Közelkép

Teremtésvédelem

Vajon el tudjuk-e képzelni termőterületeinket talajborítás nélkül? Lehetséges-e mesterséges körülmények között kellő mennyiségben előállítani gabonát, kukoricát, napraforgót vagy gyümölcsöket? S a bornak való szőlő a különleges mikroklímával rendelkező és ásványi anyagokban gazdag termőterületek helyett termeszthető-e óriási üvegházakban? Ha nem is szívesen képzelünk el egy ilyen, talaj nélküli falansztervilágot, a talajok rendkívüli csökkenésének veszélye és a – már nem is annyira új – terméstechnológiai fejlesztések ezt a lehetőséget is elénk rajzolják.

Emléktábla-avatás a lengyel plébánián

„Emlékeztet a háború alatti szenvedésekre, s bizonyítja, hogy még a legborzalmasabb időkben is meg lehet találni a jó emberek barátságát, akikre mindig számíthatunk.” E szavakkal avatta fel Roman Kowalski, Lengyelország magyarországi nagykövete azt az emléktáblát, amelyet április 26-án, a II. világháború befejezésének 70. évfordulóján helyeztek el a kőbányai lengyel templom falán a Magyarországon befogadott lengyel menekültek lelkipásztori gondozását végző püspökök és papok tiszteletére.

Nem történt szegregáció Nyíregyházán

A Kúria teljes egészében elutasította április 22-én a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős.

A bírói indokolás szerint az ügyben – amelyről az Új Ember előző lapszámában írtunk, s amelyet korábban riportban is bemutattunk – nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyermeküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát.

Több ezer ember a 7,9-es erősségű földmozgás áldozata

Nagy erejű, az újabb jelentések szerint 7,9-es erősségű földrengés rázta meg április 25-én a dél-ázsiai Nepált. Több mint háromezer ember meghalt, és hatezer-ötszáznál is több a sérült. A fővárosban, Katmanduban sok épület romba dőlt, a történelmi belváros szinte teljes egészében elpusztult.
A földrengés mintegy másfél percen át tartott, és károkat okozott a szomszédos Indiában és Bangladesben is. India északi részén is sok ember lelte halálát az összedőlő házak romjai alatt.

Beszélgetés Juhász Judittal, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökével

Ma, amikor az SMS-ek lebutított nyelvezete, az alpári stílusú internetes cikkek és hozzászólások, a mindenhová beszüremkedő szleng, a politikusok szájából elhangzó trágárság szinte sikk, az anyanyelvüket szerető emberek csak fogják a fejüket. Ilyenkor eszünkbe juthat Andrásfalvy Bertalan néprajztudós igaz mondata: „Szólalj meg – és én megsejtem abból, mennyire vállaltad fel ajándékba kapott magyarságodat, mennyire becsülöd meg a másik embert.” Az Anyanyelvápolók Szövetségében tevékenykedők feladata sem pusztán a „nyelv ápolása”. A civilszervezet múltjáról, jelenéről és ellenszélben végzett feladatairól Juhász Judittal, a szövetség elnökével beszélgettem.

Aranyrózsát festettek a számlapra, mint Voznyeszenszkaja Paradicsomában a boldog lelkeknek, akik még várták helyüket, ahol tüskék ágaskodtak, és a tüskék között apró, vérvörös virágok nyíltak, mint megannyi vércsepp. Az idő méretlenül haladt, így nem volt nehéz Ravennából egyenesen hazám földjére, a Mátrába érkeznem. Egy pap várt rám, ki tudja hány éve szolgál a fenti templomokban. Könyvtára lenyűgöz, homíliái (pár percesek) után mondogatom, kár, hogy nem folytatja…