Szent László ünnepe minden évben sok zarándokot vonz Győrbe, de idén kiemelkedő eseményre kerül sor június 27-én, amikor a Szent Jobb a Szent László-herma őrzési helyére érkezik, és így két nemzeti ereklyénket 1988 után először újra egy helyen kereshetik fel a hívek.
Június hagyományosan a papszentelések hónapja – ebben az esztendőben mintegy negyven újmisés pappal gazdagodik a magyar katolikus egyház.
Debrecen–nyíregyházi egyházmegye: Bosák Nándor püspök június 30-án a nyíregyházi társszékesegyházban Hajdú István, Eiben Tamás és Nagy Zsolt diakónusokat pappá, Reznek Ádámot pedig diakónussá szenteli. Október 10-én Rómában szentelik diakónussá Törő András diakónust.
A magyar miniszterelnök bécsi hivatalos látogatásának első útja június 12-én a Pázmáneumba vezetett, ahol a Mindszenty-emléktábla megkoszorúzása után beszélgetést folytatott Christoph Schönborn bíboros érsekkel. Orbán Viktor hangsúlyozta az osztrák egyház Magyarországhoz fűződő szoros kapcsolatait és a kommunizmus évei során nyújtott segítségét.
„Mindszenty még plébánosként többször kiállt a cigány származású gyerekek mellett, ha a többiek csúfolták, bántották őket. A háború után úgy fejezte ki a szegények iránti szolidaritását, hogy a bérmálások előtt jelezte: a plébánia vendégeként nem kíván többet vagy jobbat enni, mint a nép. Többször előfordult, hogy a leves elfogyasztása után felállt az asztaltól, otthagyva a díszebédet, a plébánost, a vendégeket… Az elesettekkel, bántalmazottakkal kapcsolatos elkötelezettségének jele volt például az is, amikor 1944-ben egy rabbiba karolva sétált az utcán.”
Az Esztergom–budapesti Főegyházmegyei Hivatal március végén közleményben tudatta, hogy Erdő Péter bíboros kérésére a Legfőbb Ügyészség határozatával Mindszenty József bíboros rehabilitálási eljárása hivatalosan is lezárult. A hírekben azt is olvashattuk, hogy az ügyészi határozat a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti, és egyben kinyilvánítja Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását. Varga Zs. Andrást, a legfőbb ügyész helyettesét kérdeztük, milyen vizsgálat zárult le ezzel a határozattal, s miért csak most mondták ki Mindszenty József hercegprímás jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációját?
Mint ismeretes, a II. világháborút követő évekre nyúlik vissza Mindszenty József bíboros perének története. Az egyház ellen irányuló koncepciós perek nyitányaként őt és hat társát állam elleni és gazdasági bűncselekményekkel vádolták meg. 1948 karácsony másnapján tartóztatták le, és viszonylag rövid idő elteltével a népbíróság ítéletet is hirdetett, amelyben életfogytig tartó szabadságvesztést kapott. Az ország lakóinak legtöbbje és a külföldiek is tudták, hogy a bíborost és társait koholt vádak alapján, kevés vagy nem létező bizonyíték alapján koncepciós perben ítélték el.
XVI. Benedek június 16-án fogadta azt a három bíborost – a spanyol Julián Herranz Casadót, a szlovák Jozef Tomkót és a délolasz Salvatore De Giorgit –, akiket még májusban, Paolo Gabriele, a pápa volt komornyikjának leleplezése előtt arra kért fel, hogy tárják fel a január óta tapasztalható iratlopások ügyét.
Ahogy már hírt adtunk róla, a III. Katolikus–Ortodox Fórumot Portugália fővárosában, Lisszabonban tartották június 5-től 8-ig, A gazdasági válság és a szegénység. Kihívások a mai Európa számára címmel. A fórum házigazdája José da Cruz Policarpo lisszaboni bíboros pátriárka volt. A megbeszélés társelnöke Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, valamint Gennádiosz sassimai metropolita, az ökumenikus pátriárkátus képviselője volt. A főpásztorok megfontolásaikat így foglalták össze a találkozó záródokumentumában:
Európa napjainkban súlyos válságon megy keresztül. Sok ember közvetlenül megszenvedi ennek a válságnak a hatásait, elsősorban a munkanélküliséget, a kilátástalanságot és a reménytelenséget. Minden európai aggodalommal tekint a jövőbe.