Nemes Csaba

Teremtésvédelem

A húsvét nagyszombati mise kezdetét a Teremtés könyvéből szóló idézetek alapozzák: „(…) azután ezt mondta Isten: »Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.« Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.” (Ter 1,29–1,31)

Hol is tartunk ma, hogyan vigyáztunk arra, ami még valaha tökéletesen működő volt?

Teremtésvédelem

A nagyböjt számunkra a bűnbánat, a Jóistenhez fordulás időszaka. Ilyenkor lemondunk a kellemes életet szimbolizáló, ahhoz ünnepek alkalmával szorosan hozzá tartozó bőséges lakomákról, és gyakran megtagadjuk magunktól a leginkább kedvelt élelmiszereket, hagyományosan elsősorban a húst is.

Az ünnepi időszak felkészülés az egyházi év legfontosabb ünnepére, a húsvétra, amely a naptárban minden évben hol előbbre, hol későbbre tolódik. Ennek megfelelően érintheti azokat a „jeles napokat” is, amelyek környezetünk és a természet védelméhez kötődnek. Február 2-án, a vizes élőhelyek (vagy, ahogy mondani szoktuk, korunk „Noé bárkái”) világnapján már túl vagyunk. Márciusban a víz világnapja és a meteorológiai világnap lesz soron.

Teremtésvédelem

Szomorú tény, hogy vizeink az egész világon mindenütt, így itthon is egyre nagyobb veszélyben vannak.
Vízkészleteink 97,5 százalékát sós víz alkotja. A fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz is hatalmas mennyiség, ám ennek csak a töredéke hasznosítható: a legnagyobb – hozzáférhetetlen – készletek ugyanis mintegy hetvenöt százalékban az északi- és déli-sarki jégtakaróban találhatók. Talán kevéssé ismert tény, hogy a legnagyobb vízhasználók nem a háztartások, és még csak nem is a mezőgazdaság, hanem az ipar. Becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg kétszer, háromszor annyi vizet fogyasztanak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosítani tud, így egyre inkább felélik a felszín alatt húzódó tartalékokat is. A legnagyobb vízigényű ágazat a villamosenergiaipar, amely az összes ipari felhasználás egyharmadát (!) teszi ki. Ez azonban nem ment fel bennünket a felelősség alól, hiszen az ipari termelés célja a fogyasztók, azaz a mi egyéni igényeink kielégítése.

Teremtésvédelem

Ha gyorsan kívánsz menni, menj egyedül, ha messzire akarsz jutni, menj a többiekkel!” Az idén november végén a katari Dohában, az Éghajlat- változási Keretegyezmény részes feleinek tizennyolcadik találkozóján szállóigévé váltak a dél-afrikai Durbanben 2011 decemberében megtartott klímakonferencia elnökének, Nkoana Mashabanének fentebb idézett szavai.

Miközben azonban a világ országainak vezetői az emberi felelősség kérdésén és a szükséges cselekvések ütemezésén vitatkoznak, a tünetek évről évre sokasodnak és súlyosbodnak. Egyre növekszik az ember által elfoglalt, egykor természetes vegetációval borított területek nagysága. Gyorsabb ütemben pusztul a termőtalaj, mint ahogyan megújulni képes – egyes becslések szerint, ha továbbra is fennmaradnak a jelenlegi művelési módok, akár ötven év alatt is elfogyhat a termőtalajréteg. Ma a Föld teljes szárazföldi területének csaknem negyven százalékát veszélyezteti a sivatagosodás.

Teremtésvédelem

Advent harmadik vasárnapja az öröm napja. Örvendjünk! Harmatozzatok, egek! Készítsük az Úr útját, és örvendjünk! Van miért, hiszen biztos alapokra építünk, ha ezt tesszük. Andorka Rudolf szavaival élve azok a normák, amelyeknek nincsen transzcendens alapjuk, gyenge lábakon állnak.

A hagyomány csupán néhány olyan alapvető normát ismer, amelyeknek nincs gondjuk a talpon maradással: ilyenek – a teljesség igénye nélkül – Lao-ce, Buddha és Mohamed tanításai keleten, vagy akár a quiché-mayák szent könyvének (Popol Vuh) tanításai Kukulcánról (a tolték Quetzalcoatlról) az amerikai kontinensen.
Szerencsére nekünk sem kell keresgélnünk, hiszen ott van a kezünkben a Biblia. Az Ószövetség adta a tízparancsolatot, s az Újszövetségben (Máté evangéliumában) a hegyi beszédet megnyitó szövegrész a „nyolc boldogságot”, amelynek szilárd alapjára helyezhetők volnának jelen világunk szabály- és normarendszerei. A teremtett világ védelmének egyik alapüzenete a következő jövendölés, boldogságmondás: „Boldogok a szelídek, mert ők bírják majd a Földet.” Ugyan hogyan is gondolhatnánk másként, hogy képesek lennénk birtokolni a Földet, ha nem vagyunk szeretetadóan szelídek és szeretetre méltók?

Teremtésvédelem
Advent első vasárnapja van, valami újnak a kezdete. Karácsonyig a várakozás, az elmélyülés időszaka vár ránk, és egyben átlépünk a meteorológiai tél kapuján is. Hogy mit látunk előre, és mit nem, azt a jövő dönti el. Megalapozott vagy akár csak bulvár szintű jóslatok alapján sokan már ilyenkor tájékozódni próbálnak afelől, hogy milyen is lesz a tél. A népi regula azt tartja: „Ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.” De vajon meg tudjuk-e mondani, valóban így lesz-e? Mennyivel előre lehet meghatározni az időjárás alakulását? Hol vannak az előrejelzés határai?

Szigorúan véve a kiindulási alap az, hogy a légkör matematikai értelemben kaotikus rendszer, amely jövőbeli tulajdonságainak előjelezhetősége szempontjából nagyon érzékeny a kezdeti értékekben megtalálható pontatlanságokra. Ez annyit jelent, hogy még a viszonylag jó lefedettségű magyarországi meteorológiai állomáshálózat adatainak mennyisége és pontossága sem elegendő ahhoz, hogy akár csak két hétre előre nagy biztonsággal megmondhassuk, milyen lesz az időjárás egy adott napon.

Teremtésvédelem

Idén a teremtés hete szeptember 30-a és október 7-e közé esik. A rendezvénysorozat célja a közös ünneplés és a közös cselekvés annak érdekében, hogy az egyházi közösségek aktívan vegyék ki részüket a teremtett világ fenntartható fejlődésének elősegítéséből. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) teremtésvédelmi munkacsoportja az idei teremtés hete ünnep témájául a Jézus és a teremtett világ („…úgy szerette Isten a világot…” – Jn 3,16) mottót választotta. Ezen a héten Jézus és a világ viszonya került a figyelem középpontjába.

Teremtésvédelem

Bio. Sokszor olvashatjuk, hallhatjuk, hogy biotermék, biopiac, biotechnológiai, ám a „bio” szócskát is tartalmazó kifejezések jelentése nem mindig egyértelmű. A „bio” kezdetű szóösszetételeket használók mostanában e szavakkal valamiféle természetes vagy természetközeli, ökológiailag fenntartható, környezetbarát üzenetet szeretnének továbbítani, amely napjainkban már nemcsak divat, hanem egyre inkább elvárás is. Az előbbi felsorolásból a „biotechnológiai” kifejezés nem ökológiai fenntarthatóságra utal, hanem egy olyan fontos, századunkban megkerülhetetlen tudományágra, amely nélkül ma már nemigen tudnánk élni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a biotechnológiai tudás alkalmazása során bizony nem ritka az olyan eset, amely környezetbarát megközelítéssel biztosan nem jellemezhető.