Szentírás vasárnapján

Ennivaló és olvasnivaló

Étvágytalan gyerekek szüleik bosszúságára csak rosszkedvűen nézik az eléjük tett ennivalót. Szomorú tapasztalat az is, hogy sok fiatal és felnőtt kezébe sem vesz mégoly sikeres könyvet sem, inkább az órákig nézett televízió előtt keresi felületes szórakozását.
Pedig az ennivaló arra való, hogy magunkhoz vegyük, és erősítsük vele szervezetünket. A könyveket sem azért vesszük, hogy polcunkon szépen mutassanak, s emeljék szobánk berendezésének színvonalát.

„Leletek”

Pázmány magánkönyvtárából

A budapesti Egyetemi Könyvtárban Knapp Éva tudományos főmunkatárs szeptember 13-án bemutatta Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának idekerült részét, melyet az általa kidolgozott tudományos módszerrel azonosított.

A magánkönyvtár sorsa régóta foglalkoztatja a kutatást. A kötetek egy része nagy valószínűséggel a pozsonyi egyetemi könyvtárban található, a gyűjtemény további részéről azonban eddig kevés adattal rendelkeztünk. Ezeket a könyveket a bíboros végrendeletileg a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta. Miután azonban 1773-ban a rendet (átmenetileg) feloszlatták, a magánkönyvtár egy része az Egyetemi Könyvtárba került.

A pápa a muzulmán közösséghez

XVI. Benedek pápa szeptember 14-én kora délután megérkezett Bejrútba. Fogadásán Michel Szulejmán államelnök mellett jelen voltak az állami és egyházi méltóságok, a libanoni katolikus pátriárkák és püspökök, az ortodox egyházi vezetők, a muzulmánok és a kulturális élet legfőbb képviselői.

A pápa a harissai Szent Pál bazilikában aláírta az Ecclesia in Medio Oriente (Egyház a Közel-Keleten) című apostoli buzdítását, amely a Közel-Kelet témájában összehívott 2010-es püspöki szinódus gyümölcse. Az eseményen jelen volt Gregorios Laham görög-melkita pátriárka és a helyi melkita közösség elöljárója, a libanoni államfő, a pátriárkák és püspökök, a Közel-Keletről tartott püspöki szinódus különleges tanácsa, egy ortodox, egy muzulmán és egy drúz küldöttség, illetve a kultúra és a társadalmi élet jeles képviselői.

„Szeressétek szülőföldeteket!”

A szentatya a fiatalokhoz

A pápa libanoni apostoli látogatásának egyik fontos eseménye volt a helyi fiatalokkal való találkozása, amelyre a bkerkéi maronita patriarchátus előtti téren került sor, szeptember 15-én délután. A libanoni és a Közel-Kelet más országaiból érkező fiatalokhoz intézett beszédében a szentatya emlékeztetett arra, hogy a világ ezen térségében született Jézus, itt fejlődött ki a kereszténység. „Ezért is legyetek hűségesek hazátokhoz, és szeressétek szülőföldeteket, legyetek Krisztus örömének hirdetői és tanúságtevői” – hangoztatta a pápa.

Az igazi szabadságról Libanonban

XVI. Benedek a vallási párbeszédet sürgette

XVI. Benedek pápa 24. nemzetközi apostoli útja Libanonba vezetett. Szeptember 14-től 16-ig zajlott látogatásának mottója ez volt: „Béke veletek!” A béke az a szó, amelyet a libanoniak is a leggyakrabban hangoztattak a pápalátogatással kapcsolatban.

A libanoni fővárosban a polgárháború sebei még ma is láthatók: a város új arculatát kirajzoló felhőkarcolók árnyékában mindenütt ott állnak a golyózáporok nyomait őrző épületek. A földrajzi távolságok is a mielőbbi békét sürgetik, hiszen Szíria, ahol ma is kegyetlen harcok folynak, Bejrúttól mindössze néhány tucat kilométerre fekszik.

Az Új Ember Kazahsztánban

Világ-nézet katolikus szemmel

A nyolcvanas évek legelején, egy csendes hétköznapon, a Magyar Kurír szerkesztőségében munkánkat váratlan látogató „zavarta meg”. Először nem tűnt érdekesnek. Egy idős úr jött meghosszabbítani előfizetését.

Kiderült, hogy kárpátaljai származású nyugdíjas tanyasi tanító, majd orosztanár, akit a KGB sokáig figyeltetett még a kis magyarországi faluban is, ahol családjával dolgozott. Ugyan miért figyelték? Mert Chira volt a neve. Testvére annak a Chira Sándornak, aki – megjárva a Gulagot – akkor a kazahsztáni Karagandában volt éppen száműzött püspök lelkipásztor.

Tíz éve avatták szentté

Pio atya a szeretetért

A délolasz kapucinus szerzetes, Pio atya közismert és közkedvelt szent. Valószínűleg rendkívüli adományai tették híressé: fiatalkorától magán viselte Krisztus megváltó sebeit, látomásai voltak, bilokált (egyszerre két helyen volt jelen), különösen gyóntatóként léleklátó volt, gyógyító erővel bírt, és jövendölt.
Benevento tartomány Pietrelcina falujában született 1887- ben. Szülei hét gyermeke közül a negyedik volt Ferenc. 1903-ban lépett be a kapucinus rendbe, ahol a Pio (Piusz) nevet kapta. Igazán példás élete azonban már korábban megkezdődött. Nagyon hamar fölébredt benne a vágy, hogy szenvedhessen Jézus szeretetéért. Valójában ebben vált igazán nagy szentté.

A nevelés százéves műhelye

Kisdiákként eleinte nehezen igazodtam el a hatalmas épület labirintusában, de aztán igen otthonosan éreztem magam benne. Amikor pedig az 1948-as évnyitón Abody Béla nyilván mások által írt beszédében odáig jutott, hogy mostantól „a szellem napvilága” ragyogja majd be iskolánkat, bizony botrányba, füttykoncertbe fulladt a szónoklata. Mi másképpen éreztük. Még azelőtt, hogy megismerhettem volna új iskolámat, pedagógus édesapámtól hallottam, hogy amikor érettségi elnökként valahol a ciszterci atyák vendége lehetett, másutt szerzett tapasztalataitól eltérően vacsora után itt nem széledt szét a tanári testület, hanem beszélgetve, esetleg tarokkozva együtt maradt.