Közelkép

Beszélgetés a Szent Erzsébet rózsája-díj idei kitüntetettjével

Nagy Lászlóné, vagy ahogy szűkebb pátriájában ismerik, Kati néni a pusztadobosi katolikus karitász vezetője. Ám bátran mondhatjuk azt is, ő a kis beregi falu szíve-lelke. Hiszen munkatársaival hol ételt oszt, hol ruhát gyűjt, hol pénzadományt kalapol össze a rászorulóknak. Telefonján mindig elérhető, szíve mindig nyitva áll azok számára, akik segítséget kérnek. Őt hallgatva, jótékony tetteit számba véve mindannyian meggyőződhetünk arról, hogy a tevékeny szeretet díja idén is jó helyre került.

– Hogyan lett a pusztadobosi karitász vezetője?

– Negyvenhárom évig voltam védőnő. Egy életen át dolgoztam a Magyar Vöröskeresztnél. A Magyar Katolikus Karitász helyi csoportját én alapítottam tíz évvel ezelőtt, a 2001-es árvíz idején. A súlyos problémák között én sem maradhattam tétlen. Felkutattam, kik azok, akikre a legkevesebb figyelem irányul. Azt tapasztaltam, hogy a gulácsi idősek szenvednek leginkább szükséget. Nekik kezdtünk gyűjteni takarót, tartós élelmiszert, pénzt. Ők pedig nagyon hálásak voltak azért, hogy végre rájuk is gondolt valaki.

Ágoston-liget immáron csaknem öt éve állomása a Via Margaritarum Élet Gyöngyei zarándokútvonalnak, s a házigazdák, lévén hogy az ökofalut más néven „a természeti-társadalmi béke templomának és udvarházának” is hívják, úgy gondolják: egy ilyen helyen fölszentelt templomban ökumenikusan lehet keresni helyünket a teremtett világban. Az erre barangoló zarándokok pihenőre is térhetnek itt. A „Puszta gyöngye” állomás hivatalos szálláshelyet is kínál a lelki úton lévők igényeihez szabott szerény, faépítésű ispotályban.

Lelki feltöltődés az Ágoston-ligeti körtemplomnál

Ahogy lehullottak a fákról a levelek, s nem a terebélyes lombkoronák uralják az összképet, nos, ebben az őszies-télies csupaszságban a Gerecsében megbúvó, Tatához közeli Ágoston-ligeti ökofaluban igazán meghatározó látványt nyújt az épülő körtemplom másolat.

– Az építkezés éppen tíz éve kezdődött, az idei munkálatokkal a hajó kupolája előtt álltunk meg. A befejezés a jólelkű adakozóktól és a gondviselés szándékától függ. Bízunk benne, hogy hamarosan elkészülhetünk – mondta Czumpf Attila humánökológus, az ökofalut működtető Természetes Életmód Alapítvány titkára.
Megtudtuk: az épülő templom egy, a közelben található, XIII. századi rotunda hiteles másolata. Az eredeti körtemplomnak valamennyi hangsúlyos részlete ismertté vált a feltárás során. Az öt és fél méter átmérőjű, ötven-hatvan embert befogadó, egy apszissal és egy osszáriummal rendelkező egykori templomban csaknem négyszáz éven át szolgáltatták ki a szentségeket, a kereszteléstől a temetésig.

Nemzetközi romaintegrációs program a máltaiak irányításával „Havazás utáni reggelen a Tabán nagyon szép. Minden csupa fehér, tiszta – egyedül a szag emlékeztet a szegénységre. A kéményekből nem az eltüzelt fa illata száll, hanem az elégetett rongyok és szemét szaga árad” – kezdi a naplóját Dávid, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, a monori cigánytelep mindennapjairól. Ismert, hogy a máltaiak missziójának része a romák társadalmi beilleszkedésének segítése. Vezetésükkel most kétéves nemzetközi felzárkóztatási program indul az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködésben – jelentették be november 16-án, Budapesten.

A hét kérdése

Keresztény hitünkből következő felelősségünk, hogy teremtett világunkat megőrizzük az utánunk érkezők számára. A magyar parlament nemrég egyhangú szavazással választotta meg az alapvető jogok biztosának helyettesévé Szabó Marcelt, aki időközben már át is vette hivatalát. A negyvenkét esztendős nemzetközi jogászt, aki mostantól a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét is ellátja, mindenekelőtt eddigi életútjáról kérdeztük.

– Középiskolai tanulmányaimat a budapesti piarista gimnáziumban végeztem. Nagyon szép emlékekkel kötődöm ehhez a gazdag múltú intézményhez, főként azért, mert ott tanultam meg, hogy az igazságot ki kell mondani – még akkor is, ha fáj. Ezt az erkölcsi szabályt azóta is magamban hordozom, és valójában az új feladatkörömet is ez határozza meg: az ombudsmannak és helyettesének megalkuvás nélkül ki kell mondania az igazságot.

Világ-nézet katolikus szemmel

Van egy alig több mint százéves tudomány, amely a társadalmi jelenségek vizsgálatával foglalkozik. Mint minden tudomány, ez is akkor hiteles, ha módszerei megbízhatók, s ha művelői tényleg a valóság feltárására törekszenek.

Mi tagadás, a társadalomtudományoknak ez az ága nem túl népszerű azok körében, akik inkább saját céljaiknak megfelelően szeretnék megrajzolni a valóságot, mert ha metszett tükröt tartanak eléjük, akkor bizony bosszantó és szomorú jelenségeket is észre kell venniük.

Pedig tükörbe nézni jó és hasznos. Nem azért, hogy tetszelegjünk benne, hanem inkább azért, hogy meglássuk, min kell változtatnunk: meg kell igazítanunk egy hajtincset vagy rendetlen ruházatunkat, esetleg egy éktelenkedő foltot kell eltávolítanunk. De azért is, hogy elgondolkodjunk a képen, amit a tükör arról mutat nekünk, mit is tartunk értéknek, értékes tulajdonságnak életünkben. Ez talán segít felismerni, mire kell odafigyelnünk önnevelésünkben. Azt olvasom a Magyar Tudományos Akadémia szociológusai, Kapitány Ágnes és Gábor tanulmányában, hogy 2010-ben a magyar válaszadóknak huszonegy alapértékről kellett nyilatkozniuk, mennyire fontosak számukra.

Világ-nézet katolikus szemmel

A görög főváros Hitirio nevű színházának vezetősége a napokban bejelentette: végleg elállnak a Corpus Christi (Krisztus teste) című előadás tervétől. Terrence McNally amerikai szerző botrányos színművének bemutatóját eredetileg október 11-én tartották volna, ám vallási aktivisták és felháborodott polgárok megakadályozták, élőlánccal torlaszolva el az épület bejáratát.

Beszélgetés a Szent Imre Gimnázium új igazgatójával

Idén százéves a nagy hagyományokkal rendelkező, patinás intézmény, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. A közelmúltban új korszak kezdődött az iskola életében, szeptemberben ugyanis új igazgatót neveztek ki az élére. Barlay Bence múltról, jelenről, jövőbeli tervekről és a ciszterci szellemiségről mesélt nekünk.

– Két ciszterci szerzetes van a tanári karban, s a zirci apátság a gimnázium fenntartója. Mindezen túlmenően miben és menynyiben ciszterci az iskola?

– 1912-ben, az alapításkor és az azt követő évtizedekben a ciszterci szellemiség egyedülálló volt Budapesten. Rendkívül közvetlen tanár-diák viszony jellemezte az intézményt, és nagyon komoly odafigyelés a tanulókra. Nem elitgimnáziumként működött az iskola: munkás- és parasztgyerekek éppúgy bekerültek, mint értelmiségiek. A vezetőség ügyelt arra, hogy nagy formátumú tanáregyéniségeket hívjon meg, az ország legjobb ciszter tanárait hozták Budapestre. A szentimrevárosi utcán gyakran lehetett látni tanárokat habitusban, gyerekek gyűrűjében. Ezt a közvetlenséget, odafigyelést próbáljuk továbbvinni, dacára annak, hogy nyolcvan évvel ezelőtt a rajz- vagy a testnevelő tanárt kivéve mindenki szerzetes volt, most viszont csak ketten vannak a tanári karban a szerzetesek. Időnként viccesen mondják, hogy a Szent Imre olyan, mint valami szabadidőközpont: huszonhárom szakkörünk működik, hat sportágban tartunk edzést. Nem csak az oktatásra, a nevelésre is összpontosítunk. A ciszterci szellemiséghez hozzátartozik a hit is, a kereszténység iránt elkötelezett fiatalok útnak indítása. Mindennap imádkozunk, hetente van szentmise. Jellemző ránk a kreativitás felkarolása. Számos öntevékeny, tehetséges gyerek jár ide, megannyi támogatandó ötlettel. Télen például teaházat, nyáron fagyizót üzemeltetnek a tanulóink.