Marcellin Joseph Benoît Champagnat június 6.

A hét szentje

Egy eldugott faluban, Marlhes-ban született 1789-ben, a francia forradalom kitörésének évében. Édesapja intelligens, vállalkozó szellemű ember volt, aki fontos szerepet játszott a társadalmi megmozdulásokban, és nagy hatást tett Marcellin szociális érzékenységére. Édesanyja és nagynénje pedig hite növekedésében és megerősödésében szolgáltak számára példaképül.

Marcellin, mint sok hozzá hasonló vidéki fiú, a tanulás helyett inkább a családi gazdaságban dolgozott. Rendesen írni-olvasni sem tudott, amikor válaszolt Isten hívására, és 1805-ben felvételét kérte a verrières-i kisszemináriumba. Pótolnia kellett hiányosságait, amihez erős hitre és rendíthetetlen elhatározásra volt szüksége. Egy időben arra gondolt, talán jobb lenne, ha elhagyná a szemináriumot, de legyőzte a kísértést, hogy a könnyebb utat válassza, és 1813-ban felvették a lyoni nagyszemináriumba.

Új tanösvény a Gemencben

Van még jó hírünk

Pünkösd utáni hétfőn, május 20-án nyílt meg a nagyközönség számára Gemenc legújabb tanösvénye. Az útvonal a gemenci kisvasút Duna- part megállójától indul, és a Forgó-tóhoz vezet. Az 1,2 kilométer hosszú tanösvény az erdőnek a látogatók előtt eddig kevéssé ismert részét mutatja be öt állomással: elsősorban az ártér különleges állat- és növényvilágát ismerhetik meg a kirándulók.

Otto Neururer május 30.

A hét szentje

Egy tiroli parasztcsalád tizenkettedik, legkisebb gyermekeként született 1882. március 25- én. Édesapját kiskorában elveszítette, édesanyja pedig sokat betegeskedett – valószínűleg depresszióban szenvedett. Otto visszahúzódó, csendes fiú volt, és korán feléledt benne a vágy a papi hivatás iránt. A bressanonei kisszemináriumban érettségizett, majd a helyi papneveldében tanult tovább. Káplánként és hitoktatóként szolgált több helyen, 1932-től pedig plébános volt Götzensben. Csatlakozott a keresztényszocialista mozgalomhoz, és a kor politikai és ideológiai feszültségei közepette nyíltan kiállt a keresztény értékek mellett.

Ottlik-szobor Kőszegen

Van még jó hírünk

Tavaly ünnepeltük Ottlik Géza író születésének századik évfordulóját. A centenáriumi emlékév záró eseményét Kőszegen rendezték meg május 9-én. Bár az Iskola a határon című regényben egyszer sem szerepel a város neve, Ottlik személye a mű révén örökre összefonódott Kőszeggel.

Amikor kilépünk önmagunkból

Lányi Béla verbita testvér a misszió árnyalatairól Pünkösd az egyház születésnapja. Ugyanakkor a világmisszió kezdete is, amikor a tanítványok először léptek ki a félelem miatt addig zárva tartott ajtón az emberek elé. Mit jelent ma, kétezer évvel később a misszió – többek között erről beszélgettünk az Isteni Ige Társasága, azaz a verbita rend tagjával, Lányi Béla testvérrel, aki a Fülöp-szigeteken, Cebu városában teljesít szolgálatot.

– A misszió: küldetés. Maga a Megtestesülés is misszió: az Atya elküldte a Fiút, aki emberré lett. Mi, verbita missziósok ezért mindig kilépünk magunkból, nem maradunk egy helyen, másokra nézünk, és megpróbáljuk elsajátítani azoknak az embereknek a gondolkodását, akikhez elmegyünk, hogy Istenhez vezessük őket. A feltámadt Jézus küldött minket, hogy tegyünk tanítványává minden népet. Pünkösdkor, az egyház születésnapján sokféle ember volt együtt, akik sokfajta nyelvet beszéltek, és sokféleképpen gondolkodtak – akkor ők alkották az egyházat, amelyet ez a sokszínűség jellemez ma is.

Magallanes Kristóf és huszonnégy társa május 21.

A hét szentje

A Plutarco Elías Calles vezette kormány intézkedései nyomán az 1920-as évektől a mexikói egyház üldözést szenvedett. A törvények nyíltan vallás-, illetve katolikusellenesek voltak. XI. Piusz pápa körlevelekben fejezte ki tiltakozását a mexikói egyházüldözés miatt. A lakosság több alkalommal is fellázadt a kormány ellen; a felkelések között a Cristero-háború – más néven a Cristiada – követelte a legtöbb áldozatot. A pápa 1925-ben bevezette Krisztus király ünnepét, a felkelők innen kapták a nevüket: cristero, azaz Krisztus katonája.

Szent Erzsébet rózsái

Van még jó hírünk

Sárospatakról elsősorban Szent Erzsébet jut az eszünkbe. Az ő nevét viseli a helyi római katolikus egyházi gyűjtemény – múzeum, könyvtár és levéltár – otthona. Sárospatak és környéke fontos szerepet játszott az ország és az egyház történetében, a pataki vártemplom és a plébánia pedig a város legrégebbi műemlékei.

Scheffler János május 17

A hét szentje

Ő a legújabban oltárra emelt magyar boldog. 2011. július 3-án a szatmárnémeti székesegyházban több ezer hívő vett részt a boldoggá avatásán, közöttük sokan olyanok is, akik még személyesen ismerték a vértanú püspököt.

1910. július 6-án szülőfalujában, Kálmándon szentelték pappá. Tudós pap volt, kánonjogból és teológiából is doktorált, számos jogi tanulmányt, hittankönyvet írt, megfogalmazta A szerzetesi élet katekizmusát, átdolgozta a Szatmári Irgalmas Nővérek szabályzatát. Volt prefektus, iskolaigazgató, teológiai tanár. De talán ennél is lényegesebb, hogy egész életútján végigkísérte szociális érzékenysége, az elnyomottak és az üldözöttek sorsáért való aggódás, a szeretet minden rá bízott ember, és különösen a szenvedők iránt. Másoknak is mindig azt tanította: szeretni tudó szívet adott az Isten.