Váljunk Isten arcává!
Országos konferencia az irgalmasságról
 |
|
Fotó: Bókay |
A jubileumi 2000. évben II. János Pál pápa a szentek sorába iktatta Boldog Fausztina Kowalska nővért, az isteni irgalmasság apostolát, egyben kihirdette, hogy húsvét második vasárnapján, fehérvasárnap tartsa a világegyház az isteni irgalmasság ünnepét, mely a feltámadott Krisztus ajándéka az egész emberiség számára – amint ezt Dives in misericordia kezdetű enciklikájában kifejtette. 2002-ben II. János Pál felszentelte Krakkóban az Irgalmasság bazilikáját, és Isten irgalmába ajánlotta az egész világot. 2005-ben pedig éppen ennek az új ünnepnek vigíliáján szólította magához őt a Teremtő. Szent Fausztina nővérnek a világ minden táján akad követője. Az elmúlt esztendőben, Rómában tartották az isteni irgalmasság apostolainak első világkongresszusát, ahol Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek kezdeményezésére elhatározták, hogy szerte a világban országos konferenciákon terjesztik e tiszteletet. Hazánkban első alkalommal április 18-án, a fehérvasárnapot megelőző szombaton rendeztek ilyen konferenciát Bizalom az irgalmas Istenben címmel a budai ciszterci Szent Imre-templomban.
A reggel kilenctől este kilenc óráig tartó találkozó kezdetén az ország minden tájáról érkezők hosszú sorokban álltak a regisztrációs asztaloknál, hogy kitűzőt kapjanak, adataikat rögzítsék, hogy máskor is el tudják érni egymást, valamint tarthassák egymással a kapcsolatot. A kilencszáznál is több résztvevőt a példásan megszervezett konferencián mindenről tájékoztatták a rendezők, pontosan kezdődtek a meghirdetett események, imák, előadások. A nap egyik legfontosabb pillanata volt, amikor Szent Fausztina csontereklyéjét Katona István püspök és paptársai ünnepélyesen az oltárra helyezték, ahol aztán a hívek leróhatták előtte tiszteletüket.
A házigazda plébános, Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes köszöntőjében szólt arról, hogy az isteni irgalmasság dönt a világ sorsáról. Mint mondta, semmilyen diplomácia, tudás nem mentheti meg azt, ami veszni indult az emberek miatt, és akár az egész világot elpusztíthatja, csakis a megváltó Jézus, aki a kereszten meghalt értünk, majd föltámadt. Szólt arról is, hogy az utóbbi idők pápái körleveleikben az egyszerre igazságos és irgalmas Isten titkán elmélkednek. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, védnöke pedig Ternyák Csaba egri érsek volt, aki levélben köszöntötte a megjelenteket. Ebben többek közt azt kívánta, hogy a jelenlévők – megtapasztalva az isteni irgalmasság vigasztaló örömét – odaadó életük által az emberi irgalmasság terjesztői legyenek a világban.
Katona István egri segédpüspök a konferencia reggelén II. János Pál pápa 2002-ben, az Irgalmasság bazilikájának fölszentelésekor elhangzott szavait idézte. Mint a püspök mondta, bár ő már a mennyekben van, most is szól hozzánk. A püspök figyelmeztetett: nincs más reményforrásunk, mint Isten irgalmassága, majd folytatta: az ember megdöbbenve áll a sok emberi gonoszság előtt, ám vannak, akik keresik a remény forrását, melyet Krisztusban fedezhetnek fel, aki az Atya arcát mutatja nekik.
(Folytatás a 12. oldalon.)
P. Notker Wolf bencés prímás-apát (képünkön) a müncheni Süddeutsche Zeitungban cáfolta, hogy XVI. Benedek pápa szakítani akar a II. vatikáni zsinat tanításával. Végül is Joseph Ratzinger fontos zsinati szakértő volt. A pápa szándéka, hogy jobban beágyazza az egyházi hagyományba a zsinat tanítását. A szakadár tradicionalista püspökök kiközösítésének feloldása nem jelent mást, mint az egyházzal való kiengesztelődésükért folytatandó párbeszéd kezdetét. 
A találkozón részt vett Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, valamint Josip Bozanic bíboros, a szervezet alelnöke, továbbá Aldo Giordano prelátus, a Szentszék Európai tanács melletti állandó megfigyelője is. A CCEE által kezdeményezett találkozó házigazdája Luigi Padovese püspök, anatóliai apostoli helynök, a törökországi püspöki konferencia elnöke volt. A tanácskozás Iskenderumban, Kelet-Anatóliában kezdődött március 3-án Padovese püspök előadásával a törökországi keresztények és a katolikus egyház helyzetének bemutatásával. Március 7-én Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét az isztambuli katolikus közösség részvételével a helyi katolikus székesegyházban. Az összejövetel középpontjában a keresztény identitás témája állt. A Pál apostol által kétezer éve felkínált modellből indultak ki a résztvevők. Az apostolnak egy multikulturális és sokvallású közegben kellett prédikálnia, hozzájárulva ezáltal a keresztény identitás építéséhez. A püspökök tehát megvizsgálták a keresztény öntudat mai helyzetét a délkelet- európai országokban. A zarándoklat során látogatást tettek Antiochiában, Pál apostol három útjának központjában, valamint Szeleuciában, hogy megtekintsék az ókori kikötő romjait, ahonnan Pál első útjára indult Krisztus után 43-ban. Március 6-án a résztvevők Tarsus-ba, Pál szülővárosába utaztak. Március 7-én a délkelet-európai püspöki konferenciák elnökeit fogadta I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka, és a főpásztorok részt vettek egy ortodox vecsernyén. 
A berlini fal leomlásának huszadik és Alojzije Stepinac bíboros (képünkön) boldoggá avatásának tizedik évfordulója alkalmából a CCEE (Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa) szervezésében közép- és kelet-európai püspöki konferenciák elnökei és bíborosai üléseztek február 10-én a horvát fővárosban. Az ülés témája a következő volt: A közép- és kelet-európai egyház küldetése húsz évvel a kommunista rezsim bukása után (1989-2009). Részt vett a konferencián Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke, Audrys Juozas Backis bíboros, vilniusi érsek, Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek, Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna püspöki konferenciáinak képviselői. 