A Mátra lábánál, Pásztó Szent Lőrinc-templomának szomszédságában áll az oskolamester háza, amely 1968-ig a kántor lakóhelye volt. Mit sem tudtak arról, hogy a legkülönfélébb „eklektikával” csúfított kis épület a vakolat alatt 1428-tól gótikus falakat, ablakokat, íveket őriz, s csupán egy jó szemű régész kellett, hogy a közben bontásra ítélt házat megmentse a pusztulástól, és gazdagítsa a hazai (és európai) iskolatörténetet.
Ha valaki Esztergomban betér a Keresztény Múzeumba, az állandó kiállításon – vagyis a múzeum „alapkincsein” – túl találkozhat időszaki bemutatóval is: december 15- ig a Zsembery-gyűjteménnyel.
Így is mondhatjuk: gyermekirodalom, amely külön fejezete az irodalomnak. Értékrendjét sajátságosan ekként is mérhetjük: keresztény eszmeiségű gyermekirodalom, és mostanában gyakorta szóba jön, pedig a vizuális (képi) kultúra előbb jár az érdeklődésben.
Régi-új erőfeszítés Balassi szellemében – Hivatalos bejegyzése: Esztergomi Balassa Bálint Társaság, amely 1926-ban alakult huszonhárom jeles értelmiségi részvételével.
Mondhatnók így is: gyermeki nyelv, de lényegében nem erről van szó. A gyermeki jelzői kifejezés. Nekünk a gyermekkel és a nyelvvel kell szembesülnünk.
A költő és esztergomi művészbarátai emlékének nyújt otthont Szent István városában a megyei önkormányzat levéltárának terme (szeptember 26-ától), ahol az európai és a magyar szellemiség egyik „gyémánt-pontja” ragyog. Magyar Rómának Esztergomot Kárpáti Aurél író, publicista nevezte, aki gimnáziumi éveit ennek a városnak bencés gimnáziumában töltötte, később pedig többször látogatója volt az „előhegyi remete” szerény házának, ahol ma is az autogramfalon olvasható több látogató neve: költőké (köztük Sík Sándoré), íróké, irodalomtörténészeké, festőké.
Balassa Bálinttól vettem a cím jelzős formáját. Rájuk, a gyerekekre utal zsoltáros környezetben, a természet dicséretében. Madarak „zöngése”, virágok gyönyörűsége közt hogy ne lenne valamiféle titkos kapcsolat, s benne a gyermeki vagy ifjúi szó – ha tiszta, hogy ne kapna helyet.
Gál Ferenc nevét vette fel a Szegedi Hittudományi Főiskola – A hazai teológiatörténet ünnepe volt május 16-án, Budapesten és Szegeden. Ebben az évben tíz esztendeje, hogy elhunyt Gál Ferenc professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem első rektora, nemzetközi hírű teológus, akiről ezúttal nevezték el a Szegedi Hittudományi Főiskolát, és tartottak emlékező konferenciát a Központi Papnevelő Intézetben.
