Európai Unió

Ötven éve volt a „Reimsi mise”

Az Európai Uniónak adományozott Nobel-békedíj alkalmából Philippe Capelle-Dumont, a francia katolikus akadémia elnöke (képünkön) emlékeztetett arra, hogy a francia–német megbékélés szimbólumaként Charles de Gaulle és Konrad Adenauer 1962. július 8-án találkoztak Reimsben, és együtt vettek részt a székesegyházban a kiengesztelődés szentmiséjén. (KAP)

Az Európai Parlament a kisebbségek jogaiért

A Strasbourgban ülésező Európai Parlament december 12-én határozatot fogadott el arról, hogy a tagállamoknak védeniük kell a vallási és nemzeti kisebbségek jogait, többek között biztosítaniuk kell a nemzetiségek saját nyelvének használatát. (KAP)

Szentföld

Nehézségek Gázában

A Szentföldön a keresztények száma az elmúlt években lényegében változatlan maradt – jelentette a ferences kusztódia december 11-én Jeruzsálemben. Továbbra is nehéz azonban a helyzet a Hamász által uralt Gázai övezetben, ahol másfél millió lakosból mintegy kétezer a keresztény és kétszáz a katolikus. A keresztényeknek itt ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük a mindennapokban, mint a többi palesztinnak. (KAP)

Keresztény helyek elleni támadás

Jeruzsálemben december 12-én az örmény temető kapujára és egy görög ortodox kolostor falára keresztényeket gyalázó feliratokat festettek, és az ott parkoló autók kerekeit kiszúrták. Netanjahu miniszterelnök elítélte az támadásokat. (KNA)

Karácsonyi minilexikon

Kétmilliárd-háromszázmillió megkeresztelt ember ünnepe a karácsony – vagy december 25-én, vagy a Julianus-naptár szerint január 6-án. Európában több mint ötszázmillió megkeresztelt testvérünk él. Betlehemet és betlehemi jászlat először 1223-ban Assisi Szent Ferenc állított Greccióban. A jászolállítás szokása a XV. században vált általánossá a templomokban. Karácsonyfát 1606-ban állítottak először az elzászi Strasbourgban, de Közép-Európában csak a XIX. században terjedt el ez a szokás. (KAP)

Programnaptár

Szalézi centenárium – 2013

Az Utolsókból lesznek az elsők – A szalézi csoda című kiállítás megnyitója január 4-én, 15.00 órakor Nyergesújfalun, Magyarország első szalézi iskolájának helyszínén lesz. A tárlat a városháza kiállítótermében látható január 31-ig.

A centenáriumi év megnyitása a budapesti Szent István-bazilikában ünnepi szentmise keretében január 26-án, 10.30 órakor. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, a centenárium fővédnöke mutatja be. Az esemény díszvendége Adriano Bregolin rendfőnöki vikárius Rómából.

Közösségről fiataloknak

A szaléziakkal beszélni lehet az önismeretről, a közösségvágyról, a párkapcsolatokról, a vallásosságról, a hitéletről – mindazokról a kérdésekről, amelyek a fiatalokat leginkább érintik. Ezekről van szó az ifjúsági lelki napokon, a találkozókon, a képzéseken, az iskolai szünetekben, de ez a fesztiválok, az oratóriumi foglalkozások, a meghitt beszélgetések témája is.

Don Bosco barátai

Bosco Szent János abban különbözött a XIX. század végén élő papoktól, hogy a saját útját járta, mert Krisztust a fiatalokban – utcagyerekekben, árvákban, az ifjúsági börtön kis vadócaiban – ismerte fel.

Megújulás és stabilitás

Botos Máté dékán a Pázmány egyetem bölcsészképzéséről

Az elmúlt évben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karrá alakult. Az intézmény ezzel az új névtáblával vág neki harmadik évtizedének. Ugyanakkor versenyképességét is szeretné növelni, új szakokat indítva, utánpótlás-nevelést kezdeményezve. Botos Máté dékánt kérdeztük arról, hogyan telt a 2012-es év a katolikus felsőoktatás egyik legjelentősebb karának életében.

A HVG felsőoktatási rangsorában a Pázmány – a hallgatók kiválósága alapján – a második helyen szerepelt. Mit jelent ez az egyetem számára?

– Ez ránk nézve hízelgő eredmény… Ennek ellenére azt hiszem, senki sem mondhatja, hogy alaptalan az elismerés. Mi az oka, hogy ilyen előkelő helyen végeztünk? Talán az, hogy az elmúlt években az egyetem jelentős erőfeszítéseket tett a kutatóegyetemi cím elnyeréséért, minőségi oktatói állományának javításáért, de arra is törekedett, hogy ne vegyen föl olyan hallgatókat – pusztán a létszám növelésére –, akik nem valók egyetemre. Az egyik legfontosabb mutató például a hallgatók pontszáma, mely az országos átlag fölött volt. A mai felsőoktatási környezetben egy szülő háromszor is meggondolja gyermeke továbbtanulását. Ha együtt emellett döntenek, a kérdés nemcsak a szak választása, hanem az is: a gyermek melyik intézményben kezdje meg tanulmányait? Ezért is fontos, hogy egy olyan tájékoztató jellegű listában, mint az idézett HVG-é, a Pázmány előkelő helyen szerepel.

Az ember méltósága

Erdő Péter bíboros előadása a Pázmány egyetemen

A Collegium Esztergom és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) együttműködésében szervezett Érték! Értem? című előadás-sorozat keretében Erdő Péter bíboros tartott előadást a PPKE Információs Technológiai Karon december 5-én Ki az ember? címmel. Ebből az előadásból közlünk részleteket.
Ki hát valójában az ember? Erre keressük a választ, és ettől a választól függ helyünk a világmindenségben, életünk értelme, célja és értéke. (…)