a munkafeltételeket, mintsem hogy a munkafeltételek diktálják a családalapítás lehetőségeit. Ez döntő szempont, ha Európa magabiztosan akar szembenézni jövőjével, különösen a következő generációkat tekintve.

MKPK Sajtószolgálat  

Ahány előadást meghallgatunk, ahány cikket elolvasunk, szinte annyiféle adatot ismerhetünk meg a jelen és a jövő népesedéséről, a hazai és külhoni helyzetről. Nem is szólva az okokról! Miért csökken hazánk és Európa népessége?

Sokan egyszerűen elintézik a kérdést: alig van hitoktatás, szinte senki nem neveli a fiatalokat házasságra, családi életre. Vagy: nincs elég jövedelem, sok a bizonytalanság, elveszhet a munkahely. Ki tudja, mit hoz a holnap? És még sok más okot is emlegetnek a mindennapi beszélgetésekben, tudományos értekezésekben. Csakhogy gondoljunk az ellenpéldákra: 2002 óta a kiterjedt hitoktatással rendelkező Lengyelországban is egyre több a halálozás, mint a születés, pedig mi gazdaságilag jobb helyzetben vagyunk. És Németországban miért kevés a családalapítás, gyermekvállalás?

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató (MOL)

üzletről és etikáról a Sapientia főiskola konferenciáján

Nincs jól működő gazdaság erkölcsi alapok nélkül – akár ez is lehetne az összegzése annak a konferenciának, melyet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola keresztény közgazdászműhelye szervezett a múlt pénteken. Vagy az, hogy a hiba az emberek gondolkodásmódjában van. A gazdaság azon szereplőiben, akik magánemberként rendes, becsületes adófizető állampolgárok, de mint vállalatvezetők, üzletemberek, piaci szereplők könnyen figyelmen kívül hagynak bizonyos morális megfontolásokat.

Ezt a jelenséget jól példázza a mostani világgazdasági válság. E gondolatot Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója fogalmazta meg. „Nem az intézményrendszer átalakítása lehet a fejlődés motorja, hanem az emberek erkölcsének megváltoztatása, visszatérés az alapvető morális magatartásformákhoz.” Többen megfogalmazták: a globális gazdaság is azért lett ilyen, mert ilyenné alakítottuk. Régi tapasztalat, hogy ha nincs bizalom a gazdasági szereplők között, akkor üzlet sincs.

Orosz Lóránt ferences szerzetes, a főiskola rektora bevezetőjében szót ejtett azokról a dilemmákról, amelyek a hívő emberek számára mindennaposak: elvek és gyakorlat, elmélet és cselekvés összehangolásáról.

Az ország valamennyi középiskolájában, valamint számos településen tartottak rendezvényeket a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Erdő Péter bíboros mécsest gyújtott a budapesti Terror Háza Múzeumnál.

A magyar parlament 2000-ben nyilvánította a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává február 25-ét, azt a napot, amelyen 1947-ben Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát jogellenesen letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. Az akció a kommunista párttól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, és megnyitotta az utat Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.

Könyvespolcra

Immár a harmadik tanulmánykötet jelent meg a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány közreműködésével a kommunista egyházüldözés évtizedeiről, amint erre Erdő Péter bíboros is utal ajánló soraiban. Ezúttal, bár címe szerint csak a Kádár-korszak, valójában az egész negyvenöt éves diktatúra egyházüldözéséről szóló, értékes kötetet kaptunk egy májusi ökumenikus konferencia anyagából. Nem is lehet igazán markánsan szétválasztani a Rákosiés a Kádár-korszak egyházüldözését, hiszen Kádár János tevékeny részese volt a Rákosiféle terrornak is. Amit „puha diktatúrának” szoktak nevezni, módszereiben talán finomabb, hatásában viszont annál veszélyesebb, megalkuvásra késztetőbb volt.

Megkérdeztük: Mit vár 2011-től?

„Az élet reménységét…”

Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke

2011-re a család évét hirdettük meg. Azt várom ettől az évtől, hogy reményt kapjunk a családjaink számára. Hogy újra megtanuljuk, mit jelent az egymás iránti szeretet. Hogy megerősödjenek a magyar családok. És merjék vállalni az új életet. A családokat, az anyaságot támogatni, segíteni kell. Ez nem elsősorban szociális támogatás, arra is szükség van, az is komoly kérdés, de a családok támogatása nem más, mint befektetés a jövőbe. Mindegy az, hogy az illető családban mennyi a jövedelem, mindegy az, hogy dolgozik vagy nem az egyik vagy másik szülő. Mindenkinek a támogatása fontos, különösen azért – és ezt a mi egyházi szervezetünknek egész Európára kiterjedő demográfiai felmérése mutatja –, mert ha valahol pusztán szociális kérdésként kezelik az anyaság és a gyermeknevelés támogatását, akkor általában a gyermeket nevelők kilencven százaléka kívül reked a rendszeren. Más közelítésben: érdekellentét támad a női munkavállalás és a gyereknevelés között. Ha viszont nem a jövedelemhez kapcsolódik ez a kérdés, akkor sokkal nagyobb arányban vállalnak gyereket a dolgozó anyák is. Ez például Franciaországban komoly statisztikával igazolt tény. Az életnek a reménységét várom ettől az évtől. Nem hirtelen jött, könnyű életfeltételeket, de azt igen, hogy a szívünk megújuljon. Ezért hirdettük meg a család évét, ezért szól újra és újra az egyház szava is, hogy a krisztusi örömhírt átadja, és ebben az évben ez nekünk már földi értelemben is életfontosságúnak látszik.

Erdő Péter bíboros a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét fennállásának húszéves évfordulóján arra kérte, hogy keresse a válaszokat az újpogány áramlatok által felvetett kérdésekre, gondokra. Ezek az irányzatok ugyanis támadást jelentenek a keresztény hit és az egyház ellen. Történelmietlen és a kereszténység alapjait kérdőjelezi meg például az a fölvetésük, hogy Krisztus pártus herceg volt, de a magyar államiság eredetét és a Szent István-i örökséget is megkérdőjelezik.