Ásatási beszámoló a Szentföldről
Múlt nyáron beszélgettünk Vörös Győzővel jordániai feltárásairól, a Machaerusról, Keresztelő Szent János mártírhalálának helyszínéről — és a neves magyar ókorkutató-egyiptológus készülő könyvéről.
Az assisi bazilika freskói
Hermann Hesse Assisi Szent Ferencében olvasom: „Különösen a művészek ünnepelték, akiknek megváltója volt, és akinek felnyitotta a szemét. (…) Kiváltképp a világhírű Giottót, az újabb kor első nagy festőművészét ösztönözte Ferenc iránt érzett hálája és nagy szeretete, valamint Ferenc szelleme arra a mély és hőn izzó ábrázolása, melyet csodálatos művein fellelhetünk.
Ásatási beszámoló a Szentföldről – Múlt nyáron beszélgettünk Vörös Győzővel jordániai feltárásairól, a Machaerusról, Keresztelő Szent János mártírhalálának helyszínéről – és a neves magyar ókorkutató-egyiptológus készülő könyvéről.
Országjáró
Idén március 22. és 24. között zajlik majd a Tesz-Vesz Tavasz. A rendezvénysorozatot a Pasztorális Helynökség koordinálja, és a Katolikus Ifjúsági Alapítvány rendezi. A Szeged–csanádi egyházmegyében hagyományossá vált akció minden évben egyre több fiatalt mozgat meg. 2012-ben huszonhét település harminchat csapata ezerháromszáz fővel vett részt a programon.
A szervezők idén is várják mindazokat, akik szívesen vállalnak önkéntesen olyan feladatot, amellyel saját környezetüket teszik jobbá, szebbé, élhetőbbé. További részletek olvashatók a www. felrazas.hu oldalon, illetve információ kérhető az ifjusag@ felrazas.hu e-mail címen.
Országjáró
Múltjáról vall a szeged-felsővárosi templom
Az oklevelek szerint már az Árpád-korban virágzó apátság állt itt, amelyet Szent Mikós, a halászok, hajósok és a vízen járók patrónusának tiszteletére emeltek. Ez az első templom a tatárjárás idején, 1241-ben elpusztult. A másodikat a hajdani apátság romjain a Domonkos-rendi szerzetesek építették, akik 1318-ban telepedtek le Felsővároson. Ők is Szent Miklósról nevezték el a szentegyházat, amely aztán a százötven éves török uralom alatt megsemmisült. 1744-ben a minoriták kérték el a várostól a „romkertet”, melyen a harmadik, ma is álló késő barokk templom épült fel 1754 és 1767 között.
Nézőtér
Ígérem, rövid lesz… Ha a mozgókép világrendjében létezik tökéletes vagy ahhoz nagyon közeli alkotás, akkor A király beszéde az. Tom Hooper sokszorosan Oscar-esélyes filmje a legjobb értelemben vett európai mozi, amely nem a 3D és a szupertechnikák szemfényvesztésével él, hanem azonosuló színészi játékkal, az átélhető emberi dráma és a hétköznapi humor mesteri adagolásával ragadja magával a nézőt. Olyan film, amelyet nem érdemes és nem kell hosszan elemezgetni, nem szükséges tudálékosan kontextusba és filmtörténeti stílusirányzatok sorába állítani, de még arra sem ad lehetőséget, hogy valaki élcelődni tudjon apró hibáin, esetlegességein. Mert ez a film úgy jó, ahogy van. (No jó, Churchill megidézése talán túlzottan karikatúraszerű lett.) A recenzió üzenete tehát: mindenképpen látni kell!
„Nagy rejtelem ez. (…) Nézzetek föl az égre. És tegyétek föl a kérdést: megette vagy nem ette meg a virágot a bárány? S aszerint, igen vagy nem, meglátjátok, egyszerre megváltozik minden… És soha, egyetlen fölnőtt sem fogja megérteni, hogy ez milyen rettentően fontos!” — Saint-Exupéry ismerős sorai.
Gyerekként zongorázni, orgonálni tanult, énekelt és (templomi) kórusba járt, mint annyi fiatal Olaszországban. Alessandro Brustenghit először tizenkilenc évesen érintette meg a szerzetesi hivatás, ugyanakkor vágyott a családra, és a zenészélet is vonzotta. Gyötrelmes időszak következett, „sírással és énekléssel”. Végül a hívás erősebbnek bizonyult: 2009-ben tett örökfogadalmat az assisi ferenceseknél. Jelet kért és kapott. Kapcsolata a zenével, az énekléssel nem szakadt meg, sőt, Isten ajándékának tartja mindazt, ami immár szerzetesként történik vele. Nem a hangja hozta a hivatását, hanem hivatása a hangot. És a Poverellótól sincs távol: Ferenc lelkületét követve a trubadúrok korában sarjadt ferences hagyományt folytatja. Hamarosan felfigyeltek mediterrán ízű, bársonyos tenorjára. Igaz, tesz is érte, hegymászással felérő, testet-lelket igénybe vevő gyakorlatokkal javítja légzés- és énektechnikáját.
