Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Ahol nincs munka, ott hiányzik az emberi méltóság

Szerző:

Ferenc pápa szardíniai látogatásáról

A pápa szeptember 22-i szardíniai látogatásának középpontjában az embereknek a gazdasági életben elfoglalt szerepe állt.

A munkanélküliség által sújtott szigetország fővárosában, Cagliariban mindenekelőtt a munka világának képviselőivel találkozott. A munkanélküliség okozta szenvedés egy világméretű döntés, egy rossz gazdasági rendszer következménye, ez vezet ehhez a tragédiához. Az etikátlan gazdasági rendszer középpontjában a „pénz” nevű bálvány áll – mondta a szentatya részben rögtönzött beszédében.

A Mindszenty-kutatás újabb fejezete

Szerző:

Könyvespolcra

Aligha van Somorjai Ádám bencés történésznél több eredményt felmutató Mindszenty-kutató. A történész, aki évekig dolgozott Rómában a bíboros boldoggá avatási ügyének konzultoraként, relátoraként (szakértőjeként) is, eddigi életművének jelentős részében arra törekedett, hogy kutatásai nyomán teljesebben és hitelesebben is merjük meg Mindszenty József életművét. Munkáját, könyvtárnyi publikációit olykor kritika érte, mintha a források, adatok feltárása ellentétes volna a bíboros hercegprímás életművének tiszteletével. Pedig a boldoggá avatás előfeltétele is a tények sokoldalú feltárása.

A párbeszédről

Szerző:

Könyvespolcra

A Faludi Ferenc Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának Magyar Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Tanszéke a dialógusról szervezett konferenciát egy évvel ezelőtt. Az elhangzott előadások most meg jelentek a Kezdetben van a kapcsolat című kötetben. Az értékes tanulmányok közül hármat bemutatva szeretnénk felhívni a figyelmet a könyvre.

Horányi Özséb írásában a dialógusok sikerfeltételeit elemzi. Fontos, hogy a párbeszédnek legyenek résztvevői, azok értsék egymást, és ne válassza el őket túl sok idő. De a leglényegesebb, hogy nyitottak legyenek egymás felé. A dialógus résztvevője lehet individuális és transzcendens is, gondoljunk csak az imádkozó emberre, aki az Istennel folytat sajátos párbeszédet. A vallásközi dialógus, az ökumené esetében pedig nem egyének, hanem csoportok állnak egymással kapcsolatban. A szerző szerint a dialógusban részt vevők között fenn kell hogy álljon valamilyen egység, amelynek több szintje is létezhet, de ugyanilyen fontos a megegyezési szándék is.

A szentatya olvasói levele

Szerző:

Ferenc pápa

Az olasz La Repubblica napilap olvasói a szeptember 11-én reggel megjelent lapszámban Ferenc pápa levelét olvashatták, amelyben a főszerkesztőnek, Eugenio Scalfarinak válaszolt a hittel és az ateizmussal kapcsolatos, július 7-én közzétett kérdéseire.

„Kedves doktor Scalfari, ha csak nagy vonalakban is, de örömmel igyekszem válaszolni a La Repubblicában közölt leveleire…” – kezdi gondolatait Ferenc pápa. A szentatya előrelépésként értékeli, hogy párbeszédet folytatunk olyan fontos valóságról, mint a hit és Jézus személye. Kötelességünk ez a párbeszéd, mert „a keresztény hitet, amely a fény szimbóluma, az évszázadok során azzal bélyegezték meg, hogy a babonaság sötétségét jelenti, és szemben áll az értelemmel”.

Sokatmondó program

Szerző:

Zarándoklat Assisibe

Hosszú ideje létező hagyomány, hogy a pápák – különösen a nem olasz pápák – október 4-én, Olaszország nemzeti szentje, Assisi Szent Ferenc emléknapján elzarándokolnak a festői szépségű Assisibe. Vajon miért? Azért, hogy ezzel is kifejezzék, mennyire nagyra becsülik Olaszország keresztény történelmének értékeit? Vagy talán azért, hogy az egyház egyik legnagyobb szerzetesrendjének bölcsőjénél találkozzanak azokkal, akik oly sokat tettek az egyház küldetéséért? Esetleg azért, hogy ezen a napon átérezhessék az olasz nép lelkiségét (amelyre sajnos rányomta bélyegét a mai kor szellemisége)? A hagyomány kialakulásában valószínűleg mindhárom szándék szerepet játszhatott.

Százesztendős volt

Szerző:

Elhunyt Varga Ince domonkos szerzetes

Az osztrák katolikus sajtó a Domonkos-rend újabb kori történetének egyik kiemelkedő személyiségeként említi a százesztendős korában, szeptember 8-án Bécsben elhunyt Varga Incét. Néhány héttel ezelőtt, századik születésnapján még vele együtt mutatott be hálaadó szentmisét a két domonkos bíboros, Christoph Schönborn bécsi és Dominik Duka prágai érsek. A liturgián Európa minden részéből nagy számban vettek részt a rendi közösség tagjai.

Hogyan kezdődött (újra)?

Szerző:

A vatikáni–magyar diplomáciai kapcsolat

Hazánk a modern értelemben vett állandó diplomáciai képviseletek létrejöttétől 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Jóllehet a magyar katolikus egyház – az esztergomi hercegprímások vezetésével – megőrizte különállását, mivel az uralkodók (a Habsburg-császárok, illetve -királyok) mindkét államalkotó ország élén ugyanazok voltak, a Szentszék csak Bécsbe küldött apostoli nunciust.

„Európa atyja”, a szent politikus

Szerző:

Jól tudom, hogy csupa ellentmondásnak tűnik a fenti cím, de hát ilyen ez az európai történelem. Brüsszelben ugyan ma sem csak egykori maoisták, ’68-as anarchisták a hangadók, hanem dolgoznak például kereszténydemokrata politikusok is, de kétségkívül sokan vannak, akik szívesen elfelejtenék – másokkal együtt Robert Schuman nevét és örökségét.

Ráadásul szent életű politikus? Talán bízni lehetett a szavaiban? „A papok” irányították? Ki volt ez a Robert Schuman? Valami középkorból itt felejtett figura? Nem.