Administrator

 

EURÓPA

A bíboros államtitkár ukrajnai látogatása

Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár Marta Wiecka irgalmas nővér (1874-1904) (képünkön) boldoggá avatása alkalmából május 23-26-án Ukrajnába látogatott. A bíboros Kijevben felkereste az épülő új görög katolikus székesegyházat. Ezután részt vett a görög katolikus liturgián, majd úrnapi szentmisét mutatott be a római katolikus székesegyházban, és részt vett a körmeneten. Bertone bíboros megáldotta a domonkosok által vezetett Aquinói Szent Tamás Teológiai Intézetet és fogadta a kijevi fiatalok képviselőit. Viktor Juscsenko ukrán elnökkel és Julia Timosenko miniszterelnökkel is találkozott. (VR)

Német katolikus nagygyűlés Osnabrückben

Május 21. és 25. között tartották az északnémet városban a 97. német katolikus nagygyűlést. Osnabrück városában kötötték meg 1648-ban, a harmincéves háború végén a westfáliai békét. Az apostoli nuncius tolmácsolta XVI. Benedek pápa üzenetét. „Az evangélium erejében vegyetek rész tevékenyen hazátok társadalmi életében" – buzdított a pápa. „Te kivezetsz bennünket a szabadba" – utal üzenetében a pápa a zsoltáros szavaira, az idei nagygyűlés mottójára, majd felteszi a kérdést: hová is vezet bennünket az Istennel való találkozás, a hit? Csak akkor találjuk meg a valódi szabadságot, ha életünkbe befogadjuk Istent. Az ötnapos rendezvényen több mint ezer különféle program várta az érdeklődőket. Acsalád, a fiatalok, a béke, a környezet és az emigráció, valamint nagy hangsúllyal az ökumené volt az idei nagygyűlés témája. (VR)

Danneels bíboros hetvenöt éves

Godfried Danneels bíboros, mechelen- brüsszeli érsek a kánonjogi előírás szerint benyújtotta lemondását a Szentatyának. Danneels bíboros június 4-én tölti be 75. életévét. Az érsek 1980 óta áll a belga püspöki konferencia élén. Belgiumi egyházi körök azon a véleményen vannak, hogy a pápa nem fogadja el azonnal a lemondást. (MK)

Franciaország iraki keresztények befogadására készül

Mintegy ötszáz iraki keresztény franciaországi letelepedési kérelmét vizsgálják Párizsban. A félezer iraki keresztény menekült befogadására március 19-én tett ígéretet Bernard Kouchner francia külügyminiszter azt követően, hogy iraki szélsőségesek elrabolták és meggyilkolták Paulosz Faradzs Rahho moszuli káld érseket. A gesztus egyben jelzi, hogy Párizs figyelemmel kíséri az év eleje óta folyamatosan szaporodó támadásokat az iraki keresztények ellen. (La Croix)

A katolikus egyetemek kommunikációs tanszékeinek küldetéséről

A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa Rómában május 22-24-én nemzetközi kongresszusát tartotta e témában. A Pápai Orbán Egyetemen 43 ország 45 egyetemének médiaszakemberei tanácskoznak Claudio Maria Celli érsek, a pápai tanács elnöke vezetésével. A Szentatya arra bátorította a tanárokat, hogy mindig az igazság és a jóság iránti szenvedély hajtsa őket, mert ez mindig nagyon erős a fiatalokban. A jó kommunikációhoz hasznos lehet egyfajta szkepticizmus, főleg ami a közérdekű témákat érinti, de mindez nem válhat relativista cinizmussá. A médiaszakemberek segítsék elő az igazságosságot és a szolidaritást. Minden helyzetben tiszteljék az emberi személy értékét és méltóságát, ugyanis minden embernek joga, hogy ne sértsék meg saját személyes életében. Törekedni kell rá továbbá, hogy a kommunikáció világának globalizáló hatása ne gyengítse meg, ne tüntesse el a helyi kulturális szokásokat. (VR)

Szent Cirill és Metód példája nyomán

XVI. Benedek pápa május 24-én fogadta a Vatikánban a macedón és a bolgár küldöttségeket, akik a szlávok apostolainak ünnepére érkeztek az Örök Városba. A pápa emlékeztetett rá, hogy Szent Cirill és Metód evangelizáló munkája a szláv népek körében a mai napig követendő példája a hit inkulturációjának. A keresztények feladata ezért az, hogy fenntartsák és megerősítsék azt a szoros kapcsolatot, amely az evangélium és saját kulturális önazonosságuk között fennáll. (VR)

Walter Kasper bíboros Oroszországban

Május 21-én kezdte meg kilencnapos oroszországi körútját a Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke, Walter Kasper bíboros. Úrnapján a moszkvai Istenanya-székesegyházban mutatott be szentmisét, találkozott II. Alekszij pátriárkával, és átadta neki XVI. Benedek pápa üzenetét és ajándékát. A bíboros Kirill szmolenszk-kalinyingrádi metropolita meghívására érkezett Oroszországba. Ellátogatott Kazanyba és Nyizsnyij Novgorodba is, amely Oroszország legismertebb zarándokhelyévé fejlődött az elmúlt időben. Walter Kasper május 30-án tért vissza Rómába. (KAP)

Az albán egyház újjá tudott születni

Az albán püspöki konferencia nyolc tagját fogadta a Szentatya május 23-án, akik ad limina látogatásuk alkalmából beszámoltak egyházuk helyzetéről a pápának és a szentszéki hivataloknak. A kommunizmus bukása és az albán hierarchia újrateremtése után ez az első ad limina látogatás. A pápa is felidézte az ateizmust hirdető diktatórikus rezsim szomorú örökségét. Nyilvánvaló, hogy ez az antidemokratikus szemlélet emberi szinten is milyen nagy gondot jelent, hiszen közös nyelvet kell teremteni ahhoz, hogy új társadalmat tudjanak építeni. Az albán nép ősi hagyományait megérteni képtelen kommunista rendszer sötét éjszakája után az egyház gondviselésszerűen újjá tudott születni. – Albánia három és fél millió lakosának fele muzulmán, a katolikusok száma félmillió. (VR)

Kasper bíboros Oroszországban

Május 21-én kezdte meg kilencnapos oroszországi körútját a Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke, Walter Kasper bíboros. Úrnapján a moszkvai Istenanya-székesegyházban mutatott be szentmisét, találkozott II. Alekszij pátriárkával, és átadta neki XVI. Benedek pápa üzenetét és ajándékát. A bíboros Kirill szmolenszk-kalinyingrádi metropolita meghívására érkezett Oroszországba. Ellátogatott Kazanyba és Nyizsnyij Novgorodba is, amely Oroszország legismertebb zarándokhelyévé fejlődött az elmúlt időben. (KAP)

Új gondolkodásmódra van szükség az élelemhez való jog vitájában

A személyt kell a középpontba helyezni, nem elég pusztán a gazdasági profitra összpontosítani – hangsúlyozta Silvano Tomasi érsek május 22- én, az ENSZ Emberjogi Tanácsának genfi ülésén. Az élelmiszerhiány következtében sok szegény hal éhen nap mint nap, míg hatalmas összegeket fordítanak fegyverekre. A nemzetközi közösséget tehát cselekvésre kell ösztönözni. Az élelemhez való jog kihat az emberi család jövőjére és a globális közösség békéjére. (VR)

A Humanae vitae enciklika évfordulóján

Kétnapos nemzetközi konferenciát rendeztek május 27-28-án a Humanae vitae kezdetű enciklikáról Bukarestben. Az etikai kérdésekkel foglalkozó szekcióülés vezetésére Erdő Péter bíborost, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökét kérték fel. Az előadók között szerepelt még többek között Francesco Coccopalmerio, aki az enciklika normatív jellegéről tartott előadást, míg Elio Sgreccia a Humanae vitae-ben a házasságra vonatkozó részeket tárgyalta. Gianfranco Girotti az enciklika keresztény öntudatra gyakorolt hatását elemezte, majd Agostino Montan professzor a dokumentum egyházi tanítóhivatali fontosságáról és annak kánonjogi aspektusairól beszélt. (MK)

A pozsonyi érsek a Tiso-tisztelet ellen

Stanislaw Zvolensky új pozsonyi érsek elhatárolta magát azoktól a törekvésektől, amelyek fel kívánják értékelni Jozef Tiso, 1939-1945 között volt szlovák pap miniszterelnök személyét. Az érsek szóvivője utalt arra, hogy Zvolensky egyértelműen elítélte az emberi jogok minden megsértését. Nem vett részt egy hónapja a Pozsonyban Tisoról megemlékező szentmisén, amelyet magánkezdeményezésre Jan Sokol nagyszombati érsek mutatott be. Jozef Tisót a Hitlerrel való együttműködéséért, hetvenezer zsidó deportálásáért háborús bűnössé nyilvánították.

 

Keresztény-muzulmán párbeszéd Esztergomban

    A Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája iszlám kapcsolatokért felelős bizottsága (CRME) Esztergomban ülésezett április 17. és 20. között Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke meghívására. A találkozón muzulmán vezetők is részt vettek, hogy a bizottság tagjaival közösen előkészítsék az október 20-23. között Brüsszelben tartandó európai keresztény-muzulmán konferenciát, melynek témája: Európai állampolgárok és hívők. Keresztények és muzulmánok mint aktív partnerek az európai társadalomban.

    A CRME 1986-ban alakult ökumenikus bizottság, célja, hogy az európai egyházakat az iszlámmal való kapcsolat keresésében és erősítésében segítse.

    Az esztergomi összejövetel napirendjén szerepelt emellett két dokumentum előkészítése. Az egyik irat a vallásos indíttatású erőszak egyes eseteivel kíván foglalkozni, a másik témája, miként hat a papok és lelkipásztorok munkájára az európai muzulmán jelenlét.

    A négynapos találkozón megvitatták azt a 2007. október 13- án kiadott nyílt levet, amelyet 138 muzulmán vallási vezető intézett az egyházak és keresztény közösségek elöljáróihoz, valamint az európai muzulmánok idén januárban kelt chartáját, amelyet 400 muzulmán egyesület és szervezet írt alá.

(MKOK Sajtóiroda)