Egyházunk

Az Asia Times hírportálon február 2-án interjú jelent meg Ferenc pápával. A beszélgetést a Pekingben élő olasz sinológus, Francesco Sisci, a Kínai Népi Egyetem (Renmin University of China) tudományos főmunkatársa készítette. „Számomra Kína mindig vonatkozási pontot jelentett: nagy kultúrájú, hatalmas ország, kimeríthetetlen bölcsességgel” – mondta a pápa. Felidézte Matteo Ricci (1552–1610) alakját, aki döntő szerepet játszott a kereszténység kínai történetében: a kínai jezsuita misszió egyik alapítójaként megteremtette a hatalmas ázsiai ország és az európai kontinens közötti első kulturális kapcsolatokat.

A világ második legnagyobb katolikus országának százhúsz éve ateista vagy legalábbis hitetlen liberális, illetve egyházidegen politikai vezetése van. Napjainkban azonban Mexikóban enyhülni látszik az egyház és az állam viszonya, és ezt a folyamatot tovább segítheti Ferenc pápa apostoli látogatása.

Soltész Miklós államtitkár a Fülöp-szigeteki eucharisztikus világkongresszusról: Mindenképpen lelki élményt jelentettek a szentmisék, a körmenet, az ifjúsági találkozók. Mindez meghatározó volt nemcsak az én életemben, de úgy gondolom, valamennyi magyar résztvevő, s az összes ott lévő életében is.

Az idei szentévben használjuk ki a nagyböjti időszakot a megtérésre – kéri Ferenc pápa nagyböjti üzenetében, amelyet január 26-án tettek közzé Irgalmasságot akarok és nem áldozatot címmel. A szentatya a testi és lelki jó cselekedetekre helyezi a hangsúlyt, illetve erőteljesen bírálja azokat a hatalmasokat, akik nem nyitják meg ajtajukat a kopogtató szegények előtt. A pápa el fogja küldeni az irgalmasság missziós papjait a világba, hogy konkrét jelét adják Isten bocsánatának mindenki előtt.

Négy nap Egerben az irgalom éve jegyében – Idén az „amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek” jézusi felszólítás volt a január 25-e és 28-a között lezajlott egri országos lelkipásztori-teológiai napok mottója. Az előadások, műhelyek, kiscsoportos beszélgetések sokakat ráébreszthettek: mind­eddig nem tudták elég pontosan, mit jelent az irgalom. És arra is, hogy kereszténységünk hitelessége múlik azon, irgalmasak vagyunk-e.

Hálaadás a megszentelt élet évéért – Hálával tekinteni a múltra, szenvedéllyel megélni a jelent, és reménységgel átölelni a jövőt. Ezeket a célokat tűzte elénk Ferenc pápa, amikor 2014 őszén meghirdette a megszentelt élet évét. Ez az eseményekben gazdag esztendő február 2-án véget ért. Ebből az alkalomból kérdeztük Labancz Zsolt piarista tartományfőnököt, a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciájának elnökét és Deák Hedvig domonkos általános főnöknőt, a Női Szerzetesrendek Konferenciájának elnökét.

Nemcsak a liturgiának van története, amely az ünnepek eredetéről, sőt változásairól is képet ad, hanem a hitéletnek, az imádságok stílusának, a népi vallásosságnak is. Az Eucharisztia tisztelete is számos változáson ment át az egyház történetében. Eucharisztikus kongresszusokról, világkongresszusokról 1881 előtt nem volt, de nem is lehetett szó. Sem az utak, sem a közlekedési eszközök nem tették lehetővé világméretű események megrendezését.

Péntek késő este, keményen fog a fagy. Január 22-ét írjuk. A Gellért-hegyi sziklatemplom felé vezető úton hidegbe burkolódzott alakok vonulnak, szapora léptekkel, pontos szándékkal. A hegy belsejében, a barlangtemplomban egyszerre megenyhül az idő, a vastag kabát soknak tűnik, s ez mintha jelképesen elénk vetítené az este lelki arcát: egyrészt keményen fog napjaink valósága, a roskadozó, utat nem találó, elbizonytalanodott Európa sorsa, a Közel-Kelet agyonharcolt, agyonbombázott, agyonöldökölt szikkadtsága, a viszonylagos békességben élő magyarok mégis-didergése, másrészt éppen az iméntiek miatt felhangzó, sors-olvasztó imádságos enyhülés árad.