E két szónál aligha fejezhetnénk ki tömörebben Gál Ferenc professzor munkásságát. Akik ismerték – márpedig nagyon sokan ismerték – ma is a tanító teológust tisztelik személyében, a magyar katolikus gondolkodás nélkülözhetetlen formálóját.
Százötven éve született Rudnyánszky Gyula – Endrődi Sándor kortársa volt, meg Szalay Fruzináé, de új érzések iránti fogékonyságával, előszimbolikus hangjával kiemelkedett a XIX. századvég költői közül.
A Szentírás melyik fejezete nem az? Mégis van olyan, amelyik külön az ember szívéhez nőtt. Nehéz lenne megmagyarázni, miért, hiszen valamennyi úgy függ össze, hogy az a titokzatos energia, amely a sugalmazás ereje, a legbensőbb szálakkal fűzi egybe az eseményeket, szenteli egységes könyvvé az Ó- és Újtestamentumot.
Feszület – mezőben
Krisztus-világszép – asztalunk virága
Ki beszél veled ezen a hajnalon
Kontuly Béla-freskókról a Hermina-kápolnában – „Jubiláló” falképeknek nevezhetjük a hajdani római iskola képviselőjének, Kontuly Béla festőművésznek három alkotását a művészet-gazdag pesti Hermina-kápolnában, amely két esztendeje ünnepelte fölszentelésének százötvenedik jubileumát.
A harminc esztendeje elhunyt keresztény költő, Rónay György húsvéti verséből (A hét első napján…) vett cím teológiai pontosságú, és régi himnuszhagyományokra emlékeztet, például Wipo, a burgundi vérből származó udvari káplán XI. századi énekének fordulataira.
Vannak sebek, melyek nem gyűlölködést vagy bosszút követelnek. Csupán emlékeztetnek valamire – túl a sebeken. Mélyen élnek a „lélek szövetében”, átvérzik azt. Üzenetük az, amit a Szent Lator hordoz Pilinszky versében: túl az agónián / túl a tetanuszon, / és messze túl szögeken, sebeken / se tárgy, se test (…)/ barát, barátság mindörökre.
Andrzej Wajda lengyel filmrendező nyilatkozatát olvasom a katyni tragédiáról készült filmje kapcsán.
A vonaton a minap két férfi beszélgetéséből fülembe jutott egyikük néhány mondata. – Nem vagyok különösebben templomba járó, de időnként betérve látom, többen ácsorognak a kivilágított „házikó” előtt. Nem tudom, őszintén akarnak-e vallomást tenni, vagy csak parancsra, rábeszélésre… Én nem vagyok gyónós fajta…
