Nemes Csaba

Teremtésvédelem

Regnum Marianum: Mária országa, Magyarország. Szent István királyunk halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel a Szent Koronát és az országot. Mit kell tennünk ahhoz, hogy az állam és polgárai méltóak legyenek erre a kegyre? Az állampolgárok teszik a dolgukat, mindenki ott, ahol szükség van rá. De vajon az állam teszi-e a dolgát? Felhasználja-e mind a válságos idők szorításait és kényszerű tanulságait, mind pedig a kegyelmi időszakokat arra, hogy jobbá, hatékonyabbá, takarékosabbá, emberközelibbé tegye intézményei, hatóságai és más eszközei működését?

Teremtésvédelem

A kilencvenes évek elején átalakulóban volt a világ. Sorra dőltek meg a diktatúrák, nyíltak meg a határok, és egyre inkább érződött az emberiség egymásra utaltsága. A lelkesedés nem csak a szabadság útját nyitotta meg, hanem kitárultak a kapuk a nagy globális ügyek: a szegénység, a túlnépesedés, a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés összefüggő problémáinak feltárása előtt is; elindultak a megoldások keresését célzó nemzetközi tárgyalások. Ebben a nyitott és felfokozott nemzetközi légkörben találkoztak a világ vezetői 1992 júniusában Rio de Janeiróban, ahol a Föld Csúcson sok fontos, azóta is meghatározó jelentőségű dokumentumot, jogilag is érvényesíthető nemzetközi egyezményt nyitottak meg aláírásra. Itt fogadták el a huszonhét elemből álló Riói Alapelveket, a fenntarthatóság nemzetközi pilléreit, az Agenda 21 – Feladatok a XXI. századra című globális feladatgyűjteményt, itt véglegezték és nyitották meg aláírásra az Éghajlatváltozási Keretegyezményt és a biológiai sokféleségről szóló megállapodást.

Teremtésvédelem

A környezetszennyezés és a természet pusztulása ma már nem elméleti veszélyforrás, hanem az egyén és a társadalom létét egyaránt megkeserítő súlyos kockázat. A környezeti problémák jelentős része a természet és az erőforrások kiapadhatatlan teherbíró képességének téveszméjéből, illetve a mindenáron való technikai fejlődés és a növekedés kényszerének képzetéből fakad. A tiszta, egészséges környezet az ember természetes alapszükséglete. De nemcsak szükséglet, hanem úgy jó és azt tartjuk normálisnak, hogy kis világunk, szűkebb környezetünk rendben legyen.

Teremtésvédelem

A második világháború utáni modern környezetvédelem először a helyi szennyezésekkel kapcsolatos problémákat célozta meg, amelyek közvetlenül érzékelhetők voltak az ember számára. Az 1960-as évek végétől egyre világosabbá vált, hogy a környezetszennyezés átterjed az országhatárokon, és ezért hatékony nemzetközi együttműködést kíván.

Teremtésvédelem

Itt a tavasz, nyílik a természet, gyümölcsfáink is új erőre kapnak. Ám köztudott, hogy termesztett gyümölcsfajtáink sokszínűsége az elmúlt évtizedek kereskedelmi és gazdálkodási folyamatainak egyik káros következményeként vészesen lecsökkent. A Kárpát-medence gyümölcstermesztése természeti örökség és nemzeti kincs. Ártéri erdőinkben egykor gyümölcsösök voltak, ezeket nevezték gyümölcsényeknek.

Teremtésvédelem

A tél nálunk mindig együtt jár a rossz minőségű levegővel. A közúti közlekedés, a fűtés, különösen a szilárd tüzelésű régi, vagy nem kellően karbantartott, rossz hatásfokú, és így nagyon rossz kibocsátási paraméterekkel rendelkező kályhák, valamint a télvíz idején sokszor előforduló úgynevezett inverziós időjárási helyzet okozza a többször napokig is fennálló szmogos helyzeteket.

Teremtésvédelem

Az iráni Ramsarban írtak alá megállapodást 1971. február 2-án a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről – ezért jelöli épp e dátum a világnapjukat. Az 1975-ben hatályba lépett dokumentum hivatalos címe: Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről.

Teremtésvédelem

Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházaihoz tartozó gyülekezetekben és intézményekben idén harmadszor is megünneplik a teremtés hetét Magyarországon.