Akkor és most

Száz év a missziókért (1.)

 

Egy-egy keresztény ország missziók terén betöltött szerepe a múltban leginkább annak földrajzi, társadalmi és gazdasági helyzetével függött össze. Így érthető, hogy Magyarország is a XII–XIII. században lépett fel tevőlegesen e téren, az akkori kun, tatár-mongol misszióban. Később a meggyengülő központi hatalom és a török elleni szűnni nem akaró harc századokra véget vetett ennek. A XVI–XVII. század vallásháborúi, majd a felvilágosodás eszméje pedig szerte Európában gyengítette a hithirdetés intenzitását. Sőt, ez a kérdés abban az időben nem csupán a gyakorlatban szorult háttérbe, hanem még a teológiában mint tudományban is mellékvágányra került.

Egyetemközi és kulturális találkozó Egyiptomban

II. Tawadros kopt pápa félórás magánkihallgatáson fogadta október 22-én Szuromi Szabolcsot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektorát. A találkozón jelen volt Kveck Péter, Magyarország kairói nagykövete és Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a PPKE professzora.

Országjáráson az ifjúsági világtalálkozó jelképei

Hazánkban Nyíregyháza, Hajdúdorog, Szeged, Kecskemét, Székesfehérvár, Szombathely, Győr, Veszprém, Budapest, Pécs, végül Miskolc fogadja az ifjúsági világtalálkozó jelképeit. A keresztet és a Szűz Mária-ikont november 15-én, Kassán, püspöki szentmise keretében Szlovákia fiataljai veszik át. A végállomás: Krakkó.

Hírek

Szolnok védőszentje lett

 

Boldog Sándor István születésének századik évfordulóján a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott XX. századi vértanút.

(Következő lapszámunkban riportot közlünk az eseményről.)

Bátaszék ünnepe

Sajtóközlemény

 

A háromhajós bátaszéki plébániatemplom 1899 és 1903 között Nagyboldogasszony tiszteletére épült neogótikus stílusban. Nyolcvanhárom méter magas tornyával hazánk egyik legmagasabb temploma.

A templomtorony harminc méter magas sisakjának statikai problémái már a kilencvenes években jelentkeztek, a 2012. november végén készült szakértői vélemény pedig életveszélyesnek nyilvánította az építményt. Udvardy György megyés püspök ezért a megfelelő helyreállításig nem engedélyezte a templom használatát. További vizsgálatok megállapították, hogy a toronysisak több mint százéves faszerkezete gombafertőzött, elkorhadt, és sajnos teljes egészében menthetetlen. A veszélyes toronysisakot 2013 tavaszán lebontották, a torony szerkezetét megerősítették, így a templom újra használhatóvá vált. A veszély elhárítása ötvenmillió forintos beruházást igényelt.

Új templom Budapesten

Boldog Meszlényi Zoltán tiszteletére

 

A Boldog Meszlényi Zoltánról elnevezett első hazai templom szentelési ünnepségére került sor október 31-én Budapest tizenegyedik kerületében. Meszlényi Zoltán püspököt öt évvel ezelőtt ezen a napon avatta boldoggá Esztergomban Erdő Péter bíboros. A vértanú püspök tiszteletére felszentelt templom jelzi, hogy a múltat nem lehet eltörölni: „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” (Dán 12,3).

Nagyvilág

Róma és Konstantinápoly egységéért

 

Ferenc pápa október 24-én fogadta egy amerikai görög ortodox alapítvány képviselőjét és kíséretét. Emlékeztette a küldöttség tagjait arra, hogy milyen mély kapcsolat fűzi egymáshoz a két püspöki székhelyet, Rómát és Konstantinápolyt. A pápa november 28. és 30. között tesz látogatást Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka székhelyén. Ezt megelőzően november 25-én Strasbourgban az Európai Parlament előtt mond beszédet. (KAP)

Harmónia és egyszerűség

Nyolcvanéves a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplom

 

Idén ünnepli felszentelésének nyolcvanadik évfordulóját a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplom. Hagyomány és modernitás ötvöződik formavilágában. Ahogy Ybl Ervin művészettörténész fogalmazott: „A pasaréti templom az egyik első lépés a modern építészeti formanyelv kialakulásának fölfelé vezető útján, melyen az architektúra az iparművészettel karöltve halad. Ezért örülünk oly őszintén a hit és a nemzet nevében e templom létrejöttének.”

Pasaréten 1925-ben telepedtek le a ferencesek, hogy gondoskodjanak azoknak a híveknek a lelki ellátásáról, akik a mai országúti ferences plébániatemplomtól távolabb eső Pasaréten laktak. Schrotty Pál budai ferences házfőnök Tamás Alajos tartományfőnök bátorításával indította meg a rend letelepedését. A Pasaréti út és a Szilfa utca sarkán lévő, ezernégyszáz öl nagyságú telken egy hétszobás villa állt, melynek három szobáját összenyitották. Ezekből alakították ki a kápolnát, melyet az itt élők „Waldkapellének”, „erdei kápolnának” neveztek el. A villa többi részéből a letelepedéshez szükséges helyiségeket rendezték be. Mivel a kicsi rendház és a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, új templom és kolostor építését határozták el.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.