„Mindenkinek mindene lettem”

Hosszú idő után ismét magyar papot szenteltek Kassán

Tizenhárom év után először szenteltek magyar nemzetiségű papot a Kassai főegyházmegyében. Takács Dénest többek között arról kérdeztük, miért választotta a lelkipásztori hivatást.

– Isten kegyelme már nagyon korán elültette bennem a hivatás magját. Kiskoromtól vallásosan neveltek a szüleim, de főleg a nagyszüleim. Harmadikos koromban ministrálni kezdtem, hatodik osztálytól a kántori feladatot is elláttam. A templom körül is segítettem, amiben tudtam. Lelkipásztoraim, plébánosaim – Gábor Bertalan, Bartko Elek, Pásztor Lorenzo – példája is nagy hatással volt rám. A hivatás gondolata végig ott motoszkált bennem, majd a középiskola éveiben mind jobban elmélyült és tudatosult. Később az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kassai szemináriumban kell válaszolnom a hívó szóra.

Lelket vinni Európába

Országjáró

Szombathelyi egyházmegye

Az utóbbi időben egyre több helyen olvasni, hallani Szent Mártonnal kapcsolatban az Európai Bizottság egykori elnöke, Jacques Delors mondatát: „Lelket adni Európának”. Úgy tűnik, hogy a IV. századi Pannóniában született (316–397), de missziós tevékenységét Tours-ban kifejtő szent ezerhétszáz év távlatából kezd lelket lehelni a keresztény gyökereitől elszakadni látszó Európába.

1993–2013

Debrecen–nyíregyházi egyházmegye

Ünneplő közösség

Hármas ünnepet ült a Debrecen–nyíregyházi egyházmegye közössége június 15-én: Bosák Nándor főpásztor pappá szentelésének 50., püspökké szentelésének 20. évfordulóját, valamint az egyházmegye megalapításának 20. évfordulóját. Az ünnepen a megyés püspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be hálaadó szentmisét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjainak és az egyházmegye papjainak részvételével.

Államalapító Szent István királyunk egyházszervező tevékenységével közel ezer évre meghatározta a magyar katolikus egyház felépítését. Az első Árpád-házi királyok idején kialakult egyházkormányzati szerkezeten csak a XVIII–XIX. század fordulóján hajtottak végre lényegesebb módosításokat.

Dallos Tamás

1988. május 12-én született Pécsett, Dallos Sándor és Haál Anikó második gyermekeként. Általános iskolai tanulmányait a pécs-gyárvárosi Szieberth Róbert Általános Iskolában végezte. Ez idő alatt kezdett hittanra járni a pécsszabolcsi plébániára. A vasárnapi szentmiséken ministránsként szolgált az oltár körül. Kezdettől fogva vonzotta a liturgia gyermekszemmel „varázslatosnak” mondható világa.

Délvidéki portyázás

Határtalanul

A szentesi Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda huszonhét hetedikese a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából 648 000 forint támogatásban részesült, melyből június 4. és 7. között szerbiai tanulmányi úton vett részt.

Gondolatok a „Csoma’s Room” című interjúhoz

Az Olvasó írja

Pallós Tamás és Irimiás Balázs közgazdászépítész érdekes beszélgetését olvashattuk az Új Ember május 5-i számában. Ehhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

Megtudhatjuk, hogy az építész önkéntes csapatával már korábban elindított egy rendkívül dicséretreméltó kezdeményezést egy elhagyott, romos zanglai palota és abban Kőrösi Csoma Sándor, a székely származású, rendkívül zárkózott és szinte titokzatos világhírű tibetológus egykori lakószobájának helyreállítása érdekében.

Hittanóra hangzavarban?

Családommal hosszú éveken át Rómában éltünk. Gyermekeim ott jártak általános iskolába, majd gimnáziumba. Olasz nyelven beszéltek barátaikkal, olaszul tanulták a matematikát és sajátították el a katolikus hit alapjait a tanrendben meghatározott óraszámban. (Mivel azonban imádkozni mindenki anyanyelvén tud leginkább, magyar pap gyóntatta és készítette fel őket elsőáldozásra, s foglalkozott velük hétről hétre.)

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.