Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Béchara Boutros Raï

Szerző:

Antiochia és az egész maronita egyház pátriárkája 1940. február 25-én született a libanoni Hemlayában. 1957 és 1962 között a jezsuiták jamhouri kollégiumában végezte középiskolát. 1962-ben szerzetesi örökfogadalmat tett a mariamita rendben, majd ugyanettől az évtől egészen 1975-ig Rómában tanult filozófiát, teológiát, polgári és egyházjogot, és ott is doktorált. Közben 1968-tól a Vatikáni Rádió arab osztályát vezette, és vicerektora volt rendje római kollégiumának. 1978-tól előbb alapítója volt, majd igazgatója lett a louaizéi Notre-Dame Egyetemnek.1986-ban kinevezték az akkori pátriárka segédpüspökének és általános helynökének. Több pápai főhivatal tagja, szinódusi tisztségviselő, bejrúti kánonjog- és teológia- professzor. 2011. március 15-én választották meg a 77. szír maronita pátriárkává. Székhelye a libanoni Bkerkében található.

Nem tudom, csak hiszem

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Hogyhogy „csak”? Kétségtelenül így van, ha például nem tudom, hány órakor kezdődik az előadás, csak azt hiszem, hogy hét órakor. Vagy ha (még) nem tudom, mit fog szólni meghívásomhoz az ismerősöm, de azt hiszem, örömmel fogadja majd.

Hidd el, hogy szeretlek.” Bizony ez is „csak” hit, hiszen erre azt válaszolhatják: „Hiszem, ha látom.” E téren csak a tapasztalaton alapuló tudás nyújthat biztonságot.

Korunk nagy problémája a remény hiánya

Szerző:

Az európai püspökök napjaink kihívásairól

A svájci Sankt Gallen városa adott otthont szeptember 27. és 30. között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) plenáris ülésének, amelyen a püspökök a földrészünk előtt álló kihívásokról tanácskoztak.

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, a CCEE elnöke a téma (Korunk kihívásai: társadalmi és lelki vonatkozások), valamint a helyszín megválasztásáról korábban elmondta: zarándokként érkeztek a svájci városba, hogy megemlékezzenek Szent Gálról, aki ezernégyszáz évvel ezelőtt fontos szerepet töltött be az akkoriban távolinak számító vidék evangelizációjában. A találkozó a dicsőítő ima légkörében zajlott, számos szertartással kísérve. Erdő Péter megállapította: a mai nehéz gazdasági helyzetben az európai polgárokat könnyen magával ragadja az elkeseredés.

„Pogányok udvara” Assisiben

Szerző:

Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke szeptember 25-én ismertette az október 5-én és 6-án sorra kerülő esemény programját. A tájékoztatóról kiadott sajtóközlemény hangsúlyozza: az assisi találkozó a maga nemében a legeredetibb lesz.

Ezt bizonyítja Giorgio Napolitano köztársasági elnök részvétele is, akire az olaszok mint méltó képviselőjükre tekintenek. A Pogányok udvara ez alkalommal a következő témával foglalkozik: „Isten, az Ismeretlen”.

Ravasi bíboros aggodalma

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

A hazai sajtó – úgy tűnik – nem figyelt fel egy fontos hírre: a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros, amikor szeptember 22-én magánkihallgatáson fogadta Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, aki beszámolt az erdélyi egyházi iskolákat ismét fenyegető államosításról, „aggodalmát fejezte ki, hogy Romániában ilyesmi megtörténhet”.

Tudós, tanár, rendi vezető

Szerző:

Elhunyt Zakar Polikárp volt zirci főapát

Ha neve alá csak röviden akarta felsorolni végzettségeit és munkaköreit, az is három sorban volt csak lehetséges. Gyermekkorát egy háromnemzetiségű délvidéki faluban töltötte. Munkás életének java idejét az Örök Városban élte.

Vegyes vallású szülőföldjén tanulta meg a keresztény egységtörekvések fontosságát.

Békezarándoklatként értékelték

Szerző:

A pápa közel-keleti látogatásának visszhangjából

A pápa libanoni látogatását a szeptember 17-ei olasz sajtó békezarándoklatként értékelte. Louis Sako, az iraki Kirkuk püspöke a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a katolikus egyházfő látogatása a térségben jelentős visszhangot keltett. A Vatican Insider hangsúlyozta: a pápa, amikor az arab tavasz forradalmairól beszélt, azt mondta, ügyelni kell, hogy a szabadságvágy „ne feledkezzen meg a toleranciáról”. Andrea Tornielli, a CESNUR vallásszociológiai intézet igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a pápa a remény üzenetét vitte a Közel-Keletre. XVI. Benedek nem beszélt a „népek tavaszáról”, nem áldotta meg a forradalmakat, hanem inkább azt a kérdést tette fel, mi lesz majd a kormányváltásokat követően, és milyen erők támogatják, segítik fegyverekkel a lázadókat.

A rendíthetetlen jellemű tudós

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Sokatmondó, ha egy jogtudós közéleti ember tulajdonságai közül tanítványai éppen lelkiismeretességét emelik ki, amint Kövér László, az Országgyűlés elnöke tette szeptember 19-én, a Mádl Ferenc tiszteletére rendezett emlékkonferencián, melynek címe ez volt: Tudós, államférfi, ember.
„Mádl Ferenc zsinórmértéket adott a lelkiismeretes munkához politikusként, egyetemi tanárként és akadémikusként egyaránt.”