Pallós Tamás

Gondolatok Brahms II. zongoraversenyéről Máig érthetetlen számomra, hogy míg sűrűn játszott és (nem méltatlanul) népszerű szerzőkre gyakran neo, eklektikus, követő és egyéb jelzőket aggat a „kanonizált zenetörténet”, addig a klasszicizáló, már saját korában is vállaltan „idejétmúlt” Johannes Brahmsszal kapcsolatban miért olyan megengedő, toleráns, sőt rajongó a „szakma”. Brahms kényelmes (német-bécsi) polgár, aki hasznos időtöltésként ráérősen komponálgatott. A programzenét elveti; különösebb gondolatok, érzelmek-indulatok, célok nem mozgatják; főleg a tartalom és forma arányainak megteremtése érdekli. A harmónia. Szimfóniáiban, versenyműveiben is. Brahms tiszta zenéje kellemesen lusta, távolságtartó, hűvös és veszélytelen… Német requiemje is inkább csak szépen megoldott feladat, semmint meggyőző hitérv. A Magyar táncokkal pillanatokra „elgyengült”: fölpezsdült sűrű vére, valami „emberivel” áldozott a népszerűség oltárán. Mára ezek elcsépelt ráadásszámok lettek – külföldi vendégzenekarok közhelyes, szellemtelen gesztusai.

Folytatódik a pesti belvárosi templom feltárása

„A pesti belvárosi plébániatemplom legjelentősebb műemlékeink egyike; csaknem két évezred épített emlékei találhatók falaiban. Sajnos soha nem részesült történeti, művészettörténeti értékeit megillető figyelemben, s így építésének, átalakításainak történetében sok bizonytalanság, kérdőjel maradt. Ezek tisztázása még fontos feladataink közé tartozik” – írta Déry Attila a Tájak- Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozatnak a Nagyboldogasszony-templomról szóló füzete bevezetőjében. Idézett „kritikája” mára érvényét vesztette, hiszen a római kori alapokra (Contra-Aquincum ezerhétszáz éves erődje fölé) emelt épület időközben többször is az érdeklődés középpontjába került; az elmúlt évek feltáró, renováló, állagmegóvó munkálatai számos titkára fényt derítettek. Az eddigi legnagyobb eredmény az volt, amikor 2010 tavaszán kibontották a templom elfalazott egykori „főoltárképét”: a Mennyek Királynéját, a trónon ülő Madonnát és a gyermek Jézust ábrázoló XIV. századi freskót.

Sárospatak vártemplománál

Tekintélyes tömbje, karcsú, eklektikus tornya meghatározza Sárospatak látképét. A háromhajós, késő gótikus plébániatemplomot a város világhírű szülöttjének ünnepi évében, 2007. október 19-én XVI. Benedek basilica minor rangra emelte. A „vártemplom” ott magasodik, ahol a feltételezések szerint nyolcszáz évvel korábban Árpád-házi Szent Erzsébet bölcsője ringott a királyi szálláshelyen. Régészek és történészek kutatták az épületet: alapjait, falait, históriáját, történelmi kényszerűség diktálta metamorfózisait. 1964 és 1970 között zajlott a templom műemléki helyreállítása. Most ismét állványokkal takart munkaterület. A Sárospataki Bazilikáért Közhasznú Alapítvány (a kassai dóm renoválásáért felelős Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány partnereként) ugyanis pénzt nyert azon az uniós pályázaton, amelyet határon átnyúló együttműködési program keretében, szakrális épületek felújítására és turisztikai jellegű fejlesztésekre írtak ki. E szlovák–magyar kooperáció üzenetértékű is: Kassát és Sárospatakot összekapcsolja Szent Erzsébet tisztelete.

A Budapesti Wagner-napok margójára

Ha Richard Wagner, akkor Bayreuthi Ünnepi Játékok. Bayreuth fogalom, mérce, viszonyítási alap ebben az univerzumban. Fischer Ádám művészeti vezető-karmester a Budapesti Wagner-napokkal kivívta, hogy az „autentikus” német mintára létrehozott fesztivál mára világszerte ismert és figyelemmel kísért kulturális márka lett. Jövőre, a jubileumra, a tizedik nyárra A bolygó hollandi bemutatásával válik teljessé a tíz fő művet felsorakoztató Wagner-sorozat. A Művészetek Palotájában a „végtelen dallam” folytatása, a fesztivál sorsának és alapkoncepciójának alakulása a jövő zenéje… – de mindenki azt reméli, hogy megmarad, tovább szól.

Hazai jazzfejezetek Gonda Jánossal

Különös, hogy még e sokak által alapvetően profánnak gondolt műfajnak is vannak keresztény gyökerei. Az afrikai folklór, a fekete rabszolgák balladái, munkadalai, táncritmusai mellett vallásos népénekek, spirituálék is formálták a XX. század egyik legfontosabb „új” könnyű-komoly zenei irányzatát, a jazzt. De valami csodás spirituális abszurditás van abban is, hogy az orosz zsidó származású George Gershwin komponálta a „legamerikaibb” (és nem mellesleg az egyik legkeresztényibb szellemiségű) modern népoperát, a néger környezetben játszódó Porgy és Besst, amely egyszerre szintézise és kiapadhatatlan forrása ennek a spontán, ösztönös, improvizatív zenei világnak. De említhetjük Leonard Bernstein monumentális Miséjét is. A katolikus liturgikus rend szerint komponált – J. F. Kennedy elnök emlékének adózó – alkotás egyes tételei között különböző műfajok és zenei formák tűnnek fel: egyebek mellett vallásos tartalmú-hangulatú blues, spirituálé, gospel… A jazz lassan évszázados hazai történetéről a téma egyik legavatottabb itthoni művelőjével, szervezőjével, népszerűsítőjével, Gonda János zongoraművész-zenetörténésszel beszélgettünk. Röviden és „átfogóan” persze csak felvillanások, nagy pillanatok „kronológiájára” tehettünk kísérletet.

A szelíd teremtő: Hárs Ernő

Gyászhír érkezett: Hárs Ernő József Attila- és Stephanus-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Írószövetség örökös tagja június 4-én este elhunyt. Alább pedig a rövid életrajz, közleményes vázlata egy hosszú pályafutásnak, melynek fordulatos, sokszereplős epizódjairól nem is olyan rég még ő maga mesélt. „1920-ban született Magyaróvárott. Kitüntetéssel érettségizett a helyi piarista gimnáziumban. 1939-ben ösztöndíjasként Párizsban, majd egy évig Bécsben tanult. 1943-ban Budapesten közgazdaság-tudományi doktorátust szerzett, és két diplomáciai tanfolyamot is elvégzett. Ugyanazon év őszén behívták sorkatonai szolgálatra. 1944 karácsonyán feleségül vette élete hűséges társát, Sándor Judit opera-énekesnőt. Budapest ostromakor súlyosan megsebesült, s egészen 1945 májusáig egy fogolykórház lakója volt. Felépülése után a Földművelésügyi Minisztérium, majd a Külügyminisztérium állományába került, ahol három évtizeden át dolgozott, mindvégig megtagadva a belépést a kommunista pártba. Ezért is különösen nagy eredmény, hogy a Nemzetközi Szervezetek Főosztályának vezetője lett, és számos államközi kereskedelmi tárgyaláson képviselte hazánkat.