Egyházunk

Nehézségek Gázában

A Szentföldön a keresztények száma az elmúlt években lényegében változatlan maradt – jelentette a ferences kusztódia december 11-én Jeruzsálemben. Továbbra is nehéz azonban a helyzet a Hamász által uralt Gázai övezetben, ahol másfél millió lakosból mintegy kétezer a keresztény és kétszáz a katolikus. A keresztényeknek itt ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük a mindennapokban, mint a többi palesztinnak. (KAP)

Keresztény helyek elleni támadás

Jeruzsálemben december 12-én az örmény temető kapujára és egy görög ortodox kolostor falára keresztényeket gyalázó feliratokat festettek, és az ott parkoló autók kerekeit kiszúrták. Netanjahu miniszterelnök elítélte az támadásokat. (KNA)

Az Üdvözítő befogadásának ünnepe

Keresztelő Jánost idézte XVI. Benedek pápa advent második vasárnapján: „A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!” A mai fogyasztói társadalomban, ahol az emberek a tárgyakban keresik a boldogságot, Keresztelő Szent János arra tanít, hogy ismerjük fel a valóban fontos értékeket: a karácsony ne csak külsőségekben gazdag és csillogó ünnep legyen, hanem Isten Fiának ünnepe, aki azért jött, hogy békét, életet és valódi örömet hozzon az embereknek.

Az 1926-ban elhunyt, varázslatos fantáziájú, mélyen hívő katalán építész, Antoni Gaudí 1883 óta épülő fő művét, a barcelonai Sagrada Família- (Szent Család-) templomot XVI. Benedek pápa bazilikai rangra emelte, amikor 2010. november 7-én megszentelte a már tető alá került s így belülről szinte teljessé vált épületet. Az újabb képek tanúsága szerint a kereszboltozat felett elkezdődött a központi Jézus Krisztus-torony szerkezetének kialakítása, amely százhetven méteres magasságával – az ulmi székesegyházat megelőzve – a világ legmonumentálisabb templomtornya lesz. A neogót-(új)szecessziós bazilika építése várhatóan 2026 és 2028 között fejeződik be.

Kétmilliárd-háromszázmillió megkeresztelt ember ünnepe a karácsony – vagy december 25-én, vagy a Julianus-naptár szerint január 6-án. Európában több mint ötszázmillió megkeresztelt testvérünk él. Betlehemet és betlehemi jászlat először 1223-ban Assisi Szent Ferenc állított Greccióban. A jászolállítás szokása a XV. században vált általánossá a templomokban. Karácsonyfát 1606-ban állítottak először az elzászi Strasbourgban, de Közép-Európában csak a XIX. században terjedt el ez a szokás. (KAP)

XVI. Benedek természetesen nem csivitelt, nem is csiripelt, bár a twitter angol szó alapjelentése szerint csicsergést, csipogást jelent. A pápa a már tizenkét esztendeje működő internetes oldal, a Twitter szolgáltatását vette igénybe. December 12-én első alkalommal küldött rövid, SMS-szerű, száznegyven karakterből álló üzenetet a hozzá forduló fiataloknak: „Kedves barátaim, örömmel csatlakozom hozzátok a Twitteren keresztül. Köszönöm nagylelkű érdeklődéseteket. Szívből adom rátok áldásomat.”

Keresztény szamba a brazil Shalom közösséggel Magyarországon

A főváros egyik pincekocsmájában, a Vak Egérben éppen szambázni tanulunk – brazil misszionáriusoktól. Joicy, Carolina és Vanessa három éve, Anderson fél éve érkezett hazánkba, hogy fiatalságukkal, frissességükkel, vidámságukkal itt is „újramissziózzanak”. Mindnyájan a Shalom Katolikus Közösség tagjai, elkötelezett laikusok, akik odahagyták mindenüket, megtanultak miattunk magyarul, s otthonuknak most már Magyarországot tekintik.

Szalézi centenárium – 2013

Az Utolsókból lesznek az elsők – A szalézi csoda című kiállítás megnyitója január 4-én, 15.00 órakor Nyergesújfalun, Magyarország első szalézi iskolájának helyszínén lesz. A tárlat a városháza kiállítótermében látható január 31-ig.

A centenáriumi év megnyitása a budapesti Szent István-bazilikában ünnepi szentmise keretében január 26-án, 10.30 órakor. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, a centenárium fővédnöke mutatja be. Az esemény díszvendége Adriano Bregolin rendfőnöki vikárius Rómából.

A szaléziakkal beszélni lehet az önismeretről, a közösségvágyról, a párkapcsolatokról, a vallásosságról, a hitéletről – mindazokról a kérdésekről, amelyek a fiatalokat leginkább érintik. Ezekről van szó az ifjúsági lelki napokon, a találkozókon, a képzéseken, az iskolai szünetekben, de ez a fesztiválok, az oratóriumi foglalkozások, a meghitt beszélgetések témája is.