A spanyol polgárháború mártírjai

Huszonnégy betegápoló irgalmasrendi szerzetest avattak boldoggá Spanyolországban Huszonnégy betegápoló irgalmasrendi szerzetest avattak boldoggá október 13-án a spanyolországi Tarragona városában. Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Vatikán Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa kilencvenhárom püspök jelenlétében avatta boldoggá a spanyol polgárháború ötszázhuszonkét katolikus mártírját. A történelmi eseményen részt vett Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője is. A spanyol püspöki konferencia (CEE) főtitkára azt kérte a Szentszéktől, hogy az ötszázhuszonkét katolikus áldozatot ne a spanyol polgárháború, hanem a XX. század mártírjainak tekintse. A jezsuita püspök a délamerikai katolikus hírügynökségnek (ACI) a boldoggá avatást megelőzően hangsúlyozta: a szertartásra nem engedik be sem a transzparenseket, sem a zászlókat, mert nem politikai, hanem történelminek számító vallási eseményre készülnek, hiszen még soha nem avattak boldoggá egyszerre ennyi mártírt.

Innen-onnan

Az állam és az egyház élesedő viszonya Venezuelában

Jorge Urosa Savino caracasi bíboros érsek nyilvánosan elítélte Hugo Chavez elnököt alkotmánysértő politikájáért és a szocialista diktatúra kialakításáért. Chavez válaszul „barlanglakónak” nevezte a bíborost, aki elidegenedett a társadalomtól, és alkalmatlanná vált tisztére. (KAP)

Kelet-Európa

A moszkvai pátriárka egyetért a pápával

A moszkvai ortodox vallási vezető összhangban van a Szentatyával erkölcsi kérdésekben. Kirill pátriárka hangsúlyozta, hogy az orosz ortodox egyház e téren készen áll az együttműködésre a katolikus egyházzal. A pápa jelenlegi irányvonala optimizmusra ad okot – nyilatkozta II. Alekszij utóda az Interfax hírügynökségnek. A pápát gyakran kritizálják a liberális teológusok és a nyugati média. Számos közérdekű és erkölcsi témában az általa képviselt vonalvezetés egybeesik az orosz ortodox egyházéval.

„Így változtatom meg az egyházat”

Közvetlenül az úgynevezett C8, vagyis a nyolctagú bíborosi tanácsadó testület első összejövetele előtt, október 1-jén jelent meg Ferenc pápa második nagyobb interjúja, ezúttal a La Repubblica című olasz napilapban. Mind össze két héttel előzte meg az Antonio Spadaro jezsuita által készített hosszú beszélgetés. A La Repubblica főszerkesztője, Eugenio Scalfari is a Szent Márta-házban találkozott a pápával, aki nemrég a lapban válaszolt a magát ateistának valló újságíró kérdéseire.

A szentatya hangsúlyozta, hogy a megújulás vonatkozásában a tavaly nyáron elhunyt jezsuita bíboros, Carlo Maria Martini tapasztalatához tartja magát, aki ezt mondta: „Tudom, hogy az ebbe az irányba vezető út hosszú és nehéz. Határozottan és kitartóan kell előrehaladni.”

Részletek Ferenc pápa La Repubblica-beli interjújából (…)

Ezekben az években a világ legsúlyosabb baja a fiatalok munkanélkülisége és a magukra hagyott idős emberek magánya. Az öregeknek gondozásra és társaságra, a fiataloknak pedig munkára és reményre van szükségük, de egyik sincs nekik, s az a baj, hogy már nem is keresik. Ki vannak dobva a jelenbe. Mondja meg: lehet-e így élni, kidobva a jelenbe? A múltra irányuló emlékezés nélkül, a vágy nélkül, hogy megvalósítsak egy tervet, jövőt építsek, családot alapítsak? Lehet így tovább élni? Szerintem ez a legsürgetőbb probléma, amellyel az egyháznak szembe kell néznie.

La Repubblica (LR): (…) ez elsősorban politikai és gazdasági kérdés, amely az államokra, a kormányokra, a pártokra, a szakszervezetekre tartozik.

– Nyilvánvalóan igaza van, de az egyházra is tartozik, sőt főleg az egyházra, mert ez az állapot nemcsak a testet, hanem a lelket is megsebzi. Az egyháznak az emberek lelkéért és testéért egyaránt felelősnek kell éreznie magát.

LR: Arra kell ebből következtetnem, hogy az egyház nincs tudatában ennek a problémának, és Ön ebbe az irányba tereli?

– Nagyjából megvan ez a felelősségtudat, de nem eléggé. Szeretném, ha erősebb lenne. Nem ez az egyetlen előttünk álló probléma, de ez a legsürgetőbb és a legdrámaibb.

*

Az erőszakos térítés (prozelitizmus) bődületes szamárság, nincs értelme. Inkább meg kell ismerni, meg kell hallgatni egymást, igyekeznünk kell egyre jobban megismerni a körülöttünk lévő világot. Előfordul velem, hogy egy találkozás után ismét szeretnék találkozni, mert új gondolatok ébrednek, új igények fogalmazódnak meg bennem. Ez a fontos: megismerni egymást, meghallgatni egymást, tágítani a látókörünket. A világot átszelő utak közelítenek egymáshoz és távolodnak egymástól, de az a fontos, hogy a Jó felé vigyenek.

Emléktáblát avattak a PMI-ben

Erdő Péter bíboros október 7-én megáldotta azt az emléktáblát, amely a római Pápai Magyar Intézetből kikerült tudósok, hitvallók és egyházi vezetők nemzedékeinek állít emléket. Jogelődje révén 1928 óta működik a Falconieri-palotában az intézet, amely – ahogyan az emléktáblán is szerepel – megteremtette az Örök Városban a magyar papok tudományos képzésének intézményes kereteit. A Pápai Magyar Intézetből, amelynek fenntartója a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, eddig közel kétszázötven növendék került ki.

T.T., fotó: Bókay László

Miről tárgyalt a bíborosi tanács?

Federico Lombardi szentszéki szóvivő október 2-i beszámolója szerint Ferenc pápa és a nyolc bíboros október 1-jén kezdődött háromnapos ülésének első témája a püspöki szinódusok tárgyalási módja volt. Ferenc pápa többször kifejezte, hogy a szinódusi és konzisztóriumi üléseknek „kevésbé merev” lefolyását kívánja.

A Püspöki Szinódus 2015-ben esedékes ülése a családpasztorációval foglalkozik majd. A vatikáni szóvivő szerint ezen az elvált és újraházasodott hívek szentségekhez járulásának kérdése is szóba fog kerülni. A megbeszélések első napján jelen volt a Püspöki Szinódus új főtitkára, Lorenzo Baldisseri érsek is.

Nagyvilág

Gyorsabb eljárás pedofil ügyekben

Ferenc pápa gyorsítani kívánja a kiskorúakkal szemben szexuális visszaélést elkövető egyházi személyek elleni egyházjogi eljárást. A La Stampa című napilap október 2-án bejelentette, hogy ez a kérdés is szerepel a nyolctagú bíborosi tanács megbeszéléseinek napirendjén. XVI. Benedek az ilyen ügyek közül a legsúlyosabbakat egyházmegyei szintről a Hittani Kongregáció hatáskörébe vonta. Ferenc pápa most az érintett papi személyek világi státusba helyezését is egyszerűsíteni kívánja. (KAP)

A gyógyulás szentségeiről tanácskoztak

A PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézete tanévnyitóján

A tizennyolcadik tanévét kezdő, fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Intézet október 1-jei évnyitó programja – amely a hagyományoknak megfelelően illeszkedett a Magyar Kánonjogi Társaság évi első tudományos ülésének keretei közé az egyetemi és licenciátusi diplomák átadásával vette kezdetét. Köszöntő beszédében Szuromi Szabolcs rektor, az intézet és a társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a kánonjog művelésében, éppen szenttudományi jellegéből fakadóan különösen is fontos az Egyházi Tanítóhivatal irányában megnyilvánuló hűség. Az egyház működése szorosan kötődik Krisztus személyéhez és az apostolok hagyományához, amelynek külső kifejezője az egyház intézményes egysége; hierarchikus működésének pásztori, tanítói és megszentelő tevékenységének kereteit pedig az egyházfegyelem, azaz a krisztusi alapítástól kezdve kikristályosodott kánoni normák tartalmazzák, melyek elválaszthatatlan belső kapcsolatban vannak a hitletéteménnyel.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.