Mellszobor II. János Pálról

Az áldott emlékű lengyel pápának már Kecskeméten is áll szobra: május 18-án a Karol Wojtyła Barátság Központ épülete előtt felavatták Lantos Györgyi szobrászművész bronz alkotását. A több száz fő jelenlétében tartott ünnepséget – amelyen a magyarországi lengyelség is képviseltette magát – Boldog II. János Pál születésnapjára időzítették. A művet Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke adományozta a megyeszékhelynek, a leleplezés előtt pedig személyes hangú beszédet mondott. Felszólalt még Roman Kowalski lengyel nagykövet (hibátlan magyarsággal előadott szavaival nagy tapsvihart aratott) és Zombor Gábor polgármester. Végül Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek szólt az ünneplőkhöz, és megáldotta a szobrot, amely köré a pápa szülőhelyéről, Wadowicéből hozott földet szórtak.

Halhatatlan


A régi idők nosztalgikus emlegetése, a kínos történelmi tények megszépítése… Ne féljünk bevallani: mi, magyarok, ennek kiváló mesterei vagyunk. Valószínűleg abból indulunk ki: ha már a jelenünk rendszerint meglehetősen sanyarú, legalább a múltunk hadd legyen jólesően derűs.


E sarkos megállapítás egyik folyománya, hogy amerre csak nézünk, a kies magyar végeken mindenfelé halhatatlan alakokba botlunk: halhatatlannak mondott művészekbe, tudósokba, államférfiakba. Érdemeik természetesen valósak, nem is kívánjuk azokat megkérdőjelezni. Inkább arról szeretnénk eltöprengeni, hogy egy szellemes lengyel bölcselő, Jerzy Stanislaw Lec (1909–1966) aranyköpése szerint „a halhatatlanság első feltétele a halál”.

Kihúzni a gyufát

Világ-nézet katolikus szemmel

Akár hiszik, akár nem, valami hallatlanul izgalmas történt velem: elfogyott otthon a gyufám. A világ egyes országaiban ez persze szörnyen unalmas, szóra sem érdemes esemény lenne – de mifelénk, Pannóniában még a legegyszerűbb dolog is bonyolult, a rutinnal itt semmire sem megyünk, az unalom úgyszólván kizárt. Sietve hozzá kell tennem, hogy nem holmi közönséges gyufáról van szó, nem bizony: hosszú szárú, úgynevezett biztonsági gyufáról, melyet gáztűzhelyek sütőjéhez használunk, netán a gázkazán őrlángjának meggyújtásához.

A szabadságért lángolt a lengyel hős

Varsóban műemléket állítottak Ryszard Siwiec lengyel filozófus, tanár tiszteletére, aki 1968. szeptember 8-án egy nyilvános ünnepségen felgyújtotta magát, tiltakozásul a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai beavatkozása ellen. A most május 8-án felavatott emlékmű – amely a júniusban kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság egyik színhelye, a varsói sportaréna bejáratánál áll – egy sötétszürke, két méter magas gránitobeliszk, a Prágában néhány évvel ezelőtt átadott oszlop nagyított mása.

Az árvaság krónikása

A hónap költője

Május költője az Új Ember hasábjain az 1948-ban született Madár János. Aki nyitott szívvel, figyelmesen nézelődik a kortárs magyar költészet kertjében, nem is sejtett szépségekre bukkanhat. Így történt, hogy a kilencvenes évek elején, egy antikváriumi portyám során felfigyeltem az addig számomra teljesen ismeretlen Madár János Rovátkált énekeddel című, a Szépirodalmi Kiadónál megjelent kötetére, pontosabban a szerző lírai nevére.

Hány hazában?

Legalább két Magyarország létezik, ha nem sokkal több. Tizenöt évvel ezelőtt egy biztosítási ügynök, kellemetlen ember, azt bizonygatta nekem, hogy a Kádár-rendszer csak egyesek számára volt átkos diktatúra, másoknak kellemes életet biztosított. (Naná, az elvtársaknak…) Hasonlóan elvetemült elgondolások alapján az elmúlt évtizedekben szítottak itt népies-urbánus ellentétet és mindenféle osztályharcot, kijátszották egymás ellen az anyaországiakat és a határon túliakat, a vidéket és a fővárost – mintha az előbbinek minden nyomorúságáról a vízfej méretű utóbbi tehetne.

A megújulás üzenete

Nemeshegyi Péter gondolatai a II. vatikáni zsinatról

A II. vatikáni zsinat tanításának jelentőségéről és megvalósításáról tartott előadást Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes a budapesti Párbeszéd Házában április 18-án. A kilencvenedik életévében járó, évtizedeken át misszionáriusként Japánban tevékenykedő lelkipásztor készséggel összegezte lapunk olvasói számára a témával kapcsolatos meglátásait.

– Előadásom során a zsinati dokumentumok alapján tizenhét pontban összefoglaltam, milyen újdonságokat hozott ez az 1962 és 1965 között lezajlott tanácskozás. E pontokból most csak néhányat ragadok ki. Felvezetésként érdemes megemlíteni, hogy a XX. század egyik legnevesebb teológusa, Karl Rahner egy érdekes tanulmányában három nagy korszakra osztja az egyháztörténelmet.

Örömhírek és kapszulák

Világ-nézet katolikus szemmel

A téma általában az utcán hever, de ha egy kis környezetváltozásra szottyan kedve, más helyszíneken is felbukkan. Húsvétkedden például egy metrókocsiban találtam rá, az ajtó közelében álldogálva. Egy előttem ülő fiatal nő valamelyik csuda divatos életmódmagazint lapozgatta. A harmadik oldalon kövéren szedett főcím harsogta:
Valódi Örömhír a kilók ellen: végre kapható káposztaleves gélkapszulában!