A hűség vértanúja

Sándor István szalézi szerzetes boldoggá avatása

A budapesti Szent István-bazilika előtti téren október 19-én, szombaton avatják boldoggá Sándor István vértanút, szalézi szerzetest.

Az ünnep 9 óra 30 perckor Sándor István életének ismertetésével és közös imádsággal veszi kezdetét.

A 10.30 órakor kezdődő szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek mutatja be. Az ünnepi liturgia keretében a szentatya megbízásából Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa teszi közzé a boldoggá avatásra vonatkozó határozatot.

Hírek

Ötezer palack ivóvíz Abasárnak.

Az Abasár vízellátását biztosító kutakba október 7-én szerves oldószerek kerültek, ezért a Heves megyei településen felfüggesztették a vezetékes ivóvízellátást. A lakosság ivóvízszükségletének biztosításához a Katolikus Karitász is hozzájárult: október 11-én ötezer- nyolc száz palack ásványvizet szállított Abasárra. A hétvégén a helyi önkormányzat munkatársai megkezdték az adomány szétosztását. Elsőként azokhoz a családokhoz és lakosokhoz juttattak el ivóvizet, akik mozgásukban valamilyen módon korlátozottak, idősek, betegek vagy egyedülállók. Amennyiben a napokban nem sikerül megoldani a vezetékes ivóvízellátás ideiglenes pótlását, a karitász szükség szerint további ivóvízszállítmányt küld készleteiből Abasárra. (Katolikus Karitász)

Pázmány-nap

Tudományos kitüntetéseket adtak át

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem október 9-én megtartotta az akadémiai év legkiemelkedőbb eseményét, a Pázmány- napot. Az egyetemi szenátus jelenlétében megrendezett ünnepi ülést ezúttal az Információs Technológiai és Bionikai Karon tartották. Az esemény Szuromi Szabolcs rektor megnyitó beszédével vette kezdetét. Ebben a rektor felhívta a figyelmet azokra a célokra és értékekre, amelyeket Pázmány Péter bíboros az 1635. május 12-i egyetemalapításkor szem előtt tartott, és amelyeket a jogutód intézménynek is kötelessége őrizni. Szuromi Szabolcs rámutatott: a katolikus egyetem küldetéséhez szorosan hozzátartozik az egyetemes és biztos igazságok rögzítésén és szilárd alátámasztásán túl az önálló gondolkodásra, érvelésre, valamint a felelősségre és az erkölcsi tisztaságra történő nevelés is. Csakis így biztosítható, hogy az új generációk is képesek legyenek tiszta lelkiismerettel felismerni az örök értékeket.

Vatikán

A pápa számon tartja magyarországi meghívását

Federico Lombardi szentszéki szóvivő október 10-én egy kérdésre válaszolva visszatért Ferenc pápa magyarországi meghívásának témájára. Mint elmondta: a pápa örömmel fogadta Áder János köztársasági elnök, a Szombathelyi egyházmegye és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghívását Szent Márton születésének 1700. évfordulójára. Jóllehet a 2016-os pápai program még nem alakult ki, Ferenc pápa számon tartja a meghívást, már csak azért is, mert a Savariában – a mai Szombathelyen – született Tours-i Szent Márton, „Közép-Európa első szentje”, s az argentin főváros, Buenos Aires és a Buenos Aires-i érsekség védőszentje is. (KAP)

A spanyol polgárháború mártírjai

Huszonnégy betegápoló irgalmasrendi szerzetest avattak boldoggá Spanyolországban Huszonnégy betegápoló irgalmasrendi szerzetest avattak boldoggá október 13-án a spanyolországi Tarragona városában. Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Vatikán Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa kilencvenhárom püspök jelenlétében avatta boldoggá a spanyol polgárháború ötszázhuszonkét katolikus mártírját. A történelmi eseményen részt vett Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője is. A spanyol püspöki konferencia (CEE) főtitkára azt kérte a Szentszéktől, hogy az ötszázhuszonkét katolikus áldozatot ne a spanyol polgárháború, hanem a XX. század mártírjainak tekintse. A jezsuita püspök a délamerikai katolikus hírügynökségnek (ACI) a boldoggá avatást megelőzően hangsúlyozta: a szertartásra nem engedik be sem a transzparenseket, sem a zászlókat, mert nem politikai, hanem történelminek számító vallási eseményre készülnek, hiszen még soha nem avattak boldoggá egyszerre ennyi mártírt.

Innen-onnan

Az állam és az egyház élesedő viszonya Venezuelában

Jorge Urosa Savino caracasi bíboros érsek nyilvánosan elítélte Hugo Chavez elnököt alkotmánysértő politikájáért és a szocialista diktatúra kialakításáért. Chavez válaszul „barlanglakónak” nevezte a bíborost, aki elidegenedett a társadalomtól, és alkalmatlanná vált tisztére. (KAP)

Kelet-Európa

A moszkvai pátriárka egyetért a pápával

A moszkvai ortodox vallási vezető összhangban van a Szentatyával erkölcsi kérdésekben. Kirill pátriárka hangsúlyozta, hogy az orosz ortodox egyház e téren készen áll az együttműködésre a katolikus egyházzal. A pápa jelenlegi irányvonala optimizmusra ad okot – nyilatkozta II. Alekszij utóda az Interfax hírügynökségnek. A pápát gyakran kritizálják a liberális teológusok és a nyugati média. Számos közérdekű és erkölcsi témában az általa képviselt vonalvezetés egybeesik az orosz ortodox egyházéval.

„Így változtatom meg az egyházat”

Közvetlenül az úgynevezett C8, vagyis a nyolctagú bíborosi tanácsadó testület első összejövetele előtt, október 1-jén jelent meg Ferenc pápa második nagyobb interjúja, ezúttal a La Repubblica című olasz napilapban. Mind össze két héttel előzte meg az Antonio Spadaro jezsuita által készített hosszú beszélgetés. A La Repubblica főszerkesztője, Eugenio Scalfari is a Szent Márta-házban találkozott a pápával, aki nemrég a lapban válaszolt a magát ateistának valló újságíró kérdéseire.

A szentatya hangsúlyozta, hogy a megújulás vonatkozásában a tavaly nyáron elhunyt jezsuita bíboros, Carlo Maria Martini tapasztalatához tartja magát, aki ezt mondta: „Tudom, hogy az ebbe az irányba vezető út hosszú és nehéz. Határozottan és kitartóan kell előrehaladni.”

Részletek Ferenc pápa La Repubblica-beli interjújából (…)

Ezekben az években a világ legsúlyosabb baja a fiatalok munkanélkülisége és a magukra hagyott idős emberek magánya. Az öregeknek gondozásra és társaságra, a fiataloknak pedig munkára és reményre van szükségük, de egyik sincs nekik, s az a baj, hogy már nem is keresik. Ki vannak dobva a jelenbe. Mondja meg: lehet-e így élni, kidobva a jelenbe? A múltra irányuló emlékezés nélkül, a vágy nélkül, hogy megvalósítsak egy tervet, jövőt építsek, családot alapítsak? Lehet így tovább élni? Szerintem ez a legsürgetőbb probléma, amellyel az egyháznak szembe kell néznie.

La Repubblica (LR): (…) ez elsősorban politikai és gazdasági kérdés, amely az államokra, a kormányokra, a pártokra, a szakszervezetekre tartozik.

– Nyilvánvalóan igaza van, de az egyházra is tartozik, sőt főleg az egyházra, mert ez az állapot nemcsak a testet, hanem a lelket is megsebzi. Az egyháznak az emberek lelkéért és testéért egyaránt felelősnek kell éreznie magát.

LR: Arra kell ebből következtetnem, hogy az egyház nincs tudatában ennek a problémának, és Ön ebbe az irányba tereli?

– Nagyjából megvan ez a felelősségtudat, de nem eléggé. Szeretném, ha erősebb lenne. Nem ez az egyetlen előttünk álló probléma, de ez a legsürgetőbb és a legdrámaibb.

*

Az erőszakos térítés (prozelitizmus) bődületes szamárság, nincs értelme. Inkább meg kell ismerni, meg kell hallgatni egymást, igyekeznünk kell egyre jobban megismerni a körülöttünk lévő világot. Előfordul velem, hogy egy találkozás után ismét szeretnék találkozni, mert új gondolatok ébrednek, új igények fogalmazódnak meg bennem. Ez a fontos: megismerni egymást, meghallgatni egymást, tágítani a látókörünket. A világot átszelő utak közelítenek egymáshoz és távolodnak egymástól, de az a fontos, hogy a Jó felé vigyenek.