Tanszeradományok

A tanév kezdete előtt a Katolikus Karitász több mint húszmillió forinttal támogatta a rászorulókat. Diákonként ötezer forintos utalvánnyal, illetve tárgyi adományokkal segítették a családokat.

A befogadás napján

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg a keletnémet menekültek huszonöt évvel ezelőtti befogadásáról. Augusztus 14-én, a befogadás napján Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsőjének számító zugligeti Szent Család-plébániatemplomban. (képünkön)

A szentmise elején Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója mondott köszöntőt. Kifejezte örömét és háláját, amiért Erdő Péter bíborossal, a templomot megtöltő hívekkel és vendégekkel együtt ünnepelhetik meg a befogadás napját. Hangsúlyozta, hogy huszonöt évvel ezelőtt a legméltóbb keresztény választ adták az idegenbe érkező, bajban lévő menekültek problémájára: befogadták őket a templomba és a szívükbe.

Jótékonysági koncert a szentföldi keresztényekért

Szent István-bazilika

Armando Pierucci Szentföldön élő olasz ferences zeneszerző Eucharisztikus szimfónia című kompozíciója hangzik el augusztus 18-án, 20 órától a Szent István- bazilikában. Az eseményen, amelynek védnöke Erdő Péter bíboros, részt vesznek a Szentföldön jelen lévő tizenkét keresztény egyház képviselői.

Az Eucharisztikus szimfónia a Jeruzsálemben egymás mellett élő keresztény egyházak zenei anyagából merít, ezek ihlették tizenkét tételét. A zenemű párbeszédre lép különböző kultúrákkal, többek között az örmény, a bizánci, a szír arámi, az etióp, a kopt és a káld zenei hagyományok segítségével.

Kommandósok vagy mesterlövészek?

Lelkipásztori munkatársak országos nyári találkozója

Idén immár tizedik alkalommal rendezték meg a Világi Apostolok Közössége (VAK) országos találkozóját, melynek ezúttal Baja adott otthont július 27. és augusztus 2. között. Sok egyéb mellett az elmúlt évtized tapasztalatairól, a lelkipásztori munkatársak egyházban elfoglalt helyéről, „Isten bolondjairól”, illetve a – többnyire családos – szolgálat másokat is megerősítő és megtartó erejéről beszélgettünk Gulyás Péterrel, az egyesület elnökével.

Kezdjük rögtön egy tisztázó kérdéssel: kik is azok a világi apostolok?

– Már a II. vatikáni zsinaton szót ejtettek a világiak apostolkodásáról, amelynek két területe van. Az egyik a világ és a világi lét megszentelése, ami történhet bármilyen életállapotban vagy munkaformában. Beszélhetünk akár keresztény postásokról, keresztény autószerelőkről, keresztény családanyákról vagy özvegyekről, akik valamennyien képesek lehetnek arra, hogy megszenteljék a világot. Mi a világi apostolkodás másik szeletét ragadtuk meg az egyesületben: az egyház közösségében való belső szolgálatot, amely arra irányul, hogy keresztény emberként jelenvalóvá tegyük Isten országát, azokon a helyeken, ahová a küldetésünk szól. Kezdetben azokat kerestük fel, akik világiként egyházi – leginkább plébániai vagy iskolai – szolgálatot teljesítenek, mert felismertük, hogy nincsenek összeköttetésben, s szinte mindannyian heroikus egyéni utat járnak. Szerettük volna nemcsak megismerni, de egymással is megismertetni őket. Így az eredetileg kutatásnak induló feladat révén hamarosan létrejött egy közösség, amely aztán nyári és téli találkozók sorozatán keresztül vált egyre szorosabb, összetartóbb hálózattá. Célunk, hogy az apostolkodó világiakat az általuk vállalt szolgálatukban minden lehetséges módon támogassuk: emberi, szakmai, spirituális, mentális, anyagi téren egyaránt. Szeretnénk biztosítani számukra mindazt, ami megtartja őket szolgálatukban, vagy a fejlődésüket segíti.

A karitász küzdelme az ebola ellen

A halálos ebolavírus olyan mértékben terjed Nyugat-Afrikában, ami komoly aggodalommal tölti el a helyi hatóságokat és a nemzetközi egészségügyi szervezeteket. A járvány eddig körülbelül nyolcszáz életet követelt, és rengeteg új esetet jelentenek hétről hétre. Az elmúlt napokban nemzetközi szinten is még nagyobb erőfeszítéseket tettek, hogy megfékezzék a vírust – az amerikai Centers for Disease Control and Prevention szervezet több mint ötven szakembert küld az érintett térségbe a következő egy hónapban segítségül a helyiek, illetve a WHO egészségügyi munkatársai mellé.

Emlékképek, szilánkok

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. augusztus 14-én a zugligeti Szent Család-plébániatemplom kertjében megnyitotta a keletnémet menekülteket befogadó első tábort. Ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius akciója vette kezdetét.

– Az első napon kétszázharminc-kétszázötven embert családoknál tudtunk elhelyezni – eleveníti fel a tábornyitás emlékét Kozma Imre atya. – Sokkal, de sokkal mélyebbről jött az együttérzés az emberekben, mint azt gondoltam. Ebben az utcában szinte mindenki megkeresett, és felajánlotta a segítségét, a szobáját, a fürdőszobáját, minden támogatást örömmel adtak az emberek. Abszolút nem gondoltam politikára akkor, egyszerűen láttam az embereket az utcán, és számomra elviselhetetlen volt, hogy ezek az emberek nem találtak talpalatnyi helyet, ahol megállhatnak, és ezeket az embereket be kellett fogadni, egyszerűen erről volt szó.

Tanúk és emlékek

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. augusztus 14-én a zugligeti Szent Család-plébániatemplom kertjében megnyitotta a keletnémet menekülteket befogadó első tábort. Ezzel kezdetét vette az akkori Európa legnagyobb humanitárius akciója.

A menekülttáborban tevékenykedő egykori segítők kérésünkre személyes emlékeik közül idéztek fel egy-egy történetet.

– Huszonöt évvel ezelőtt operatőrként dolgoztam itt, Tolvaly Ferenc dokumentumfilmjét forgattuk éppen – mondja Balog Gábor. – 1989. augusztus 22-én egy NDK-s csoporttal mentünk a határ felé. A konvoj nem szakadt szét, még akkor sem, amikor Sopronban piros lámpát kapott. A határon várakoztak egy kicsit, majd mindenki egyszerre kiugrott a kocsijából. A szántóföldön keresztül, futva megkerülték a határátkelőt. A határőrök össze-vissza ugráltak, de nem tudtak mit csinálni.