Az Iszlám Állam (IS) elnevezésű terrorszervezet rémtettei Irakban az iszlám történelem mélypontját jelentik – hangsúlyozta a Vatikáni Rádiónak Samir Khalil Samir egyiptomi jezsuita iszlámszakértő augusztus 23-án. Ebben a helyzetben az imámok és az iszlám nép határozott állásfoglalására volna szükség. Az iszlám történetének legszörnyűbb vészkorszakát éli. A barbárságnak ilyen mélypontján még soha nem voltunk – fogalmazott a szakértő.
A keleti egyházak pátriárkái és vezetői augusztus 27-én nyilatkozatot tettek közzé a Bejrúttól 25 kilométerre északra lévő Bkerkében tartott összejövetelük után. A nyilatkozatban elítélik az Irakban kikiáltott Iszlám Állam bűntetteit, amelyeket a szélsőséges szervezet az emberiség, a keresztények, a jazidok és más kisebbségek ellen követett el.
(Fides)
Szvjatoszlav Sevcsuk kijevi görögkatolikus nagyérsek ismételten visszautasította a moszkvai ortodox pat ri ar chá – tus vádját, miszerint az ukrán görögkatolikus egyház közvetlenül beavatkozott a keletukrajnai katonai konfliktusba. Sevcsuk nagyérsek részletes levelet intézett a világ katolikus püspökeihez, amelyet a Vatikáni Rádió augusztus 25-én ismertetett.
Ismét felmerült Németországban az úgynevezett C-probléma, melynek lényege: nevezheti-e még magát kereszténydemokratának a nagyobbik kormányzópárt, a CDU? Vagy már csak hagyományosnak tekinthető az elnevezés?
Az európai alkotmány 2004-ben végül is Európa keresztény gyökereinek említése nélkül született meg. Megalkotása során sem a pápa, sem az egyházak, sem egyes európai pártok érvelését nem vették tekintetbe, ahogyan figyelmen kívül hagyták az alkotmányt szerkesztő konvent magyar tagjának és másoknak az álláspontját is. A 1905-ös francia törvényekhez igazodott az európai többség, holott az Európai Unió születésénél a hitvalló keresztény, Robert Schuman is ott bábáskodott, és a konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing eredetileg szintén kereszténydemokrata politikus volt.
Húszéves a kecskeméti Szentcsalád plébánia
Egy vendég mindig kettős helyzetben van. Külső szemmel tekint a közösségre, amelynek átlépi a küszöbét, és feszélyezhetik a kíváncsi pillantások, amelyek idegen voltának szólnak. Érzékeli, mennyire összeszokott társaságba, egymást ismerő, kedvelő emberek közé csöppent, és ez óhatatlanul kívülállóvá teszi. Sőt még úgy is érezheti: egy bensőséges családi ünnepen mi keresnivalóm van, csak zavarok. De mint meghívottban legalább annyira erős benne az a szándék is, hogy igazán otthonos lehessen, hogy igazán lássa, értse, megszeresse a vendéglátóit – és egy kicsit meg is szerettesse magát velük. Szombat délelőtt Kecskeméten. A széchenyivárosi Szentcsalád plébánia ma ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. Az ügyeit intéző, bevásárolni induló, babakocsit toló vagy bicikliző, a nyár talán utolsó napsugaraiban fürdő városrész – noha a templom és a vele egybeépült közösségi ház, az őket körülvevő park olyan benne, mint egy oázis – erről mintha alig venne tudomást. Éli az életét. A városoknak – ez néha szinte megüti az érkezőt – lelkük van. Szívélyes és vidám, beszélgetős városok éppúgy vannak, mint sietősek vagy reményvesztettek. Kecskemét elsőre tartózkodónak tűnik a vendéggel, de amint beszélgetésbe elegyedem itt-ott, kiderül, hogy ha jóindulatú érdeklődést tapasztal, kinyílik, és szívesen beszél magáról. A város jelmondata, mint megtudom, az, hogy Sem magasság, sem mélység nem rettent, és ez igaz a plébánia történetére is.
Tibi atya vs. KözösPont – fesztiválmisszió a Szegedi Ifjúsági Napokon
Akárhogy is, a fesztiválról elsőre nem a misszió jut az eszünkbe. Pedig vannak, akik szerint nincs is jobb hely a misszióra. Ők a közös pontosok. Sátrat vernek a könnyűzenei fesztiválokon, hogy a betérőkkel az életről, a világról, a hitről beszélgessenek, vagyis közös pontra leljenek. Idén több mint százan voltak a VOLT-on, az EFOTT-on, a Fishing on Orfűn és a Szegedi Ifjúsági Napokon. És amit még tudni kell róluk: a katolikus, a református és az evangélikus egyház fiataljai, és igazán ökumenikusok. Szegeden mi is benéztünk hozzájuk.
„Végre itt vagy!” – hirdeti a felirat a Szegedi Ifjúsági Napok, avagy a SZIN bejáratánál, az Újszegedi Partfürdőn, a Tisza-parton. Közel húszezren jönnek, órákig kell sorban állni a bejutáshoz. Például a Csík zenekar, a Magna Cum Laude, Szabó Balázs Bandája, a Quimby és a Punnany Massif is ott van a fellépők között, az ember fia vagy lánya sokszor azt sem tudja, melyik színpadhoz menjen. De még mielőtt bármelyikhez is mennénk, ellátogatunk a Civil Faluba, ahol a társadalmi szerepvállalás iránt elkötelezett szervezetek és önkéntesek „laknak”. Itt vannak a közös pontosok is. „Sziasztok, leülhetek egy kicsit közétek?” – „Persze, gyere csak!” És így történt, hogy beszélgetni kezdtünk.
Új kápolna magasodik a Badacsony-hegyen. Nem szokványos látványt nyújt, nem szokványos a táj sem. A hely, ahová a templomocska épült, felső kolónia néven vált ismertté a múlt század első felében. Bányászlakások hajdani színhelye ez. Akik itt éltek és dolgoztak, korántsem nyaralni jártak ide. A bazaltbánya már rég nem működik, a hegy is kezdi visszanyerni eredeti szépségét. A kápolna egy új korszak kezdetét jelzi, miközben bazaltkövei a múltról is mesélnek. Udvardi Erzsébet, a tavaly elhunyt festőnő vágya volt, hogy e hegyre kápolna épüljön Szent István tiszteletére. Ékessége lett a festőművész által alkotott oltárkép, amelyen első királyunk felajánlja országát és koronáját Szűz Máriának. A templomot Erdő Péter bíboros augusztus 23-án szentelte föl Szent István tiszteletére. Az építkezés hátteréről, Udvardi Erzsébet közreműködéséről Földi Istvánnal, a badacsonytomaji plébánossal beszélgettünk.
Verbita kulturális est a centenáriumra készülve
Ferenc pápa apostoli buzdítása, az Evangelii gaudium legfontosabb üzenete, hogy örömmel kell élni keresztény életünket, vagyis sugározzuk a keresztény boldogságot az élet minden területén. A kereszténység ugyanis egy örömteli vallás, mely nem csupán Jézus szenvedésén, hanem feltámadásán is alapul. Nekünk, krisztusi embereknek hivatásunk, hogy megosszuk ezt az örömöt másokkal, s így minden ember részesüljön Jézus tanításának édes és vigasztaló boldogságában.
Az idők teljességében Isten belépett az emberi történelembe, hogy megmutassa gyermekei iránti végtelen szeretetét. Az Isteni Ige Társasága (verbita rend) egy, az európai kereszténység számára meghatározó időben, 1875-ben jött létre. Bár akkoriban Bismarck német kancellár egyházüldözésbe kezdett, és ez sok szenvedést okozott a keresztényeknek – leginkább a katolikusoknak –, Janssen Arnold ebben a nehéz helyzetben sem zárkózott el a Lélek indítása elől. Így kezdődött meg az első missziósház élete az üldözés miatt Hollandiában, a német határ közelében, Steylben. Ezért nevezik a verbitákat német nyelven steyli misszionáriusoknak (Steyler Missionare). Kezdetben voltak olyan egyházi vezetők, akik azt mondták Janssen Arnoldról: „ez az ember vagy bolond, vagy szent”. Isten pedig már néhány évtizeddel később bebizonyította, hogy bizony „bolond”, de „Isten bolondja”. Ezért tiszteljük ma Janssen Arnoldot szentként.