A rendszerváltás keresztény történelme

Könyvespolcra

Urbi et Gorbi című könyvében Joachim Jauer német tudósító a keresztényeknek az 1989–90-es történelmi fordulatban játszott úttörő szerepét foglalja össze. A cím II. János Pál pápára és Mihail Gorbacsovra, a Szovjetunió akkori elnökére utal. A szerző nem elégszik meg azzal, hogy felidézi a pápának a lengyelországi események alakulásában játszott vitathatatlan szerepét, és értelmezését adja az ellene elkövetett merényletnek, de fejezeteket szentel a kelet-németországi evangélikusok és a Gorbacsov-féle „glasznoszty és peresztrojka” bemutatásának, a prágai, sőt a bulgáriai eseményeknek is.

Ferenc pápa kritikus hangja

„A középpontban az embernek kell állnia”

Ferenc pápa ismét bizonyságát adta bátorságának és egyszerűségének abban az interjúban, amelyet a Barcelonában megjelenő La Vanguardia című napilapnak adott. A beszélgetés szövegét június 13-án a L’Osservatore Romano is közölte. Az interjú tartalmát Vértesaljai László fordításának felhasználásával ismertetjük.

A keresztényüldözés nagy aggodalommal tölti el a pápát. Ez a jelenség ma erősebb, mint az egyház első századaiban. A keresztényeknek ma több vértanújuk van, mint akkoriban volt – fogalmazott a pápa.

Arra a megjegyzésre, hogy egyesek forradalmárnak tartják, így válaszolt: „Számomra az igazi forradalom azt jelenti, hogy visszamegyünk a gyökerekig, és felismerjük, hogy e gyökereknek mondanivalójuk van a mai kor számára.” Soha egyetlen lépést sem tehetek az életben, ha nem tudom, honnan jövök.

A cédrusok országa államelnök nélkül

Beshara Boutros Raï bíboros, maronita pátriárka június 11-én arra intette a szíriai érdekeltségű „Március 8″ elnevezésű pártszövetség képviselőit, hogy senkinek sincs joga megbénítani Libanon állami intézményeinek működését. Mióta ugyanis Michel Szulejman államelnök megbízatása május 25-én lejárt, már hatszor kísérelték meg, hogy a parlament megválassza utódját, de a „Március 8″ pártszövetség tagjai minden alkalommal távol maradtak az üléstől, így lehetetlenné vált a szavazás.

Libanont, amelynek címerében ott szerepel a bibliai cédrusfa, egykor a Közel-Kelet Svájcának nevezték. A Franciaországtól 1943-ban függetlenné vált ország ugyanis a keresztények és muzulmánok együttélésének szép példáját nyújtotta.

A brazil foci kezdetei

Egyházi indítással

A cikk címe azt sugallja, hogy a katolikus egyháznak jelentős szerepe volt a brazíliai futball történetében. Valóban, egyes katolikus papok sokat tettek e labdajáték brazíliai elterjedéséért. Bodo Bost luxemburgi teológus, publicista cikkéből tudhatjuk meg, hogy amikor 1890 körül Brazíliában hódítani kezdett a futball, éppen a papok voltak a leglelkesebb népszerűsítői. Egyikük, Manuel González egy petrópolisi katolikus iskola számára adta ki honi nyelven először a futball szabályait, és ő készítette el az első bőr futball-labdát is. Vajon miért? Vélhetően azért is, mert felismerte e csapatjáték nevelő erejét. De nem csupán ezért. 

Élet a kábítószer-használat sötét alagútja után

Ferenc pápa Kalábriában – egy drogfüggő férfi tanúságtétele

Ferenc pápa június 21-én a dél-olaszországi Kalábriába látogatott, ahol többek közt találkozott egy korábban drogfüggő férfivel, Salvatore Loisival. A börtönviselt kalábriai férfi drámai élettörténete nagy tanúságtétel. Loisi huszonöt éve élt már együtt élettársával, amikor olyannyira megérintették Ferenc pápának a házasság szentségével kapcsolatos szavai, hogy párjával eldöntötték: oltár előtt szentesítik kapcsolatukat. A megfelelő előkészületeket követően a börtönviselt férfi házasságot kötött kedvesével, Mercedesszel. Hat éve kezdett végre dolgozni a Cassanói egyházmegye támogatói programja keretében. „Nagyon sokat köszönhetek Nunzio Galantino püspökünknek, a plébánosomnak, Silvio Renne atyának és azoknak az önkénteseknek, akik az egyházmegyei karitász kötelékében dolgoznak. De hálás vagyok mindenkinek – vallja Salvatore –, akik segítettek, hogy ismét »normális« ember legyek. Megpróbálom másoknak visszaadni mindazt a szépet, amit ezekben az években tőlük kaptam” – fogalmazott Loisi.

Háború és élet

Ezekben a napokban emlékezik a világ az I. világháború kirobbanásának századik évfordulójára. Közvetlen előzménye, mondhatni ürügye Gavrilo Princip szarajevói diák Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége ellen elkövetett június 28-i merénylete volt. Ekkor már készen álltak a haditervek, így pontosan egy hónap múlva, július 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának. Ferenc József császár és király kiáltványban fordult a Monarchia népeihez. Sokszor idézett szavait már akkor sem tartotta mindenki őszintének: „Leghőbb vágyam volt, hogy Isten kegyelméből még hátralévő éveimet a béke művének szentelhessem, és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A gondviselés másként határozott (…)” Isten azonban soha sincs a háború pártján.

Labdarúgó-világbajnokság

Ferenc pápa üzenete

Ferenc pápa a június 12-én elkezdődött brazíliai világbajnokságra videoüzenetet küldött, melyben kifejezte reményét, hogy a sportünnepen túl a bajnokság a népek közötti szolidaritás nagy eseményévé is válik. Ehhez a játék, a párbeszéd, a megértés és a kölcsönös emberi gazdagodás szellemisége szükséges – fogalmazott a szentatya.

A sport nem pusztán szórakozás, hanem – a pápa véleménye szerint – olyan értékek közvetítése, melyek az emberi személy javát szolgálják. „Gondoljunk csak a becsületességre, az állhatatosságra, a barátságra, a megosztásra, a szolidaritásra. A sport számos értéket hoz létre, melyek az emberi élet minden vonatkozásában, így a béke megteremtésében is fontosak. A sport a béke iskolája.”

Az újrakezdés lendülete

Petőfi egykor egy „barátságos meleg szobában” lelte meg a boldogságot.

Mások életük egy-egy örömteli pillanatával azonosítják. Van, aki kellő anyagi megelégedettség nélkül nem tudja elképzelni. Gyerekek mosolya, unokák gondja nélkül is nehéz. Vagy talán magányosan, betegen lehetséges?

Filozófusok, pszichológusok próbálják meghatározni.

Közvélemény-kutatók kérdezgetik. Kiderül, hogy a nyomorgó cigányok mindig készek dalolni, a latin-amerikai országok ugyancsak rászoruló népe is boldognak vallja magát. Egy azonban biztos: ahol nincs béke, ott nem terem boldogság sem. Szíria ma a világ egyik legboldogtalanabb országa.