Megszakításokkal, hosszú kihagyásokkal bő másfél évtizeden át foglalkoztatta Szent Szaniszló személye Liszt Ferencet, aki a Szent Erzsébet legendájának bécsi sikerén felbuzdulva 1869-ben határozta el, hogy oratóriumot ír Lengyelország XI. században élt védőszentjéről.
A kőbányai Szent György napközis tábort 1996-ban Verseczy Mária nyugdíjas tanár-hitoktató alapította. Évekkel ezelőtt az Új Ember családi magazinja számára készült beszélgetésben elmondta: nyaranta fájó szívvel tapasztalta, hogy leggyakrabban az utcán találkozott a gyerekekkel.
A szó régi és örök értelmében úriember. Számára természetes az adott szó szentsége, a megbízhatóság és a pontosság. Schmidt Egon családtag az Új Embernél. Immár több mint tíz éve gazdagítja jegyzeteivel a hetilapot, a kiadó gondozásában egymás után jelennek meg albumszépségűre megálmodott ismeretterjesztő munkái, népszerű gyermekkönyvei. A szerkesztőségben gyakran találkozhatunk vele. Tapintatos, lényegre törő. Megállítjuk, kérdezgetjük, mert keressük az alkalmat, hogy ha röviden is, de szót válthassunk vele.
„A Magyar Nemzeti Galéria és az esztergomi Keresztény Múzeum 2011-ben kettős kiállítás keretében mutatja be idősebb Markó Károlynak és követőinek művészetét. Az elmúlt évek kutatásai számos új tényt és összefüggést tártak fel Markó Károllyal kapcsolatban, s most először foglalkozunk alaposabban Markó gyermekeinek és követőinek művészetével is. Bármennyire nagyra becsült mestere volt is ő a magyar művészettörténetnek, ilyen gazdag életmű-kiállításra eddig még nem volt példa” – ajánlják a május elején megnyílt reprezentatív tárlatot a kurátorok: Hessky Orsolya, Bellák Gábor, illetve lapunk állandó munkatársa, Dragon Zoltán, akit a Markó-anyag különlegességeiről kérdeztünk.
– Nagy örömünk, hogy a kiállítás fő attrakciójaként a mexikóvárosi San Carlos Nemzeti Múzeum gyűjteményéből bemutathatunk négy Markó-festményt, amelyek százhatvan éve nem hagyták el az Újvilág területét. Három másik – Mexikót szintén megjárt – képet pedig Barcelonából kölcsönöztünk. Ezek – a katalán festő, Pelegrín Clavé hagyatékából – 1927-ben kerültek barcelonai állami tulajdonba… No de ne szaladjunk ennyire előre.
 |
|
A Parsifal zárójelenete a Művészetek Palotájában |
Talán csak a zene alkalmas arra, hogy az akadozó, pontosságra törekvő, de mégiscsak tükör által homályosan láttató-győzködő szó mellett-helyett közvetlenebbül adjon választ az emberlét „itt és most”-on túlmutató kérdéseire. A héten kezdődő (hatodik) Budapesti Wagner-napok gondolati fókuszában a tisztaság, a transzcendens érzelem, valamint az elmélyült, megedzett hit áll, úgy, ahogy ezt Richard Wagner – mai tolmácsolóin keresztül – a Lohengrinben, a Trisztán és Izoldában, illetve a Parsifalban feltárja.
Lemezajánló
A Bánk bán legújabb lemezfelvételének nem az a legfőbb érdeme, hogy Erkel művének 1860-as ősváltozatát rögzíti, hanem az, hogy van. Nem „világpremierről” van szó, hiszen az eredeti verziót az akkori Szerencsejáték Rt.-nek (!) köszönhetően 1993-ban már felvették Oberfrank Géza vezényletével, Molnár András, Kertesi Ingrid és Marton Éva főszereplésével. Amióta a Hungaroton az 1990-es évek elején leállt nemzetközi viszonylatban is jelentős operai projektjével, amelyben első osztályú hazai és külföldi énekeseket foglalkoztatott, zenei életünk élvonalának – széles körben hozzáférhető – hangi dokumentálása lényegében leállt. Most a már nem is annyira új generáció tagjai kaptak lehetőséget, hogy a hallgathatóság örökkévalóságába lépjenek. A címszereplő, Bándi János harminc éve főiskolásként debütált Rossini Hamupipőkéjének Ramiro hercegeként az Erkel Színházban.
Renée Fleming, minden idők egyik legnagyobb és legünnepeltebb operacsillaga önálló esttel lép fel május 11-én a Magyar Állami Operaház immár harmadik alkalommal megrendezett Májusünnep fesztiválján. Az amerikai szoprán a pályán eddig eltöltött huszonöt éve során több mint kétszázszor szerepelt a New York-i Metropolitan színpadán. Fellépett Barack Obama elnöki beiktatásán, énekelt Károly walesi hercegnek a Buckingham-palotában, valamint Václav Havel cseh elnök meghívására a bársonyos forradalom huszadik évfordulójára rendezett ünnepségen.
Beszélgetés Varga Jánossal, a Pázmáneum új rektorával
Bécsben, a Boltzmanngassén, az amerikai nagykövetség mellett egy száztíz éves, tekintélyes, egyszerűen elegáns négyemeletes épületben működik a Collegium Pázmáneum. Hátsó, kerti frontja a városra, templomtornyokra, a távoli Práterre és a közeli Liechtenstein-palotára néz, ahová a Heimito von Doderer regénye által híressé vált szecessziós-art-deco Strudlhof-lépcső vezet le. A tágas rektori lakás nappalijában, a Mindszenty-emlékszobában ültünk le beszélgetni Varga Jánossal, a Pázmáneum tavaly kinevezett rektorával, akit először arról kérdeztem, hogyan vezetett az útja az esztergomi szemináriumból az osztrák fővárosba.
