Rátkai Balázs

Az én karácsonyaim mindig családi körben, meleg szobában, a lucfenyő illatával, Mennyből az angyallal, finom vacsorával, ajándékokkal, sok szeretetben és éjféli misével zajlottak.

Kedves Olvasóink, észrevehették: ismét egy sárga csekk esett ki az Új Emberből. Az elmúlt időszakban többször is tanúi lehettek, milyen sokan kérnek segítséget általunk is. Támogattunk fontos ügyeket, segítettük a gyűjtést az árvíz és a vörösiszap károsultjai számára, a Sant’Egidio közösséggel együtt afrikai éhezők számára kértünk adományokat, és olvasóink mindenben mindig segítettek. Most magunk miatt, a katolikus sajtó támogatására kérjük Önöket.

A legfrissebb hírek szerint vasárnap este tizenegy magyar turista meghalt, huszonkilencen pedig megsérültek az egyiptomi búvárparadicsomban, Hurghadában, amikor a repülőtérre menet felborult az őket szállító autóbusz. A baleset feltehetőleg a buszsofőr hibájából következett be, aki rossz minőségű úton túl nagy sebességgel haladt.

Az egyházi év végére, Krisztus Király vasárnapjára egy kis meglepetéssel készültünk. Az elmúlt másfél évben az Új Ember szerkesztőségében talán a leggyakrabban használt szó a megújulás volt. Talán egy lakásfelújításhoz hasonlítanám mostani életünket, hiszen úgy kell „kipofoznunk” meglevő otthonunkat, lapunkat, hogy a felállványozott épületben élünk, dolgozunk, és hétről hétre megjelenünk. Így lassabb, nehézkesebb a feladat megoldása, de remélem, a végeredménynek mindannyian – olvasók és újságírók is – örülni tudunk.

Várod már az iskolát? Talán hirtelen én sem tudnék válaszolni erre a kérdésre, mégis hányszor és hányszor kiszalad a számon ez a mondat iskolába készülő, éppen vakációzó gyermekem felé. Hétéves lányom szégyenlősen csendben marad egy-egy ilyen kérdés elhangzása után, hiszen ha azt mondaná, hogy várja, akkor nem mondana igazat, mert azt sem tudja, mi is az, amit várnia kellene. Ő pedig természetesen igazat akar mondani.

„Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”
 Amikor Magyarország új Alkotmányának e sorait olvastam, eszembe jutott a királydombi István, a király előadás. Kilencéves gyerekként ott lehettem a rockopera főpróbáján, és eleven valósággá változott előttem a mondák első szent magyar királyának története.

Pünkösd ünnepével gyerekként nem nagyon tudtam mit kezdeni, pedig hittanon mindent megtanultam a Szentlélekről és az eljöveteléről, tudtam és szerettem a Lélek-hívó népénekeket. De valahogy nem értettem, nem ragadott magával, még annyira sem, hogy kérdezzek Róla. Talán az is oka lehet ennek, hogy nagyon korán, tízéves koromban bérmálkoztam. Kevés volt a gyerek a templomban annak idején, örült a plébános úr, hogy Budapest egyik legnagyobb templomából legalább egy testvérpárt küldhetett a Szent István-bazilikába, Lékai bíboros úrhoz a bérmálásra. Meg talán nem is tudtam elképzelni a Szentlélek Istent.

Interjú Erdő Péter bíborossal

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi rendes ülésén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket újabb öt évre megválasztották az MKPK elnökének. A püspöki testület alelnöke Ternyák Csaba egri érsek, az állandó tanács választott tagja pedig Veres András szombathelyi megyés püspök lett. Megbízatásuk öt évre szól. A lapzártánkkor zajlott választás után Erdő Péter bíboros interjút adott lapunknak.

– Megtisztelő a püspöki konferencia bizalma, az újraválasztásom az elnöki tisztségre, ugyanakkor hozzáteszem, hogy e testület elnökeként a konferencia állandó tanácsával együtt dolgozom. Az új állandó tanácsban az elnök mellett alelnökként Ternyák Csaba érsek, tagként Bábel Balázs érsek, valamint Veres András püspök úr vesz részt.