Itt sorakoznak, naponta fogadnak a polcomon. A reggelinél már sugdolóznak, este meg számon kérnek. Bölcsek és kegyetlenek – mondanák mások, én így vélem: keresztények. Furcsa minősítésnek tűnik, de amiről elmondható, hogy könyv, tehát a Biblia (a Könyv) testvére, családtag a nagy családban.
Arra, hogy gyermekkori emlékek hogyan motiválják, serkentik a felnőtt értékrendjét, a hivatásválasztást, legfrissebb példa a szakrális területet vizsgáló néprajzkutató, Barna Gábor szegedi egyetemi tanár alapos munkája: Az élő rózsafüzértársulat. Alcímében ez áll: Imádság és imaközösség a 19–21. századi vallási kultúrában. Az előszóban a szerző személyes vallomását veti papírra a kunszentmártoni kármelita templom „sajátos hangulatú” rózsafüzér-ájtatosságáról, melyen maga is ministrált.
Unom a sok jóslatot, amely állandóan a világ veszélyes állapotával foglalkozik egymásnak ellentmondó híresztelésekben. A bizonytalanság úgy vette át a hatalmat, hogy az ember azt érzi: nincs már biztos pont. A nagy (ál)elgondolások, -szándékok ekként nyomják el a (nemes) kisebbeket: tenyérnyi helyet sem engednek, miközben a vészhelyzetet szélsőségesen kiáltják a világ szemébe.
A hullámzón dombos nógrádi tájon hogy ne vennének körül múltidéző emlékek: Szeder Fábián bencés leírása a Palócföldről, Szabó István kazári pap tanulmányai az itteni nyelvről. Mindketten a XIX. században hívták fel a figyelmet erre az etnikai csoportra, amint az arlói plébános, Benőfi Soma Palóc tükrével. És még többet is sorolhatnánk. A százhúsz éves Palóc Múzeum Balassagyarmaton még inkább fokozza a látogató kedvét újra meg újra visszatérni e táj lelkéhez, az ünnepek, hétköznapok tárgyi és folklóremlékei közé. Elmondani egy imádságot a „magos keresztnél”, amely az ország legrégebbi, nyolcvanesztendős skanzen-múzeumának ékessége archaikus, eucharisztikus jelképekkel. De nem hanyagolható el korunk tükre sem, melyet Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor könyve tár elénk a palócföldi népi vallásosságról.
Zarándoklatnak nevezem a szentsírlátogatást. Szorosan kötődhet a karácsonyi betlehemek felkereséséhez – itthoni és külföldi templomokban egyaránt. A művészet is számon tartja mindkettőt – a születés és az elmúlás esztétikai törvénye szerint, amely arról tanúskodik, hogy van szépség, mely túllép a jón és a rosszon, kimondja az életet a halálon keresztül.
Kinyitja szirmait a margaréta.
Szépségében a szín, forma kettőjük
szabadsága. Megállsz a rét
kellős közepén, kertek kígyó
ösvényein hallgatni fát, virágot
lombozatokból kipillantva
hol patakok találkoznak
fenyők dajkálnak éjszakát
füstfelleg a térmező
aklok rúdjain megtapadnak
a csillagok
Zakar Péter a történettudomány doktora, főiskolai tanár a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán és Tudományegyetemen. Kutatási területei a XVIII–XIX. századi egyháztörténet, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc története. Beszélgetésünk során a történelmi események közül ezúttal az egyházak részvételére helyeztük a hangsúlyt, annál is inkább, mert az egyházi személyek akkoriban fontos szerepet töltöttek be a társadalmi kommunikációban.
